Egri Ujság - napilap 1917/1
1917-06-26 / 159. szám
EPRI U j S A G 1917. június 26. Seuche*! aiiudfeéi partján. Sgnital is visszaverek. Kö- rfiihei&l ugyanebben időben angol erők Hulluchnál rohamot intéztek állásaink ellen. Éjszakai közelharcban és tüiérséifioMei visszavertük az ellenséget. Az angolok a tenger és a Somme között több más helyen is hiába kísérelték meg kis osztagok» kai, hogy árkainkba behatoljanak. A német trónörökös hadcsspiortjae A flandriaiak kétszer támadták meg Vauxail« ionnál az általunk röviddel ezelőtt elfoglalt és még tartott állásokat, mindkét támadásuk eredménytelen maradt. A nyiit területen előre hajad© rohamhuilámok tüzünkben súlyos veszteségeket szenvedtek. A tüzérségi tevékenység ezen a harci területen kívül AiüesnéJ, Craonnetói keletre, a Suipeíól nyugatra, Ripontnál és a Maas balpartján is élénkebb volt. Albrecht Württemberg! herceg arevonaia; Nagyobb cselekmények nem voltak. Tegnap nyolc ellenséges repülőgépet és három kötött léghajót ettünk le. keleti inadii&sgsiés*: Heves tüzelés csak a Siripa mentén és a Zlota Lipa és a Narajowka között volt, rohamcsa- patáink itt foglyokat holtak magukkal az orosz árkokból A Kárpátokban Kiriibabától északra a harci tevékenység a szokottnál élénkebb volt. HacedcKaias nr«re; A Dovit'tónál és a Struma síkságon angol harci osztagok és bolgár őrsök között többször összeütközésre került a sor. Ludendcrff, első főhactistállásmester. Tisza Sároiys féiegfkazi loresbös édéről. Az iudemíiUás vitájának folytatása. Budapest, június 25. A képviseiőház ma folytatta az indemnitás vitáját. Az ülést az elnök fél 11 órakor nyitotta meg. Napirend előtt Incze Domokos erdélyi képviselő szólalt fel, aki elpanaszolta, hogy a hadvezetőség elrekvirálta Erdélyben a gabonát, a Haditermény pedig a maximális ‘árnál drágábban adta á tavaszi vetőmagot a gizdáknak. Szóvá tette azt is, hogy az állatátvételi bizottság nem térítette meg ez átvett állatok árát. A felszólalásra Mezössy föidmivelési és Szurmay honvé delml miniszter megnyugtitólag válaszoltak. A napirend során elsőnek Sztra- nyovszfcy Sándor munkapárti szólalt fel. Kijelenti, hogy a munkapárt a legteljesebb mértékben bizalmatlan az uj kormánnyal szemben, de az indemniíást nem tekintik bizalmi kérdésnek. Támadja Andrássyt, a kinek hő óhajára ült össze az osztrák parlament, ahol a cseh pártok a magyar integritás ellen törnek. Foglalkozik Batiyányinak az aamíjíMMMWimMMM egyik bécsi lapban megjelent nyilatkozatával, amelyet az ausztriai német hegemónia ellen irt. A választásokra vonatkozóan kijelenti, hoSy a munkapárt teljes erővel felveszi a harcot. (Taps a munka párton.) Azután Benedek János beszélt. Az uj alakulás szerinte a demokrácia diadala. A demokrácia most épen úgy hódit, mint annak idején a szabadelvűsig. Tisza ott csúszott, meg, hogy a 24 éves korhatárt oly veszedelmesnek tartja. Gra*z Gásztáv a következő felszólaló. Ha most komor hangoka keli is megütni, bízik az ország gazdasági jövőjében s ha mindenki megteszi kötelességét. Az ország hadi kiadisa 18 miliáíd. Hadisegé- lyekte több mint másfél miliárdot fizettek ki, a tisztviselők segítésére 300 milliót s újabb 65 miliőt irányoznak elő, de ez még nem minden amit a tisztviselőkért tesznek. A takarékosság tekintetében nem ért egyet az előadóval, az az elve, hogy a népet kell takarékosságra nevelni. Az uj jslszó a többbterme lés. Mindenkinek többet kell dolgozni. Az adózásnál figyelembe kívánja vonni a háború okozta vagyon eltolódásokat. A fogyasztási adók közt elsősorban a luxus adókra Az utolsó nap $ . I Jegyeseden mindenki a VI. badikölcsösre. Eger, junius 25. Nobel Alfréddal, a nagy ember- : baráttal együtt sokan hitték azt, hogy a dinamit föltalálása és általában a harci eszközök tökélete- ■: sitése megszünteti, vagy legalább \ is nagyon megrövidíti a hadakozást. ■ A tapasztalat azonban ellenkezőt • bizonyít. Amennyire a világháborúból bizonyos tanulságokat már I most levonhatunk, éppen azt áíla- 5 pithatjuk raeg, hogy az államok 1 úgy rendezkednek bs, hogy a had- j viselés erőfeszítéseit és terheit mi- i: né! tovább, végeláthatatlan ideig l bírják elviselni. Mi tehát a legjobb védekezés l & háború ellen egy békés célú or- 5 szágra nézve? Kétségtelenül