Egri Ujság - napilap 1917/1
1917-01-21 / 21. szám
XXIT. évfolyam YbYi. január 21 vasárnap 21. í 'ínm. Itália bajban. ígér, jam. 20. Ftittyvirluozunk a kalab- riai kalapba» mandolinázó, közbe» kolduló tálján ;a*Hacsak makkaroni-, hanem szénhiánybsn is szenved. Soha sem volt szene, most meg plán« alles, mert s®- hoioaa a«a kapkst, kftlö- lös«» Angliától asm, melynek magának sines elég szene. Da ka szón nincs, nem íötbeti gfzkajéit, vasúti mozdonyait, nem gyárthat iparcikket, kivitele nincs — akkor miből ól meg Lombardia, meg a többi iparvárosa ? Az még hagyjál, mibfl fizeti Angliának a] kölcsönadott hadisegadelem millióinak kamatait? íz aggasztja a tömzsi ka- ballerokat és a tánclépésekben tgetf baraityórokat. Három főhősét nemkttlőnben: Annusaiét, Summát és Lü- zattit. Vagy tízmillió témára, vagyis 100 millió mássa szénre volna sztksége, de még 700.000 tonnája sincsen, nemhogy millióról ábrándozhatnék. Anglia legtöbbet szállított ő kelmének, Németországból tengerön 1 millió 200 000 tonnát, a Gottbard vonalon kapott 400.000 tonna szenet, Ausztriából 100.000-et, Francia- országból 300.000, ugyanannyit Amerikából. De mióta az istenverte német tengerjárók pestiesen szólva „lógnak* az Adria és tyrrkeni tengeren, nagy rizikó a szénszállítás. A Balkán félszigetről nem kaphatnak szenet, mert a félsziget szintén hijjával a szénnek. A görög még akkor sem juttatna olasz kon- kurrensének, ki neki Albániában alkalmatlankodik, ha volna neki, csakhogy ennek sine?. Érd® sines, petroleum sincs, szóval nines gépeket hajtó fűtőanyag, mi nélkül nincs nemzeti energia. Következőleg elbocsátják a gyármunkásokat, akik természetesen streikolnak, makaróniért és mamaligáórt kiabálnak, ahelyett, bogy Pur* cini é* Verdi nótáit fütyül- aék és ijjedelembe hozzák vele ő csöppségét, a taliánok fő kadiurát. Mi lesz meat, ba Caderna ur háta mögött a koplaló Itáliában a lerongyolt városi csőcselék nem vivátoz, hanem „abassot* kiált. Az a makacs fenekedés, mellyel tizenkét államférfiu a kákorn folytatását sürgeti, mgy látszik, az utolsó kísérlet, az utolsó fitying tótje. Vabanqme-et játsianak a megféle miitett urak, szógyi- lik, kegy népeik elitt legyőzött« kként szerepeljenek. Pedig igy van. Kózópső- lurópa teljesen kialakult s Európának a nemzetiségek szerint való íeltagolásából nem lett semmi. Anglia gyarmatai előtt szégyeli megtépázását, Briamd a prókátorok és gseítelők köztársaságát félti, a kis akamok, a tálján csöppség köztársaságtól fél. lédig 246 millió márkába kertit az áaténtnak naponkint a háború folytatása, a szövetségesekiek 120 mil Hi márkába — re*g«teg államadósságba mászott ba Anglia s a pórázon vszatett csatlósait még jobban taszította a tönk szélér«. Franciaország emberanyagát a azé szoros éitél- mában legyilkoltatta régi bevált történelmi praxisa szerint — amint azok különben is károsodhattak volna. Itália a szegény, történelmileg és statisztikailag kiszipolyozott ország hiába puffog- tatta el drága pénzen szerzett munícióját, a világtörténelemben a kabeszi nyegas- tél szenvedett vereségét még egy gyalázatosabbal tetézte, mert áraié és tehetetlen népnek bizonyait. Ahol évenként 400.000 ember hagyja el hazáját, ett nincsen rendén valami. Itália egész társadalma, rohadt gazdasági struktúrája omla- tag, intelligenciája fantaszta, képmntaté és a nép vérével s boldogulásával csöppet sem téridé bála Isiimnek vékonyka réteg, mely igen távolba esett Rémának iaa- rialista gondolatától és erejét«. E szatécselem romba dőltéit« ezt a gyönyört ©rssá- get s 4« évi kísérletezése után kimutatta, hogy nem ralé önállé uralomra. Anglia programmja szerint nemzetiségileg és vidéken- kint kell újra úgy széjjel- szakitani, ahogyan fél volt darabolva 1870-ig. Íz való a hűtlen és tehetetlen Itáliának, — Villamos zseblámpák 10 éráig égi elemmel legolcsóbban beszerezhetők Lnszttg főutcái optikus üzletében. OreniHzig mindenáron meg «karja védelmezni talacet. (Saját ted&itéak tslefeajeieailee.) SteckolsB, ja». 20. A Russkij Invalid jsknti: A Szereik torkolatánál a minden eszközzel előkészített eresz eflenziva megindult. Oroszország nemmi áldozattól nem feg visszariadni a siker érdekében, nehogy Galacot elveszítse, mert ismeri e város elvesztésének fontos stratégiai következményeit. Bezzarábia kiürítését megkezdték (isját tadesitéak telefeajtlsatée«.) Berlin, jan. 20. A Lokalanzeigernek jelentik Stokhelmból: Odesszai hirek szerint a beszarábiai határvárosokban lévő valamennyi iskolát Krimiába helyezték át. Az állami hivatalok is készen vannak az elutazásra. A beszarábiai városok pelgári lakossága már kezdi elhagyni lakóhelyét. A nép is menekül. Az orosz hadsereg megerősítette a Sereth balpartját, amely egyetlen várrá alakult át. A polgári lakosságot sáncraun- kára kényszerítik. Qalacban és Réniben szakadatlanul hangzik az ágyudörgés. Ltmuéett az arasz kiligrmiziiztsr. (Saját tmdéeitéik teleteajeieetéss.) Petervár, jan. 20. Péter várról jelentik, Pek- revszki orosz külügyminiszter beadta lemondását. A eár holnap dönt a lemondás kérdésében. A külügyminiszter lemondásának oka, hogy Mikolajevits nagyherceg, akinek Pokrevszki bizalmas Ám 6 fitté. Előfizetési árak: ß f I I 7*1 \jf A I K ! A CH I ÄÖ Hirdetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész ,«■J ■ 4 * I'/\J I v/^\ I I l^i rAl Slelek, kgy feienrtseu 1^^'Tova'fába évre 20 korona,— fél évre 10 korona,— '" liiiér, hak' /.ok, részvénytársaságok, gazdanegyed évre 5 korona, — egy hóra 1 aágclt, hív : ik hirdetményei, árverési hirdeSáír^és ü,7nfp8nYap te 6á? -SzT- » Tfi " SÁNDOR. PetetSs amrbmzt«, KÁLLAV MIKLÓS. U: ÄÄ ff:..-féo és kiadóhivat" • tókai Mór- nTUvínl!': 3,b- S K. Egyesületek, utca r. Megyei és helyközi ulefon: 106. Kiadótulajdonos: DOBÓ 18TVÁH - N YOMD A RÉSZ VÉN YTÄÄSASÄO. 2ER
