Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-09-29 / 237. szám

XXIV. évfolyam 1017. szeptember 29 szombat 237 szám ■r>v-'wv •*:• V ww íwéj; ü'-^s^ärissjiwrog^TÖTO«^ :söz&üv£i3tt-&&&x^ v-jrfh^g-n 4efi"® ff* )m% • fá é i »«?*»&, — b?t-*•£> $ sda* én v% mt$ mm <*■ ~* Ms&&* POLITIKAI NAPILAP *». wrtt? $&N33R Miéi miiiintUt KAííAV *»0.6« ?irtdeiátg***sat .sasa*# fe*sw«WiB*e»y** gfriss*ä»f^mjd> Qc^.-h«M rr«»#« Vírfííg *• ííau 3*0 fefafe ?a?tóks# *9 ääUf. fcstHteifs^. í*1&6«£-: HrtttlgfK gwiatófii*, «wstek* äwi**W,-A’V ifWSSí s.ií4*J4f«»fc u 6Sö», ^twSSateaa Mxrtwinwi' * gfe& aHujBBfcii*, «?tWí*í-*x » *». *•■'*• »*r» * (í. £$}9»iMaMS 5i®íá.*»as&íftfe firX'Xt ’zv; '&-*■-' ül1 4 imwttM*íiiiu(. S**5Hb**a**i «í«&5*sk'*> f' «tflj í r 1 -■' A»ve» -í Demokrata betegségek. Eger, szept. 28. Az osztrák parlamentben éppen most mutatnak be egy klasszikus komédiát a demok­ratikus alkotmányról. A általá­nos, titkos választójog vitézei­nek bőven van rá alkalmuk épülni a demokratikus parla­menten, ahol az egymásra acsarkodó, nemzetiségi és párt- politikai alapon elkülönözött parlamenti frakciók a legkép­telenebb zenebonát csapják. Egy kis tükörkép ez, előreve tett árnyéka annak a magyar parlamentnek, amely majd a radikális minden korlátozás nélküli választói jog alapján fog nálunk kialakulni, ha ugyan egyáltalában lesz valami Ma­gyarországon az általános vá­lasztói jogból, amely eddig nálunk csak mint pártbuktató eszköz vált be A választójog hívei persze azonnal kész vannak a felelet­tel, hogy a mi viszonyainkat nem szabad Ausztriáéhoz ha­sonlítani, hogy nálunk sokkal jobb a helyzete statisztikailag a magyarságnak, mint Ausztriá­ban a német elemnek, végül hogy nálunk mindig ki fog ala­kulni a különböző pártfrakci­ókból egy olyan koalíció, a mely mégis megőrzi majd a parlament munkaképességét. Hát ez csak féligmeddig igaz, s ami a legszomorubb egyál­talában nem magyarázható a magyarság javára. A statisztika ugyan nagyne- hezen hatvanegy percent ma­gyart mutat ki, ez a többség azonban mint tudjuk, a magyar írni olvasni tudás alapján állott elő s nem a nemzetiségi érzés vagy a faji leszármazás alap­ján. A hatvanegy százalékban nagyon sok z olyan, aki szi­ve és fajtája szerint nem magyar s e szerint ez a statisztika még egyáltalá­ban nem szól a magyarság túlsúlya mellett. Bajos lesz ezen a dolgon a választókerü­letek beosztásával is segíteni, mert hogyha az alföldi válasz­tók közül lehetne beosztani a Szilágy megyei, a Hunyad ’me­gyei vagy az Arad megyei vá­lasztók közé, akkor nem volna sem r i baj. A nemzetiségi el­helyezkedés azonban olyan, hogy a magyarság az Alföldön egy comóban lakik, a peri­fériákon szétszórt magyarságot pedig mindenütt elnyomja a nemzetiségi többség. A legjobb esetben tehát az áltanos titkos választói jog következetes ke­resztülvitelénél jjolyan kialakulás várható, hogy a magyarság és a nemzetiségek képviselői a parlamentben egyenlő arány­ban lesznek. Ebben az esetben pedig igazán komoly veszedelem fe­nyegeti a magyar szupremá- ciát. Arra minden esetben számolni kell ugyanis, hogy az uj választójog alapján ra­dikális és szociálista képviselők is bekerülnek a parlamentbe. Ezek az elemek pedig vala­mely rosszul magyarázott nyu­gati kulturmázban tetszelegve, elvetendőnek és szégyenletes­nek találják ja fajszereletet és a faji öntudatot, amelynek