Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-02-07 / 31. szám

X.XV. évfolyam IV»!8. február 7. csüiörtök 31. »/ám Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI N AP1LAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap.! Hirdetési .irak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági Ítéletek, gyász- jelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvény társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverée hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—8 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszö­netnyilvánításai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig 6 Karnevál hercege már átveüe birodalmát. Valamikor — jaj, de rettenetesen régen — vi rággai díszített, girlandos diadal szekerén vonu í a vigság, az öröm, a csattanó jókedv nagyszerű pano rámájába, amelyet akkoron bíkének neveztek. Őfensége minden évben egyre fiatalodó, karcsú derekát her­melinnel szegélyezett bíborvörös pa­lást fedte, csapzott homlokán be­rúgva, dülöngélve fit)egets a léha­ság, csapongó ifjúság koronája. Egyik kezében bohókás, pánbikás jogar, a másikban pezsgős palack. Páiyoiinges nők lejtettek izgalmas, búj tarcot udvarában . . . Csattanó, piros, élveteg ajkak kínálták fel a csókot, lázas, szerelmes óle ést, melynek minden vágyéban, lükteté séöen, szorításában ott re-zketett az örök mottó: Igyuk, hörpintsük kí az élet habzó, mámoritó italát, amig a te birodalmad sugárzik va­kító fényességében K rnevál hercege. Vad, önfeledt kánkanban hullámzott utána a farsang népe. . . Kecske lábú fcunok sípja ajongott, larka dominós, öielkező párok sejtelmes suttogásával telt meg a citra bál­termek illatterhes, parfümös leve­gője . .. Fürge bohócok, sáppadt lárváju Rómeók, érzelgős duenn k mosolyogtak, kacagtak a selyem ál­arcon keresztül. Duhaj erővei tom­bolt a muzsika, a kiéri, ét, a cin tányérral együtt csengett a pohár, szerelmet, kéj*, a mámornak minden örömét lehelle ki magából az u:ca és a kacagás gyöngyöző könnyei vei lépett f.igyre a kiömlő nektár. Üdv neked, te pirosló, soha ki nem aivó láng, üdv neked élet. . . A hurok lepattantak a hegedű Jajáról, a vigyorgó faunok eliramud- tak kecske lábukon a titokzatos me­zők erdő rengetegébe, a tarka szer­pentin szalagokat beiaposták az or szágut sarába, de azért Karnevál hercege most is eljött, mint minden évben. Hermelin palástja ronggyá tépve és a biborszin raj a a vér­vörös, piszkos, égő foltja. Fénylő koronáját leverték és aióla — óh rettenet — kivigyorog rémes halál­feje. Pánilikás jogar helyett éhes acelkaszszaja csillan a kezében és e.ykor giriandos diadal szekere megcsonkított törzseket vonszol or­szágokon k? resztül . . . Felperzselt városoknak, faludnak haldokló füstje az áldozati ! ng és a f >r-angi halál- tánchoz dübörgő ágyuk és gépfegy­verek adj^k a muzsikát. Most hab­zsol, most iszik, mos. tele zivja magit vad, tomboló őrjöngésében a halál és Karnevál he cég csonfarca borzalma at vigyorog a pusz*u!á-, te rnető farsangján . . . ?énges 2ászl6 és Váí Sanyi szópárbaj ? a cenzúra Steril Vazsontpi a zsivántyból lett pandúr. A műnk; párt liberá isabban kezese a sajtócenzurát. