Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-11-10 / 272. szám

2 1917. november 10. EPRI U I S A O Sgerben nem alakult meg a feminista Egyesület. Utőhaugok a feministák egri gyűléséhez. Eger, november 9. Bajban vannak a háztartások, a varrodák és a szabó műhelyek, a melyekben már lázasan kezdték volna a téli holmi rendbehozatalát, kiigazitását. Hiába a serény olló, hasztalan csillog a boszorkányos tű s koppan a fürge kis ujjak csillogó süvege, a gyűszű, a munka még áll, nem zakatol tovább a zsongó, egyhangú moraju gép, hiányzik a varrás legfontosabb kelléke a cérna. A kifutólány tiz boltot is besza­ladhat, a maga dolgában járó asz- szony sorra bújhatja a város vala­mennyi rövidára kereskedését, mig az egyikben nagy kegyesen előkotor a boltos valami rejtett zugból egy- egy spHlni cérnát s azután átnyújtja olyan pózzal, mint ha királyi aján­dékot adna, hivatkozva mindig arra, hogy esak régi kundsaftnak adhatja, de ezt is csak akkor, ha előbb jó pár száz korona árut vásárolt már a vevő, de még úgyis csak olyan áron, hogy a szegény, megszorult vevő­nek egyszerűen leesik az álla, ha meghallja ezt az árat. Aki pedig még nem sejtené, hogy mi az oka ennek a hirtelen jött rettents cérna hiánynak, annak bi­zalmasan megSHgjuk, hogy a kor­mány nemrégiben maximálta a cér­na és a pamut árát s ez az áru is követte szépen a többi maximált ám példáját, elbújt a közforgalom elöl. A legdrágább 10—16*os cérna 9lS méteres orsónkint 8 koronára van az uj rendelet szerint maxi­málva, a 150 méteres spulni 1 kor. 20 fii. Ezzel szemben a nagytitok­ban előkerülő cérna 4-szer, 5-szőr musja felül az elég busásan meg­szabott maximális árat és egy karika 950 méter hosszú cérna 26—30 ko­rona, egy 150 méteres spnlni T—8 korona. Tessék ezeket az árakat ki­fizetni. Természetesen a hatóságoknak sincs sok gond jak a rendelet be­tartására. A rendelet azt is megpa­rancsolja, hogy minden kereskedő aki cérna vagy pamut elárusitásával iparszerüen foglalkozik, köteles üzletében a legmagasabb árakat fel- üntető jegyzéket szembetűnő módon, kifüggeszteni. Nem hinnők, hogy eddig egyetlen­egy rőfős, divatáru vagy rövidáru- üzletben ki volna ez ártáblázat füg­gesztve, pedig a rendelet már közel két hete érvényben van. Vagy pró­bált- e a reneőrhatóság csak egyszer is meggyőződni arról, hogy eleget tettek-é a kereskedők ennek a ren­deletnek. Arról is szerezhetne a ren­dőrség meggyőződést, ha akarna, hogy nines-e elrejtve azoknak a ke­reskedőknek; cérna a raktárában, akik minden esetben megtagadják a cérna kiszolgálását, ha olyan vevő k?ri tőlük, akiből nem néznek ki legalább 30 koronát, de mindjárt tudnak cérnát adni mihelyt azt re­mélik, hogy borsos árat kaphatnak érte. Az az egyetlen vigasztalásunk, hogy egyúttal elrendelték a cérna és a pamut rekvirálását is s igy reméljük, hogy a Pamutközpont ut­ján mégis csak juthatunk majd cérnához. Az a nagy cérnahiány, amely most Egerben fellépett, különben az egész megye területén észlelhető. Az alispán, hogy segítsen ezen a dol­gon, ma felterjesztést intézett a ke­reskedelmi ministeriumhoz, amelyben kérte, hogy utasítsák a pamutköz­pontot, hogy bocsásson mielőbb mogfeleiő mennyiségű cérnát és pa­mutot Hevesmegye rendelkezésére. Miután ezentúl a kereskedők is csak a pamutközponttól kaphatják a cérnát és pamutot, az alispán azt is kérte, hogy a hevesmegyei kereske­dők részére kiadandó cérnát és pa­mutot az ő utján juttassa a keres­kedőkhöz, hogy igy ellenőrizni tudja azt is, hogy a közönséget kiszolgál­ják, s hogy a maximális árakat betartsák. Eger, november 9. A tegnapi napon a következő so­rokat vettük: Igen tisztelt Szerkesztőség! Az „Egri Hírlap“ f. é. nov. 9 ki száma hosszú cikket közöl a femi­nisták nov 7-ki alakuló gyűléséről s a cikkben többek között ezeket írja : „A lent járt budapesti feministák mélységes csodálkozásai látták, minő hibásan fogják fel Eger bizonyos körei a feminizmust. Eger első fe­ministája, mint Spády Adél kijelen­tette, éppen Dobó Katica volt, aki egyáltalán nem elégedett meg a fő­zéssel és boldogitással (vájjon mit jelent ez?) Amit ő tett — küzdeni nemesen és szépen elvekért és való­ságokért a férfiakkal egysorban, — miért szégyelnék azt ma az egri nők ? A feminizmushoz még aztán gondol­kodni is kell tudni egy kicsit, j:az igaz, de ez sose árt a nőnek, keve­sebb kúrára lesz szüksége Marien- badban, annyi az egész. A katholicízmus gyönyörű és ne­mes rendszerét