Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-02-07 / 31. szám

2 E G R i U j S A 0 i9í8 február 7. Hock János: A javaslat szándéka is becsületes. (Zaj a baloldalon.) Fényes László: Megvárom, mig az urak kibeszélik magu­kat, én azután folytatom .... A sajtócenzura szigorítása nem az ország érdekében, hanem a miniszter ur privát személye érdekében történt. Megtörtént az, hogy egyik újság közölni akarta a miniszter urnák a ^sajtócenzura enyhítésére elmon­dott beszédét és nem valami erős kommentárral kisérte. En­nek a cikknek, sőt ennek a beszédnek a közlését is a saj­tócenzura nyilván felsőbb uta­sításra eltiltotta. Miért tiltotta el ? Mert a miniszter ur a sze­mélyes gyűlölködés, a megsér­tett hiúság és a politikai int­rika szavára hallgat. A kezeim között van egy bizalmas jelentés, a melyben a_ sajtóbizottság felhívja a la­puikat, hogy a sztrájkokról ne l közöljenek semmit. (Helyeslés a baloldalon és a szélsőbal- oldalon.) Úgy látszik tehát, az előbbi intézkedés, a melyben a miniszter ur megtiltotta beszé­dének a közlését, mégsem volt készen helyes, mert az urak mélyen hallgattak .. . Sem­miféle sztrájkról nem szabad tudósítást Írni, mert a sztrájkok arra kényszeritették a kormá­nyokat, hogy békét kössenek. A demokrata kormánynak meg kellett volna találnia az utat a néphez. Van a kor­mánynak egy tagja . . . Vázsonyi Vilmos: Ön sze­relte le a sztrájkot vagy én? Fényes László: A munkás vezérek szerelték le. Őn csak a gyümölcseit akarja élvezni ennek. Jó! ismerem önt, mi- üiszter ur! Vázs ,i Vilmos: Hogyne! A :dt is már nálam! (Nagy derültség.) Fényes László: Nem emlék­szem, hogy aludtam volna ön­nél, de a mostani viselkedése után aligha fogok. Emlékezzék j íTriiiiszter ur, lesz idő — és ön ettől fél — amikor zö­rögni fognak az ablakán és bzi fogják mondani: Jöjjön ki Jrnegint a ligetbe, maga csúnya ember. (Óriási derültség.) Az, hogy világháború van, -nem jelenti azt, hogy meg­fojtsák a sajtót. Néhány bizal­mas rendeletet olvas fel annak bizonyítására, hogy mennyire megrendszabályozzák az újsá­gokat. Hogy ki kit jegyez el, ahhoz senkinek semmi köze nincs mig az illető nem közli. Maga is helytelennek tartja oly hír közlését, amely beavatko­zik az emberek magánügyeibe, de erre mégsem lehet a hadi érdek oltalmát ráhúzni. A Tisza- kormány nem zárta el saját tagjait a sajtó bírálatától, mint a mai kormány az igazság­ügyminiszter ur beteges gőgje. (Nagy zaj a bal és szélsőbal- oldalon.) Felolvassa a sajtóbi­zottság tilalmát egy vidéki lap­nak egy főhercegnő házassá­gára vonatkozó híréről. Meg­tiltották annak közlését is, hogy a román királyt megfosztották trónjától. Mi ütközik hadi ér­dekbe abban, hogy egy ellen­séges nép megfosztja trónjától uralkodóját ? Fényes László: Amikor nem voltak hatalmon, mindig a saj­tószabadságról beszéltek. A Tisza-kormány sokkal liberáli­sabb volt a sajtó terén, minta Wekerle-kormány. A napsugarat nem lehet el­zárni a magyar nemzettől. Az eseményeket nem lehet véka alá rejteni. Fényes László: A demokra­tikus iránnyal nem egyezik meg az események eltitkolása. Ez a rendsz r különben is meg­bosszulja magát, mert kerülő utón, torzítva jutnak el hozzánk a hírek. Az osztrák lapok meg­írhattak mindent, a mieink nem. Fényes László: Odáig ju­tottunk, hogy a Neue Freie Presse két kiadást csinál, egyet Ausztria részére, ebben megír mindent, a másikat Magyaror­szág részére: abból az anyag­ból, aminek közlését megen­gedi a magyar kormány. Auszt riában jobbak a viszonyok, mint nálunk. Jaczkó Pál: Ott nincsenek Fényes Lászlók. (Derültség.) Molnár Viktor: A népparla­mentben csupa Fényes Lászlók vannak. Fényes László: Ott nincse­nek hatalmi gőgben megtébolyo dott cézárok. (Derültség. Fé­nyes vizet iszik.) Szluha Pál: Egészségére! (Nagy derültség.) Fényes László: Az igazság­ügyminiszter