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) Budapest, febr. 6. Ma a kormányprogram vitájának harmadik napján Fényes László az újságíró- képviselő pőrére vetkőz‘ette le a demokrata és népszabadság kormányát. Megláthatta az ország, hogy a 43-as c gért is ki'üző kor­mány mint csúfolja meg rendeletéivel a 48 as vivmányt, a sajtószabadsá­got, mint veri béklyóba a sajtó vé­leményszabadságát, mint forrasztja tors ra a szót az ellenzéki sajtónak Az a sokat hánytorgatott munkapárti kormányzat hberá isabb és megér több vo't a hazafias magyar sajtó a! a demokrata és nepkormányrtak kel lett eljönni, hogy kitörő je a szótá rákból e szét: sajtószabadság. E: sikerült is, ma csak egy velemén] jelenhet meg a magyar sajó hasáb jain és ez a kormányé. Fényes László volt a mai naj egyeben szónoka, aki 11 órától fé 1-ig beszélt. Fényes László a cenzúra ellen. A korona és azok, akik rész vesznek a vezetésben, okulv; a tapasztalatokon, Wekerlért bizták a kormányzást és a prog ramot. A Wekerlének adót kötött marsruta volt alapja ; pártok támogatásának és ezér elsősorban azt vizsgálja, meny­nyiben tartották meg a prog ramot, valóban demokratiku: irányban kormányoztak-e é: fejtettek-e ki szociális működést' Mennyiben bizhatunk az u program feldobált csecsebe­cséiben? Mielőtt a kormány működé­sének bírálatába bocsátkoznék, hangsúlyozza tiszteletét és be- | csülését WeKerle személye iránt. Mégis azt kell mondania: Két­ségbeejtő, hogy a mai időkben Wekerle kormányozza az or­szágot, a kinek egész élete más munkásságban telt el, távol a ! demokráciától. Ő mindig a I tőke excellens képviselője volt ( (Wekerle nevet.) és azokkal ke- ! rült össze, akik régebben a ; bankokráciáról szavaltak. (Vá- ; zsonyi nevet.) — Ön beszélt mindig a bank­okráciáról — mondja Fényes éles hangon Vázsonyi felé. Héderváry Lehel: Most kezd dühbe gurulni. Fénye«- László: Az ön áru­lása volt, hogy ez a kormány letért a domokrácia útjáról. Fényes László: Először azt vizsgálja, mennyiben fejtett ki szociális működést a kormány a hadiözvegyek, a hadiárvák és hadirokkantak irányában. A ki­nek férje, apja, családfentartója elesett, kevesebbet kap, mint a többi. Ez nagy igazságtalanság. Lelkiismerete követeli, hogy ezt a kérdést állandóan felszínen tartsa addig, amig nem ren­dezik. Sándor Pál: Miért nem csi­náljuk meg mi ? Fényes László: A hősi ha­lottak hozzátartozóitól ne von­ják meg a hadisegélyt. Szószerint idéztem az igaz­ságügyminiszter beszédét, a melyben kimondta azt a nagy szót, hogy gondoskodni fog arról, hogy a sajtócenzura te­rén a hadiérdek címén való visszaélés megszűnjék és ime azt kell látni, hogy ez a kof-- mány lehetővé tette azt, hogy a közös hadügyi kormány köz­vetlenül érintkezzék a magyar királyi póstáva! és eltiltsa olyan lapoknak a frontra való küldt sét, amelyek már itthon c zura alá kerültek és szabcöon terjeszthetők voltak. A s ' - cenzúra terén olyan anomí mutatkoznak, amelyek felett $ mint képviselő és hiriap*r© szótlanul eí nem haladhatok. Elismerem én is, hogy az államot fenn kell tartani, ez azonban nem jelenti azt, hogy • a népek érthető türelmetlensé­gével szemben gépfegyvereké . szegezzünk. A sajtó az a fegy­ver, amellyel a szenvedelmeket enyhíteni lehé, ha az állam vezetőiben meg van az a tu­dat, hogy megtettek mindent, ami módjukban állott. 'Pe.fSí.ev ha nekik nincsen meg a lelki- ismereti megnyugvásuk, akkor kényelmesebb az igazság hang­ját elfojtani. A sajtócenzura terén hét mértföldes csizmával megyünk vissza, a minek az ax oka, hogy a kormány egyik tagja lehetetlen helyzetbe ke* rült a múltjával. Hiú ember, aki nem bírja el a kritikát. Fényes László: A választó- jogi javaslatot megcsinálta, c hogy nem vet-e gáncsot neki azt még nem tudom. tBWiM***&i**x*y*t**a<-i!;u >. ■ iHWiwrijiii r nnirrirrni m i rTirfru r«rr|Ttm~-r ~ * Ára 6 fillér t * Á 1

Next

/
Thumbnails
Contents