Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-08-02 / 190. szám
ár*ki «»ísfroa 4* ?Síík«ffi |ies#í ’k-1I<sv# *«£s£ tw» ae ' * Rö*©B% — Mf?S8 Aff* ■vSf®»% — Mi évr«Y» v kttrttft — «W ■M i niÉ §*» wternáp 4« äfwt«»nt?) ^«p$t«»Őséfi #0 kte4#Ww»tK: Eg*», *B*S s.- i6«*r«* *» MM te s kwmea re L ~ K#?<ss te efc -----létei ■ tel tefes'fl; séd. &aesas^wr!y*®iRV*^«v«s*®e^^ * .«SK'Í-W«'.-' POLITIKAI NAPILAP F38?erlf*82ta: I>r, SETÉT SÁNDOR FWeMb sssrkssslß; KALLAY MIKLÓS WvM^ÉMzsim’. DtM lii«la»afc«Ult rtexvényWhMtoás ^kw&7r^-vte^ro*aös»re&fi5GH£ÍMaNMmMMnM jjj Hirdetési érmUt CJcnu-Sfíiví nyílttéri Síő2leméí»yeki bíróiig. ftitpteli, f:* fttt j ' ;«lenSé»*'tf hire): fovatákan 30 liliér, fcvtítójjolt, i • íír»a»4jok, gaxdsoOgob, hivatalok hiríl«trriény*i, írve^jt fi a:.ráet<f«k u tÜUr. matínvifWatoV í-JrdtlméRyei 0 ji ?íi«3f*4»*ií: «gybekeiéoek, k6sa6a*tn,FUvinit4scÍ; #se. i«jn. !! **rSg ! K. Egye«ai<-!*>i, 'oíiblíttííigok 4ffcoils»d, ktKlát, H s.tS'FÍSvá.jtéesi, f«äüUiaei#sek *,ug:izísa se rcrif s Jfc,' Ss«»«WWáK^ÍMWaÖíSíArÍ-^i^i^*í>MSSK-:sÍB*ŐB8Stéa^^^ H »á'asztéi jog feSrffl. Eger, augusztus 1. j Bethlen István gróf az ai- ; kotmánypárt egyik illusztris ; tagja. Egyike a legértékesebb | politikusoknak. Az Esterházy- j kormány szerepet is szánt ! neki a maga régiméjében és i pedig igen fontosat. Erdély i rekonstrukcióját bizza reá való- \ szinüleg miniszteri hatalommal. ) Mindez azonban nem alterálta j Bethlen grófot abban, hogy tegnap egy főispáni installáció kapcsán erőteljesen szembe ne j helyezkedjék a kormány vá- | lasztójogi programmjával. Ag- \ godalmai úgyszólván pontról- ! pontra azonosak a Tiszáéval, j __ A választójogi küzdelem- j nek meg kell állania Erdély ) kapujánál — mondja Bethlen í gróf — óvakodjunk az olyan j inzéstől, amely védett vidékek | haladásáért Erdély érdekeit fel- j áldozza. íme tehát nemcsak a munkapárton, hanem a kormány táborában is vannak, még pedig igen értékes elemek, akiket I aggodalom tölt el a választói jog radikális reformja. Sőt a ] hogy tudjuk az Apponyi-párt j jelentékeny része s az- alkot- j mány-párt nagyobbára ezek j közé az aggodalmasak közé | tartoznak. Nem lehet tehát igy j odaállítani a hazafias aggoda- j lom ezen képviselőit mint a i nép ellenségeit s el kell ismer- j ni, hogy a félelem a radikális I választói jog hatásaitól tiszta \ hazafias érzületen alapszik. Ezeket igy azért is megálla- j pithatjuk minden elfogultság j nélkül, mivel mi egyáltalán nem j tudunk oly nagy fontosságot j tulajdonítani a választói jog j kérdéseinek, hogy ezért pártok- \ nak és embereknek ökölre kell menniök. A rrultakból nem egy példát tudnánk felhozni arra, hogy nagy ütközőkön keresztül ment reformok nem jártak azzal a hatással, amitől féltek a reform ellenzői, akik pedig a veszedelmes hatásokat történelmi adatokra és statisztikai igazságokra építették. A választójog kiterjesztése elleni agggodalmak is ilyen adatokon épülnek. Elismerjük, hogy ezek az adatok alaposak, de mi mégis úgy látjuk, hogy a hatást túlbecsülik. Mi úgy hisszük, hogy a választói jog kiterjesztése nem fogja oly mértékben