Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-11-10 / 272. szám

1917. november 10.

EGRI ÚJSÁG

Használhatatlan anyagot ad g Bőrközpont az egri cipészeknek.

Mért drága a cipő? — Panaszkodnak az egri suszterek

Eger, nov. 9.

Nemrégiben haragos felszólalások történtek a váres közgyűlésén. A rárcaatyák drágálták a cipőt és a aipöjavitást s alaposan birohantak a suszterek ellen, akiknek a bőrköz- poiit maximális áron utal ki talpbőrt, ők azonban mégis méregdrágán vállalnak taipalást 8 arról jobb nem is beszélni, mit kérnek ma egy pár uj cipő készítéséért. Szóval a bőrközpont által kiutalt olcsó bőrnek nincsen semmi látszatja. Azt követelték tehát a városi közgyfilé- sen, hogy a bőrközpont által kiutalt bőrök erejéig bocsáson ki a város talpjegyeket s kötelezze azokat a cipészeket, akik ebben a kedvezményben részesülnek, hogy a város által meghatározandó árakon vállalják a cipőjavitást.

Ma aztán alkamank volt meggyő ■ ződni arról, hogy olcsó talpnak hig a leve és hogy abból a talpból, a melyet a bőrfeiosztó bizottság most az ipartestületek utján a cipészeknek rendelkezésére bocsát, egyetlen árva talpat sem lehetne felverni s aiig járhatna talpalt cipőbe az, akinek erre az olcsó talpra adna jegyet a város.

Néhány cipész mester ma behozta az Egri Újság szerkesztőségébe a „Bőrfelesztő bizottság“ által az egri cipészek részére kiutalt s az ipartes- ífllat által kiosztott bőröket, azon melegében, ahogy megkapta. Bizony netn bőr az, még hulladéknak is rongy. Legnagyobb részbe kés foknyi vastagságú törött-gyürőtt, szakadt risgy-rongy bőrök ezek. Alig van bennük egy-egy tenyérni ép darab. Legtöbb nem is bőr csak valami vékony keményre égett hártyán vastagon lerakodott bűzös piszkos cserzőanyag. Arról szó sem lehet, hogy talpnak bármely része felhasználható volna. Foltoknak, talptölteléknek, sarokja- vitásra lehet belőle valamit felhasználni, s ezt a rongy hulladékot kapják a cipészek 14 koronáért kiló- grammonként.

Ebből ugyan nem talpalnak senkinek cipőt. De Egerben egyáltalán nem lehet talpbőrt kapni, még ragasztott talpat sem. Annak a cipésznek, aki mégis ki akarja szolgálni közönségét, el kell mennie Budapestre, ahol az áru, a használható jó talpbőr úgy elrejtőzik, mint a legszerényebb erdei ibolya és sajnos még az illata sem árulja el. Hanem úgy kell előcsalogatni a legfantasztikusabb helyekről bnrzalmas uzsora árakon.

Tele vannak panasszal az egri suszter mesterok. Mert a talpbőrrel még mindent a cipőhöz, ha már

ehhez nagy kinnal sok tortúra árán hozzá jutottak is.

Talán még a talpnál is nehezebb ma a fonálhoz hozzájutni. Ez sincs már sehol. S ha mégis fellehet itt- ott hajtani egy-egy gombolyagot, akkor nincs aki megfizesse.

Méreg drága a felső bőr is. Kvadráíja 22 koronába kerül s igy egy pár felsőrész belekerül 70 koronába, ha magasabb szárú a cipő 80 koronába is. A közönséges ka- navász bélés méterjét 20 koronáért adják. A cug méterje 80 korona, egy pár cipőbe való tehát 10 koronába kerül. Ezenkívül a többi hozzávaló is méreg drágán és ne hezen vásárolható úgy, hogy a mai viszonyok mellett 150—160 koronánál olcsóbban alig lehet cipőt kiállítani.

