Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-02-10 / 34. szám

XXV. évfolyam 1918. február 10. vasárnap 34. szóm Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKA! NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap.! Hirdetési ..rak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági Ítéletek, gyász- jelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvény­társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverés hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—6 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, kösz#- netnyilvánitásai, felülfizetések nyugtázása 20, sorig 6 K első békeszerződést Eger, febr. 9. Az első békeszerződést alá­írták. Ebben a pillanatban még nem ismerjük ennek a béke- szerződésnek a részleteit, mert hisz a táviró egyelőre csak arra a szűkszavú jelentésre szorítkozik, hogy Ukránjával kötött békeszerződésünket haj­nali két órakor aláírtuk. A részletek egyébként inkább dip­lomáciai szempontból érdeke­sek, ránk nézve azonban az a fontos, hogy ezzel keleti hatá­runkon közvetlenül nincs ellen­ségünk. Az az Oroszország, amelyet Pétervárról kormányoznak Lenin és Trockij urak, velünk közve- tetlen szomszédságban nincsen s ha az a lehetetlen ideája tá­madna a szentpétervári kor­mánynak, hogy veiünk ismét háborúba akarna bocsátkozni, akkor ezt csak Ukránián ke­resztül tehetné, ahol pedig ter­mészetesen keresztül bocsátta- tást most már nem nyer. De hiszen beszélni sem lehet ma már arról, hogy Oroszország­gal újból fegyveres mérkőzésbe kerülnénk. Oros/országban ma már hadsereg nincs s az ukráni béke voltaképpen az egész ke­leti háborúnak a befejezését je­lenti. Most már aztán elméle­tileg iehet vitázni majd az an­tant diplomatáinak arról, hogy az ukrán béke Ukrajna jogo­sult képviselőivel köttetette? Ez a nemzetközi jog szempont­jából érdekes teoretikus vita lesz, ránk nézve azonban n^m az a fontos, hogy jogosultak voltak-e az ukrán kiküldöttek a békekötésre, hanem az a fontos, hogy elvonuljanak harc­vonalunk elől az ukrán sere­gek és megnyíljanak részünkre az utak, vasutak és egyéb köz­lekedési eszközök Ukrajna gaz­dasági életéhez. Czernin külügyminiszterünk a delegáció legutóbbi egyik bizottsági ülésén egész vilá­gosan megmondotta, hogy most, amikor fegyverszünetben va­gyunk, nem engedi magát sürgetni a mindenáron való békére, mert most úgy szólván minden kockázat nélkül nyu­godtan tárgyalhat s e tárgya­lások folyamán érvényesítheti azt a legfontosabb célját, hogy gabonát szerezzen a békekötés utján a központi hatalmak né­pének. Ez a gabonaforrás Uk­ránja volt, mert tudjuk, hogy ez a tartomány Oroszország legnagyobb gabnatermelő vi­déke, ahol a kiküldöttek je­lentése szerint rengeteg meny- nyiségü gabona várt közleke­dési eszközök hiányában el- , szállításra. Az ukráni béke tehát a köz­ponti hatalmak közélelmezése szempontjából is megkönnye- bülést jelent. S ha mi az uk­ráni békével elértük azt a kettős célt, hogy egyfelől ha­tárainkról elvonulnak az orosz csapatok s ezzel egy óriási fronton felszabadulnak a mi > haderőink, másfelől közélelme­zésünknek egy igen értékes uj forrása nyílik meg Ukrajna ha- j [árainak kinyitásával, akkor fütyülünk azokra a nemzetközi jogi szőrszálhasogatásokra, a melyek az antant hatalmait most azzal próbálják vigasz talni, hogy a központi hatal mák olyan ukrán kiküldöttek­kel kötötték meg a békét, akik ;rre a nemzetközi jog szigorú szabályai szerint legitimálva nem voltak. Ezektől a nemzetközi jogi szigorú szabályoktól mi to­vábbra is nyugodtan fogunk aludni, csak vonuljon el az orosz front és csak jöjjön az az ukrán gabona! Ára 6 fillér (Saját tudókitónk telefonjelentése.) Budapest, február 9. A képviselőház ina folytatta és befejezte a kormányprogram vitáját. Fél 11-kor kezdődött az ülés, az első szónok az exigazság- ügyminiszter, Székely Ferencz. Á demokraták és az uj kermáuypárt. Székely Ferenc: A dernok- ratapárt kimondta, hogy ma­gáévá teszi a kormányprogram- mot és szervezeteinek a fentar- :ása mellett csatlakozik a prog- ■amhoz épült uj párthoz. A <ormány programjában ugyanis garanciáját látják demokratikus őrekvéseik Megvalósításának Esősorban a választójog szem­pontjából. A választójog tör­vénybe iktatása azonban csak ilap, amelyen nemzeti életünk eljességével érvényesülhet. A tadseregkérdésnek kilátásba íelyezett nemzeti megoldása íemzeti fejlődésünk utolsó gát- át is széttörte. Urmánczy a magyar katonákról. Urmánczy Nándor beszél: ^ k-eleti tronton újabb har- :ok lehetősége sincs kizárva, ralán még két évig is állani ell a harcot, a mig ellensé ;eink látják, hogy nerr győz- ietnek le bennünket. A mig llenségeink országaiban a for- ongás olyan embereket nem mel a kormányra, a kik a ié»<ekötést látják helyesnek. Minthogy háborúban vagyunk, mv •mií» ------ w w -w w e lsősorban a program katonai I r^ze érdekel, mert azok, akik \ el nem estek még, vagy rok- ■ kantak nem lettek a magyar : nép fiaiból, azok fegyverében : állanak és mert a magyar ka- I fonák még mindig megalázá­soknak vannak kitéve a had­seregben. Szilágyi Lajos: Úgy van. Urmánczy Nándor: Nem tad | megnyugodni abban, hogy ma- : gyár testvéreinket sértő és meg- 5 alázó helyzetben hagyjuk, a | mikor tovább vérzik és koldu- I sodik a nemzet. Nem tud le- j mondani azokról a vivmányok- ; ról, a melyek már most meg- , valósithatók. Több oldalról ér- tesitik, hogy most külön had- j sereget állítanak fel nagyobbára magyar katonákból német ve i zényszó alatt. Polónyi Géza: A honvédeket j és a népfelkelőket is németül 1 vezénylik! Urmánczy Nándor: Hogy mi­lyen célra szolgál ez a külön ! hadsereg, arról katonai érdek- | bői nem beszél, csak megálla- í púja, hogy amikor ezt meg j lehet tenni, a magyar címert I nem lehet felszegezni a kaszár- 1 nyára és a magyarországi ka- | tonai iskolákban sem lehet a | magyar nyelvet tanítani. Eb- ; ben mi vagyunk hibásak. Nem vagyunk méltók a nemzethez, amely a világháborúban hősie­sebbnek, hatalmasabbnak, erő­sebbnek bizonyult, mint a ! milyennek elképzeltük. Kevés Urmátiezu a mmmv katonákért.

Next

/
Thumbnails
Contents