Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-01-21 / 21. szám

EGRI ÚJSÁG 1917. jaguár 21. embere vöt, kegyvesztett lett. Nik®lajevits aagyherce- get bír szerint a K«ukáíu«i orosz asáerék vezérletétől is felmentik.. Zavargások ittéakM (Saját tedésiiónk tíJsIsííjeleíitteg,) Stokholm, jan. 20. Athénből jelentik. A kormány­ban utóbb előfordult személyi változások miatt ía görög fő­városban állandó zavargások vannak. A kivezényelt katona­ság már 2 Ízben lőtt, a tö­meg helyett a rendőrőke, akik­nek % segítségére voltak pedig tulajdonképen kirendelve. Hm tasiaskezisa Ctraiinel (Saját tudósítónk tsietonjeíeatése,) Bécs. jan. 20. Tisza István gróf miniszter­elnök ma tanácskozott Czernin gróf külügyminiszterrel. Tisza holnap hazatér Budapestre. ■eréiytat Sttrair «Om. (Saját tudósítónk telefonjelenféae.) Berlin, január 20. A Tägliche Rundschaunak jelentik Stokholnabóh A Rusz- koje Slovo hire szerint Stür­mer volt orosz miniszterelnö­köt súlyos szerencsétlenség érte. Magánjelentések szerint gyilkos merényletet követtek el ellene. Wilsjo {«Irtatja béke- akcióját. Uj jegyxék jkéezft! ? (Saját tudósítónk telefenjeleatóse.) Köln, ja*. 30. A Kölniteké Zeitung wat- hiagtoai szikrafávirnte me­gérő *iti azt ax angel jelen­tést, hagy Wilsen a«v en­gedi a tárgyalóink újból való Megrekedését. A lap washingtoni tudósítója azt hiszi, hegy Wilson az entente válaszjegyzékét asm teváb- bitja ugyan a középhatal­maknak, hanem talán újabb énálló jegyzékkel mj médet keres annak kikut&táaára, hegy a hadviselt felek milyen kértlmények későit volnának hajlandók föltéte­leik kicserélésére. House ez­redesnek a F«ehérhátban tett látogatásai nagy figyel® keltenek, mert eddig is min­dig veit, hegy látoga­tásait fontos diplomáciai lé­péseket követtek, j Nanesttt rohamnál elfoglaltuk A Sült« fS!gr«éi S elkeseredett támadást ver- ttok vissza, Orosz és r«mán kelták borítják a «stlit«rat A Keleti Kárpátokban Is meghinsnl- lak a támadási kísérletek. I«s ar#?#aai*a alacs változás. HSfer jelentése. (Saját tudé*ité»k tekfe «jelentése.) Ipím'mm jelentés.) Budapest, január 39. hAdÍMMHlél1* 5, ü&nisnnscai venértálenFittaif íiiéetoporlja j Nsmesii helységet Nemoalas^aíól nyugatra né­met ezredek rohammal elfoglalták. Jézaef fliierMg mérezredes artvenala: A Susita völgytől északra eresz és román csa patok tegnap Is támadtak. Mind az ét rohamuk meghiúsult. Az ellenség ez alkalommal súlyon vé­res veszteségein felül 409 foglyot is vesztet. Bél­kortól északkeletre visszavertünk hírszerző csapa­tokat. Vale pátriánál felderíti osztagaink rajta ütöt­tek ellenséges tábori irsökön. Lip ét kareeg vaaértáheNiagi bametiaiai Nines jelenteni való. Olasz és délkeleti hadszinlért Nincs változás. HWer, aStáheraagy. Lndendorff jelentése. Berlin, január 20 A nagyfihadmállásrói jelentik: Keleti badaaiutéri Lipót bajor hereeg mértábernagy hadesopertja. Kilőnie eeenaény aeai veit. Jézeef föhereegg vezérezredes areveaala i A keleti Kárpátokban Babértól északkeletre kisebb eret* osztagok több Ízben megtámadták állásainkat, de sikertelenül. Az egy helyen megtopeféstgerüen be­nyom alt ellenséget kéziratában visszavertük. A Sttflta völgytől északra a remánek megujitetták kéiségbeeestt támadásaikat ugyanaz#* a helyen, ahol az előzi nap is támadtok. Nikéé karcok itán