Természetesen a susztereknek is igazuk van, de a közönségnek is, amely tűrhetetlennek tartja, hogy 150—200 koronát fizessen ki egy pár cipőért. S mindennek oka az a hallatlan uzsora és üzérkedés, amely a lábbeli készítéshez szükséges nyersanyagok terén elhatalmasodott, s amelynek sem a kormány hatóság sem a helyi hatóságok nem tudnak gátat vetni.

A hadikölcsön.

Eger, nov. 9.

Ha visszatekintünk az előső hadi- kölcsönökre azt látjuk, hogy a magyar állam soha jobbkor nem fordult polgáraihoz mint jelenleg. Szerbia, Románia leigázva, Oroszország bel- és külellenségeitől megbénítva vergődik, Olaszország pedig azon az utón vnn, a melyen megérdemelt sorsát szintén eléri.

Az előnyős harctéri helyzettel csaknem párhuzamos a gazdasági helyzet is a hadikölcsön szempontjából.

Itt van mindjárt a kedvező termés, melynek nyári és őszi hozama jelentékeny haszonhoz juttatta gazdáinkat. Az iparosok, kereskedők és gyárosok nemcsak a hadiipar kiterjesztésével, hanem a polgári lakosság ipari szükségletei révén is oly tekintélyes jövedelemre tettek szert, hogy az ország pénzbősége a lakosság nagy részénél nyilvánvaló.

E pénzfelesleg levezetése, elhelyezése szinte természetszerűleg adódik a hetedik hadikölcsönben. A 6% os járadék mellett az 5V«%-os typus, előnyős kibocsátási árfolyamával, kamatozásával szerencsés pénzügyi forma. A hadikölcsön jegyzés tehát biztosítani fogja egyénileg a jó befektetést, a köz szempontjából pedig a hadi és pénzgazdasági helyzet segítését és megjavítását.

A mellett, hogy előteremtjük a a hadviselés további folytatásához szükséges összeget, megjavítják valutánkat, mivel a hadikölcsön kötvények vásárlása már egymagában is nagy mennyiségű bankjegyhez fogja juttatni az államot, gátat vetünk

; ezzel pénzünk vásárló erejének to- i vábbi romlása elé, mely végered- j ményben még az általános drágaság mérséklésére is vissza fog hatni.

! Azon kívül küszöbön vannak az í uj adótörvények, a melyeknek lényege ! tekintetében máris biztató kormány ' Ígéretek hangzottak e! oly irányban,

| hogy a vagyonadó kisebb tehertételt \ fog jelenteni annál, a kinél az adó- ; alap hadikölcsön kötvényből áll.

\ Minthogy a lombardirozás lebe*

! tősége az esetleges vállalkozások j szempontjából a gyors pénzzétételt I is biztosítja, minden lehetőség meg- ; van ahhoz, hogy a hetedik hadiköl- | csőn sikere eié a legjobb remények- ‘ kel nézzünk.

| Meglopták a 12-esek I festő műtermének raktárát.

Papp Aurél főhadnagy cigarettatárcája. Németh ékszerész vezette nyomra a festőművészt.

Eger, nov. 9.

Alig pár hele törtek be a régi börtön épületbe s vidék el onnan az orosz foglyok fehérneműinek egy részét, s mára virradó éjjel már ismét tolvajok jártak az épület íoronykápolnájában, ahol a 12 es honvéd pótzászlóalj festőmüíermének összes felszerelési anyaga, a már eddig kész képek s Papp Aurél főhadnagy több értékes műtárgya volt elraktározva. Az egyelőre még ismeretlen tolvajok a raktárból számos értékes, még eddig pontosan meg sem áliapitoít tárgyat vittek el.

Az ellopott tárgyak közt volt Papp Aurél festőművész főhadnagynak egy több száz korona értékű ezüst tárcája is. Ez a tárca pattantotta ki az esetet ma ezt a tárcát 14 koronáért megvételre kínálták Németh Károly főutcai 'aranyművesnek. Az aranyműves nem régiben épen javította a tárcát s azonnal ráismeri. Átvette a tárcát s azonnal Papp főhadnagyhoz vitte. így aztán rájöttek az éjjeli lopásra.