most el akarja fojtani a népakarat nyilatkozá­sát. Miért? Talán befagyott azóta minden ? A nép lett rosz- szabb, vagy ön lett miniszter? Ha nem volna miniszter és nem ülne itten a bársonyszék­ben, akkor a sajtónak is na­gyobb szabadsága volna. Létai Ernő: Ön nem lesz itt miniszter! Eitner Zsigmond: Legfeljebb csak lenin mellett lehetne! Szluha Pál: Kabarékikiáltó a ligetben! (Tudósítónk esti telefonjelen*ése.) Budapest, február 6. Fényes László: A Galilei­kor tagjai röpiratokat osztot­tak szét a kaszárnyákban. Meskó Zoltán: Ezért Fran­ciaországban felkötötték volna őket! Fényes: Nem lehet csodálni a nép türelmetlenségét, mert mindenki vágyik a béke után. Elnök: Mégis abszurdum, hogy a képviselő ur úgy tün­teti fel a dolgot, mintha a ma­gyar nép minden áron való békét akarna. Fényes: Alkalmam volt a Galileistákkal beszélni. Meskó Zoltán: Magyar em­ber szóba se áll velük! Fényes: A demokrata kor­mány demokrata tagja nem váltotta be Ígéretét. Vázsonyi valaha maga tanította ki az újságírókat, hogyan játszhatják ki a cenzúrát. Most aztán ő az, aki megszigorítja. Az ilyen embertől nem fogad el rende­leteket. A Tisza-kormány sok­kal liberálisabb és demokrati­kusabb volt. A demokrata mi­niszter első ténykedése volt, hogy eltörölte az árdrágitók fogházbüntetését. Most aztán szabadon drágíthatnak. (Álta­lános helyeslés) Szól az ügy­védi irodáról, amelynek a ha­diszállító pereket kiosztották. Azt hozza fel, hogy ugyanak­kor, amikor Wekerle itt a hadsereg magyar voltáról frá­zisait elmondotta, ugyanakkor rendelet jelent meg, hogy a menetleveleket csak német nyelven állítsák ki a papir- hiány miatt. A kormány a leglazább lelkiismerettel ke­zeli a sajtószabadság kérdé­sét és ebben Vázsonyirak, a betyárból lett pandúrnak szá­nalmas szerep jutott. A skaípgyiijíö. Vázsonyi Vilmos igazságügy- n iniszter válaszol Fényes Lász­lónak. Fényes az eddigi szerény skalpolások után most az ő | skalpját is le akarja szedni, de ez nem fog neki sikerülni. Ő rendeletet adott ki a cenzúrára vonatkozólag, amelyben meg­írta. mit szabad és mit nem szabad. Nem Ígérte a cenzúra e törlését. Kijelenti, hogy most, amikor forradalmat akarnak szítani, akkor fokozottabb mér­tékben szükséges a cenzúra. A Tisza kormánytól rendezet­tebb állapotokat vett át, mint < aminőt a bolsevikismus terem­tett. Mi polgári kormány va­gyunk, tehát megvédjük a pol­gárságot a forradalmasditól. (Nagy helyeslés a munkapár­ton, elképpedés a kormánypár­toknál, mert nem vették észre, hogy Tisza is mindig ezt mon­dotta.) Azok ellen fordul az államhatalom minden súlyával, akik a bolsevikismus szellemét akarják megnövelni. Vázsonyi és a fa?mn(i. Fényes László személyes kér­désben szólal fel. Azt mondja, Vázsonyi úgy kezeli a törvényt mint a talmudot. A sajtósza­badságot megnyomoritják, pe­dig hiába akarják az igazságot véka alá helyezni, az napfényre kerül. Az ülés fél 3 órakor ért véget. A 80 éves vádlott. Két évi börtönt kapott a visznek! plébános tolvaja. Eger, febr. 6. ítélethirdetés volt ma az egri tör­vényszéknél. Sablonos adminisztratív funkció ez, amikor megmondják a a felebbező vádlódnak, eredménnyel járt e a felebbezése vagy még töb­bet sózott rá a felsőbb bíróság. Magasnövésfi, ráncosképü öreg asszony, batyu a hásán, bárseny- cipő a lábán, jelentkezik Miskovics Fióris táblabirónái: I't vagyek, meggyűltem — és nyuj'ja is már az idézőt, örülnek a birák, nem kell újra idézni az öregasszonyt, mindjárt kihirdethetik a végítéletet előtte. Kezdődik a személyazonos­sággal, özv. Fodor Jánosné, 1839. ok óber 7-én születet Viszneken stb. tehát azonos. 80 évvel a vállán még mindig törvénybe jár az anyóka, akinek súlyos bűn terheli a lelkét, öt évvel ezelőtt, 1913. április, május és junias hónapjaiban történt Viszneken, hogy Csömör Györgynek,-

Next

/
Thumbnails
Contents