öt Ízben Is véresen vlsfeavertflk őket. A támadék több stáz ha­tottén kivi], amelyek áüáeavk előtt, feküsznek, 499 feg- lyet is vesztettek. Masksnsen vezértábornagy haéesoportja: Erős kávását és rssss látási vissenysk akadályoz- ták a tlsérségi tevékenységet. Kanak dacára német csipátok rskammal elfoglalták a Serothnél Nanesti helységet. Massdsniai arovsnals A nappal és éjjel nyugodtan telt el. Lsdandarffp első főhadiestállásmeetee. Fel akarják «illatai ■ dámát (Saját tudósítónk totafoajsleubfne,) Pétervárról jelentik, hogy az orosz kormány kebelében moz­galom indult meg a duma fel­oszlatása céljából. Állítólag ez a mozgalom az oka a duma késedelmes összehívás ^nak is. Lemaadott az orasi pénzügyminiszter (Saját tudósítónk teJofosjelontése.) Páris, jan. 20. A Havas ügynökség jelenti, hogy Bark orosz pénzügymi­niszter állásáról lemondott. Sváéig beszél. Mit hoztok ükünk a test­vérik. — A Ctaxitto siralmai Eger, jaguár 20. Mielőtt kitört a háború Romániá­val, az ereszek zseldjábaa állá Epoca, Universu! és az Adaveru! a tőlünk Romániába szökött gazembe- rek teliéből hoztsk izgató cikkeket, amelyeket fenti cin alatt szoktak volt leadni. A Moldova fulmiiáns cikkeivel szemben a közvéleményre támasz­kodva indáit meg, ezt tudjuk. Itt is az történt meg, aMit a hallatlan Virgilius mend az Aeneisben: Quid- qnid dslirant réget, plsdnniur Achi- vi. Egy nyemerbai, rabságban tar­tott lép vérzik és elpusztul, mert vezérei eladták magukat. A sorsu­kat irányítani, a népeken élősködő gonoszok hatalmával szembeszállni képtelen, tudatlan népek örök tragi­kuma ez mindenití ás minden idő ben. — Hiába való itt minden szá­nalom, mert a természet rendje csak a látás és nem látás elvét ismeri; Aszta a hírhedt rovatbéi hitvány diplomáciai akta lett. — Most pen- dentje akadt; megszélalt az igazi Erdély. A néhai kirohanázokat an­nak idején n brasséi Qazetta nem egyszer rézzentette kellő leckében. Mezt a romániai enyészet s a hazai románság méltatiankedáia készteti felszállásra. A „felszabadítókról“ a következő­képen emlékszik meg újabb szá­mában. A világraszóló mészárlás a vége felé jár, A központi hatalmak bebi­zonyították n világnak, hogy részi­kön az igazság s a diadal én rajtuk a poklok kapni sem vehetnek erőt. Kis országokoknak egymás után való pusztulása igazolta be erkölcsi diadalukat. Hogy diadaluk végleges lágyon, a gonoszság szőhetne még egy áldezaiet dobott oda martalé­kul. 1916 augusztus 27-ike örök emlékű fekete napja lesz minden románnak. A nyomorult miniszterel­nök, Brntiann felmászott ogy kegyr e* látása meganvarodott s nőm vette észre n rettenetes szakadékot, mely­be Hegvesztegetett lelke én hízelgé­sektől káprázó képzelete országát, népét dobták bele. Szörny! módon vergődik most a román nép. Apái, anyái, én ártatlan kisdedei megalázva, megcsnfolva most az északi medve irgalmát kol­dulják. Lehet-e vájjon nyugalma annak, aki t végnélkül szenvedéseket okoz­ta? A Kárpátokon túli románok nyögésébe most belevegyül a ma­gyarországi románok átka, akik itt békékéi és megelégedve éltünk, védve hazánkat Románia vezetőinek s szövetségeseinek arcátlansága el­len, akik merték mondani, hogy a kis népek szabadságért küzdések. Gyászt ás könnyít hoztatok ne­ktek, éh „testvérek“ l Ti, ». tivor 2

Next

/
Thumbnails
Contents