A nyomozást a katonai rendőrség megindítja.

Egyetlen Illyésnek sem; szabad főbbé eldördülni.

Álljanak meg a gyárak, j Nem lesz uj téli háború. Az orosz forradalmi kiáltvány.

(Saját tudósítónk telefonjelentése.)

Stockholm, nov. 9. j A munkás és katonatanács j kiáltványt bocsátott ki a nép- l hez, amelyben a következők | foglaltatnak: I

A forradalom, amelynek célja \ az orosz nép szabadsága s az 1

azonnali béke, győzedelmeske- i dett. Az uj forradalmi Orosz- i országnak ellenségei, a köz- \ ponti hatalmak épen úgy, mint í a szövetségesek. Lehet, hogy a központi hatalmak kifogják használni Oroszország mai \ helyzetét s az is lehet, hogy í a szövetségesek pénzzel fogják I segíteni az ellenforradalmat, f S ha ez győz, akkor győz- \ nek a kapitalisták, akik egyik | frontról a másikra hurcolnak I beneteket, mig válamennyien i elvéreztek.

Í Mindent el kell követni a béke érdekében. Álljanak meg gyárak. Okvetlen megkell aka- t dályozni egy uj téli háborút. \ Ne higyjetek semmiféle béke- ji póznak. Egyetlen lövésnek sem \ szabad többé eldördülni. Kez- I dőtjék az általános fegyverszünet.

i .......................................

| h

írek.

Eger, nov. 9.

s — Megyebizottsági tagválasz- l tás. Laszcik Gyula járási állatorvos l megyebizottsági tag, aki jelenleg < katonai szolgálatot, teljesít lemondott : a bizottsági tagságról. Ennélfogva az alispán a tiszaszőllősi kerületben 5 elrendelte a megyebizottsági tag | választást 8 annak határidejéül no- 5 vember 29-iket tűzte ki. Választási í elnöknek Borocsy Gusztávot ■ nevezte ki.

— Aranyat, ezüstöt, briliáns ékszereket veszek hihetetlen magas ’ árban. Heller ékszerész, Eger.

— Nem sokára megérkezik Pető-féle burgonya. Nem is olyan

! régen Peihő Ignác 15 métermázsa | burgonya szállítására kötelezte ma«

; gát. Egerben meglehetős azoknak a i száma, akik Pethő Ignácnál jegyez- ; tettek elő burgonyát. A szállítás i azonban most nem kis akadályokba i ütközik. Ezzel magyarázható meg, í hogy a krumpli mindezideig késett.

: A közhangulat már — már Pethő | Ignác ellen fordult. Ma azután egy \ levelet kaptunk, melyben azt olvassuk, hogy a lehető legrövidebb utón I lebonyolítják a krumpliszállitást.

I Pethő Ignác irt Szerkesztőségünkbe, hogy a közönséget nyugtassuk meg, mert dr. Nagy Ferenc államtitkár megígérte, hogy s szállítás elé nem gördít akadályokat. Az eladó táviratban is megsürgette az engedély kiadását, igy tehát remélhető, hogy azok, kik Pethő Ignácnál rendeltek burgonyát, mihamar kézhez kapják a megrendelt mennyiséget.

— Zálogjegyet, aranyat magas árban vesz öroszmann ékszerész.

— Sank dr. széruma, izgalmas detektivtörténet, melynek főszerepét a nagytehetségü, kiváló művésznő Max Landa alakítja, ki már nem az első esetben jeleaik meg az egri moziközönség előtt a vásznon, továbbá egy Nordisk vígjáték .Lipőt a Lipótmezőn" két előadáson kerül ■a bemutatásra az Urániában 6 és fél 9 órai kezdettel.