veszélyeztetni a nemzeti szupremáciát, mint ahogy attól t rtanak. Nagy hatása lesz ennek a parlamentre, amely számos apró párt gyülekezete lesz. Vagyis veszélyeztetve lesz a munka képessége. De vájjon egészen a Tisza-féle házsza- bályrevizióig, nem-e mindig ott lebegett a Ház felett a munka- képtelenség obstrukciója!? S bizonyos, hogy a szélesebb választói joggal választott parlament munkaképességének a biztosítására a mai házszabályok rendelkezéseit is szigorítani kell. De felvethetjük azt a gondolatot is, hogy n parlamentek általánosan tapasztalt munka- képt lensége mellett — nem-e hozza magával a háború evolúciója az állami életnek valami olyan újabb formáját is, amely ezt a kiélt parlamenti rendszert mellőzni fogja tudni. Szóval: a reformok jövő hatásairól lehet jósolni, de bizonyosat tudni nem lehet s ezért a választói jog kiterjesztése körül kifejlett országos felfordulást sem mértékeljük, sem úgy, hogy ezzel lehanyat- lik a magyarság jövője, sem úgy, hogy azzal beröpül az országba az emberi jólét és boldogság sültgalambja. A választói jogot kormány- buktatási taktika hozta felszínre, ezt a célját betöltötte. De mi vei, mint minden forradalmi akció, ez is túl ment a kitűzött célon és megülte a lelkeket, tehát ezt most el kell végezni — igy vagy úgy, de mihamarabb, mert égetően sürgős, hogy átengedjük az országot a maga gazdasági erői kiépítésére. Ami pedi^, tessék elhinni, sokkal fontosabb, mint a választói jog. JI világháború leghatalmasabb csatája Az nj flandílai csata első napja a németeknek kozott sikert A franciák veresége a Schemln des Dameson és a Hass balpartján. Djabb 2000 francia fogoly. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Berlin, aug. 1. (Hivatalos jelentés,) **•»« aii lie«lftsinféiai Ruppreoht bajor trónörökös vezér tábornagy arcvonala. Flandriában megkezdődött a nagy csata, egyike a íeghatalmusabhaknaSr, ama sikerrel biztatóan lezáruló harmadik év harcai között. Olyan tömegekkel, amilyeneket az ellenség eddig a háború egyik pontján sem vetett fei, még keleten, Brusüow sem, támadtak tegnap az angolok s velük együtt a franciák 25 kilométer széles arc vonaton Nerth-Hoote és Warnetén közölt. Nagy célt tűztek maguk elé: megsemmisítő csapást akarrak mérni a buvárhajó veszedelemre, mely a fiandrial tengerpart feléi aláássa Anglia tengeri uralmat. Szorosan elzárkózó hadosztályaik támadó hullámai követték egymást. Számos páncélos gépkocsi és lovas kötelékek avatkoztak a harcba. Rettenetes erővel nyomult az ellenség a 40 napi tüzérharc után, amely Julius 31 én kora reggel pergő tüzzé fokozódott védelmi zónánkba. léhány szakaszon keresztül rontott tölcsér-állásokban fekvő vonalainkon s egyes pontokon átmenetileg jelentékeny tért nyert. Tartalékaink féktelen ellentámadással vetették magukat az ellenségre s naphosszat tárté elkeseredett közelharcokban ismét kivetették harci zónánkból, vagy a legelői fekvő aknamezőre vetették vissza. YperntAI északra és északkeletre mélyebben benyúlt az ellenség által megtartott töicsórmezö. Itt Lyn- hootot nem bírtuk sokáig tartani. Mi wbwra íiAmmmmplKHiám* ■bk>-"5'A~ . -