alapján és amelyből táplálkozva pedig minden nagy nyugati nemzet erőt merit és biztosítja fönnmaradását, nagyságát és jövőjét. Ezekre az elemekre tehát a magyarság nyugodtan nem számíthat, mert ezek egy adott pillanatbon esetleg olyan­kor, mikor a nemzet létérdekei forognak kockán, csupán azért, hogy faji érzésektől és ösztö­nöktől meg nem vesztegethető objektivitásukat fitogtassák, úgy könnyen a nemzetiségek olda­lára állhatnak. Éppen ezért a legnagyobb veszedelmet jelenti az ellentá­bor érvelésének egyetlen igaz állítása a kormányképes koa­líció kialakulásáról. Ez a baja ! a demokratikus parlamenteknek, gyógyíthatatlan betegsége, hogy megdöntlk a nagy egységes pártokat s labilis kialakulásu koalíciókra bízzák a parlamen­tekben a vezetést, amelyeknél elsősorban a kölcsönös ambí­ciók kielégítése a fontos s azután kerül sor csak az or­szág érdekére, de ez még a kisebb veszedelem, a nagyobb az, hogy amint kimutattuk, a koalíció a magyar szupremácia rovására is kialakulhatna. Harsány községben. Október 10 ikén vasárnap este belopóztak ott egy udvarra s tyúkot akartak lopni. De a háziak észre vették őket s lármát csaptak s a zajra átjött a szomszéd két fia. Munkácsi Imre és Sándor is átjöttek apjukkal együtt erre az udvarra, ők vollak azok, akik rá kiáltottak a sötétben manipuláló alakokra s számon kérték tőlük, hogy mit akarnak. A kérdésre lövések feleltek s a felvillanó fénynél csak annyit láttak, hogy az udvar hátterében két katona fekszik és lövöldöz. Pár lövés dördült még el azután. Egyszerre éles sikoltás követte a lövéseket két mnnkácsi fiú holtan bukott le a földre. A lövöldöző ka­tonák azután a sötétség leple alatt elmenekültek. A csendőrség a harsányi eset és a Rusz György meggyilkolása közt összefüggést keresett. A Rusz egész törzsét és hátizsákját is átfúró lövés erejéből arra következtettek, hogy a fővadász halálát Manlicher golyó ekozta 6 ez is megerősítette azt a gyanút, hogy katona volt a gyilkos. Amint az Egri Újság annak ide­jén megírta, a csendőrség ezen a nyomon elindulva Miskoiczen el is fogott két katonaszökevényt, akiket Ara 6 fillér. H szőlősbe! főöadása; gyilhesai a kadosztátBbiróság előtt A felsötárkánfi és harsány! hármas §yi Sósság. Hárem napig tart a tárgyalás. — Egri tanuk a tárgyaláson. Eger, szept. 28. Szenzációs gyilkosság történt a múlt év októberében a felsőtárkányi erdőben. A szőlőskei érsekuradalmi erdőből Feliőtárkányra vezető erdei ut közelében a Miklós völgyi vadász kunyhó meiieít átlőtt mellel találták meg Rusz Györgyöt' a szőlőskei érseki fővadászt, akit nem sokkal azelőtt neveztek ki fövadásszá. Sokáig azt hitték, hegy a vadá­szok tették el láb alól a buzgó lel­kiismeretes fővadászr, akinek fiatal felesége iránt általános veit a rész­vét minden felé. A gyilkosoknak persze sokáig nem akadtak nyomára, s csak a következő év februárjában sikerült a csendőrség leleményességének s kitartó munkájának kézrekeriteni a tetteseket, akik aztán be is ismerték bűnösségüket. A felsőtárkányi gyi kosság előtt pár nappal a közeli borsodmegyei Harsány község rettenetes véreng­zésnek volt színhelye. Valóságos kis guerilla háború játszódott le a község egyik házinál egy októberi vasárnap estén, amelynek két derék életerős földmives legény esett áldozatul. Két szökött katona garázdálkodott

Next

/
Thumbnails
Contents