mostmár lehetetlen kijátszani a feminizmus ellen, hi­szen Giesswein Sándor püspöknél csak katholikusabbak azok a papok akik tegnap úgy tapsoltak özvegy Misikné beszédére a feminizmus ellen? lagedje meg, igen tisztelt Szer­kesztő ur, hogy azok részére, akik a feministák gyűléséről csak az Egri Hírlap kiszínezett riportjából érte­sültek, alélirott mint a cikkben meg- rovott tapsoló papok egyike, e so­rokhoz néhány igen rövid megjegy­zést fűzhessek. Akik jelen voltak ezen a gyűlésen, azoknak felesleges az én megjegyzésem, hiszen maguk láthatták, hogy nem csak a papok értettek egyet a Misikné felszólalá­sával, hanem a gyűlés túlnyomó nagy része, aminek legeklatánsabb bizonyítéka az, hogy a nagy hűhó­val összeharangozott gyűlés végén a feminista egylet tényleg nem tudott Egerben megalakulni. Az Egri Hírlap mélységes cso­dálkozással látja, hegy a kát. papok nem a feminista szónoknak tapsol­tak, hanem Misiknének. Legyen sza­bad félreérthetetlenül megmagyaráz­nom, hogy nem azért tapsoltunk, mintha csak távolról is helyteleníte­nék a nők küzdelmeit és nemes tö­rekvéseit szebb jövő és jobb tár­sadalmi hetyzet után, hanem egye­dül azért, mert ez a szép törekvés csupán a Misikné által jelzett (itt sajnos, helyszűke miatt bővebben nem részletezhető) irányban látják megvalósíthatónak. Lojálisán meg kell ugyan enged­nünk, hogy a feministák egri szó­noka erős szordinóval dolgozott és Egerben épen nem mert olyan nyi­latkozatokat tenni, amelyekből a hallgatóság bepillantást nyert volna a feministák igazi világnézetébe is. De épen mert alólirott ismeri a fe­ministák külföldi (Bebel, Chariot!-, Perkins Gilman) és hazai (Schwim­mer Róze, Glücklich Vilma) vezé« reinek nemcsak az egri hangulathoz módosított, hanem valódi felfo­gását is, amely homlokegyenest ellenkezik az egri úri társadalom leg­nagyobb része által vallott keresztény világnézet elemi tanításaival, épen azért tapsoltam, mikor láttam, hogy egri társadalom nem akarja a ml őseink által ránk hagyott örökségét a feminizmus szabad erkölcseivel felcserélni. Ugyebár ez olyan jelenet, amihez minden kath. papnak nemcsak sza­bad, de illik is tapsdlnia! 1 Misikné gyönyörűen kifejtette, hogy a nőnek nem a politika és nem a közéleti szereplés az első feladata, hanem fannak a családi szentélynek magasztos ápolása, ahol őt senki e világon helyettesiteni nem tudja, s ahonnan ha egyszer kivisz- szűk a nőt, meginog az egész tár­sadalmi élet. Ugye ehhez is csak szabad tapsolni! Maga Misikné hivatkozott Giesswein prelátusra, (az E. H. már püspök­nek is kinevezte!) .'mint a nemes értelemben vett feminizmus vezérére : tehát céltalanul emlegeti az E. H. őt, mert közta és Spády Adélék közt nagyobb világnézeti ür tátong, mint amily messze van az ég a földtől. Végül még csak egyet! Az E. H. szerint Spády Adél kijelentette, hogy Dobó Katica volt az első egri femi­nista és most annál jobban csodál- kozik, hogy az egri hölgyek nem akarják az egyletüket befogadni. Szeretettel ajánljuk a leendő egri feminista egyletnek, hogy már vala­kit válasszon meg ősanyjául, mert ha nem szerénytelenség kioktatni a feminista titkárnőt — megsúghatjuk neki, azt a ma már bebizonyított történeti tényt, hogy Dobó Katiea tulajdonképen soha sem is élt, köl­tött személy, és ha már ősanyjuk se élt, hát valaki maliciózusan, meg­jegyezte, hogy ők ép oly kevéssé fognak élni, és gyökeret verni az egri úri társadalom körében. Fogadja ! tisztelt Szerkesztő Ur nagyrabecsülésem kifejezését, mellyel vagyok kész hive Dr. Tóth Tihamér, főiskolai tanár, szerkesztő. — Gyászmise a hősökért. A hősi halált halt halt vitézek lelki­üdvéért a főszékesegyházban no­vember 12-én délelőtt 9 órakor ünaepies gyász istentisztelet lesz. A szentmisén való részvételre meg­hívták az egri hatóságokat, hivata­lokat, testületeket és egyesületeket. ü Sivcniátől nyugatra üldözzük az olaszokat á iiroli határbegyekben elónyomnlnnk. (Saját tudósítónk táviratjelentése.) Budapest, november 9. OLASZ HARCTÉR: A Livenzánál megtörtük az olaszok ellenállását. A szövet­ségesek az egész arcvonalon átlépték a folyót és nyugatfelé nyomultak előre. Csapataink a tiroli határhegységekben is előre haladtak. KELETI ÉS ALBÁNIAI HADSZÍNTÉR: Nincs semmi újság. A vezérkar főnöke. Kinéz téma a városban. Eltűnt a forgalomból a megmaximált pamut. Tessék ellenőrizni a kereskedőket. Az alispán felirata a kereskedelmi miniszterhez.

Next

/
Thumbnails
Contents