az, ; ha annyi erőt gyűjt össze és tesz l nyilvánvalóvá, amennyivel bármeddig is fölíartőztathaija a támadást. í Ha ellenségeink tudták volna, hogy mi olyan erősek vagyunk, amilyeneknek utólag bizonyultunk, semmiesetre sem kezdtek volna ki ve i lünk. Támadásra éppen az a föi- " tevés bátorította őket, hogy mi szerfö ölt gyengék és könnyen föi- l darabolhatók vagyunk. Ha ezt a föltevést módunkban állott volna csirájában elfojtani, a világháború : valószinüieg ki sem ütött volna. Most pedig mi módon juthatunk a békéhez közelebb ? Bizonyára úgy ; ha olyan erőt fejtünk ki minden téren, hogy merőben kilátástalanná válik ellenségeink szemében a további véres küzdelem. Minél teljeseb bizonyosság sziaét ölti fel ez a kilitástalansag, annál hamarább véget ér a fegyveres mérkőzés, hogy helyt adjon a békés egyezkedésnek. Ebben tűnik ki egész nagyságában hadiköicsönttnk sikerének a jelentősége. Ne csak olyan legyen ez a siker, hogy a mi hadseregünknek lehetőségei nyújtson a háború folytatására, hanem ezenfelül olyan is, hogy az ellenségnek teljesen kérész- t ül huzza azt a számítását, ihogy minket pénzügyi tekintetben valaha kimenthet. Akkor aztán hamar meglesz a béke, mert a háború ellenségeinkre néeve sem öncél. Ha tehát az utolsó napon mindenki odaadja még a nélkülözhető minden pénzét a hadiköicsönbe 8 ezzel biztosítja annak lehető legnagyobb sikerét, akkor nemcsak fegyvert és lövőszert juttatunk derék harcosiaknak, hanem ezerszámra mentjük fel őket épségüknek és életüknek a tisztességes béke kivívásáért való föláldozása alól. — Találtak egy kulcscsomót tegnap este a Csisy Sándor-utcában. Igazolt tulajdonosa átveheti a ki- adóhivatalban. helyez súlyt. Ezután az elnök az 1 ülést felfüggeszti. | A délutáni ülést Simonsits alel- nök fél 5 kor nyitja meg. Az első szónok Szász Pál részleteket olvas fel Vázsonyi aradi beszédéből, amelyben Vázsonyi azt hangoztatta, hogy a középosztály nem lehet a monarchia támasza, : mert koldustarisznyát hord és énekszóval koldul. Felhívja Szurmay figyelmét — aki maga is a közép- osztály tagja, — hogy mit szenvedett és áldozott ez az osztály a háború alatt. Bizik benne, hegy ez a magyar középosztály a frontokról ®ly erőt hoz magával, amely elsöpri vázsonyiékat. (Taps és helyeslés a munkapárton.) Beck Lajos és Pál Alfréd személyes kérdésben szólalnak fel. Ekkor íép Károlyi a terembe. A munkapárt zajosan demonstrál eüeve. Kiáltoznak Károlyi felé. Mit mondott Félegyházán? — Hogy meri ide jönni Félegyháza után. Ez az uj kormány politikája. \ Károlyi azután kijelenti, hogy beszéde egyes részeit az Est tévesen közölte, azokat helyreigazítja. Kijelenti, hogy az anexió és hadikárpótlás nélküli béke tekintetében egyet ért a külügyminiszterrel. Els' lensége a fegyverkezésnek és a miiitárizmusnak. Most általános figyelem mellett Tisza István gróf szólal fel. Először Károlyi félegyházi kortesbeszédével foglalkozik. Kéri, hogy máskor, ha korteskörutra indul, gondoskodjék ’ beszéde hiteles szövegéről. Furcsának tartja, hogy egy magyar képviselő meigsmétíi ellenségeink jelszavait. Nena érji, hogy még akadhat ember az országban, aki az hangoztatja, hogy a mi fegyverke- zésünk okozta a háborút. A monarchia politikája mindig békés volt (Észté, házy miniszterelnök helyeslőiig bólint) és most csak sajnálkozni lehet azon, hogy jobban nem ^fegyverkezhettünk. Az ilyen valótlan I kortesbeszédek a világháború kellős- • közepén csak ártanak a béke : ügyének. Áttér azután a választások tiszta- \ ságának sokat ‘ hangoztatott jetsza- : vára és utal a koalíciós választá- ; sokra, kitér a bírák státust endezé- 3 sének kérdésére, amelyet a munkapárt nem ellenez, csak igazságra lanságot nem akar más tisztviselő- ? státusokkal szemben. Az egész Vá- \ zsonyi müve volt, aki azt akarja mutatni, hogy korlátlan diktátora és ! paraacsolója Magyarországnak. Lapunk zártakor Tisza még beszél. ? — Kinevezések a vármegyén. ; Keglevich Gyula gróf főispán a | Kotrba Gyula nyugdíjazása folytán f megüresedett vármegyei irodatiszti állásra Nagy Gyula irodasegédíigz- \ tét nevezte ki, az ő helyébe pedig irodasegédtisztté Vojtsek Imre vár- | megyei napidijast. Érte: ü ásüak f szerint Nagy Gyula az irattárosi : teendők ellátásával bízzák meg. \
