Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-06-26 / 159. szám

1917, junius 26 3 E a R ! ÚJSÁG Sevonia 8g«r is a ggönggSsi ifi* tanulságait. Vízvezeték. — Városi tűzoltóság. — Tűzbiztos tetők. - A városi főmérnök javaslata. Eger, junius 25. Még izöííak a gyöngyösi rettenetes tfizkatassírófa zsarátnokai, ikor az Egri Újság már felhívta a figyelmet arra, hogy tanulnunk keli a borzal­mas szerencsétlenségből s minden olyan mulasztást pótolnunk kell, amely nálunk is hasonló pusztulás okozójává válhat. Rámutattunk első­sorban a vizveíék hiányára és arra a vétkes könnyelműségre, amellyel eddig kicsinyes, rövidlátó politikával elodáztuk ennek a fontos intézmény­nek létesítését. Figyelmeztettünk ezenkívül más hibákra és hiányokra is, amelyek orvoslásra és pótlásra várnak. A gyöngyösi tűzvész mint lángol rémséges memento áll előttünk s minél gyorsabb cselekvésre sürget. Most értesülésünk szerint a legileté- kesebb helyről akarják megindítani a preventív intézkedések egész kom­plexumát s ezek között elsősorban a vízvezeték kátyúba rekedt szeke­rét. Bárány Géza városi főmérnök írásbeli indítványt nyújtott be a vá­rosi tanácshoz azzal a kéréssel, hogy terjessze azt a legközelebbi képvi­selőtestületi ülés elé.Az életbe vá­góan tontos indítványt egész íerje- delmécen közöljük itt, hogy a város közönségének alkalma legyen azt idejében megismerni, tájékozódást szerezni a dolgok felől, hogy igy a nézetek kellőképen kialakulhassanak s a közgyűlés alapos és komoly megbeszélés tárgyává tehesse az in­ait vány ban javaslatba hozott összes tennivalókat. A városi főmérnök indiiványa a következő: A vízvezeték. 1. ) Miután városunkban a vízve­zetékre és ezzel kapcsolatban a szükséges csatornázásra közegész­ség és köztisztasági szempontból is feltétlenül és elodázhafaíianul szük­ség van s mivel a vízvezeték eset­leges tűzveszély esetében a fűzvész elfojtásánál a továbbterjedés meg- akadályozásánál az egyedüli leg- hathatősabb eszköz, javaslom, hegy mondja ki a v. képv. testület, hogy az elkészült tervek alapján a vízve­zeték és csatornázás munkálatait legkésőbb két éven belül feltétlenül | megkezdeti s hogy ez lehetséges le- \ gyen az előmunkálatok felvételét elrendeli és erre a v. tanácsot utasítja snegyben tekintettel a város szerény anyagi helyzetére, o művelet j létesítéséhez 500.000 korona állam­segélyt kér és ezen kérelmet hala­déktalanul s lehetőleg iestvérváro- ' sunk, Gyöngyös kérelmével egye­temben a kormány elé terjeszti. Városi tűzoltóságot. 2. ) A tűzoltóság mai szervezeté­ben hivatásának dacára, igazán ön­zetlen és tiszteletre méltó munkás­ságának, meg nem felelvén annak rendes „városi tűzoltóság“-gá való átszervezésére szükség van s ezen célból lehetőleg szakemberekből egy bizottság kiküldését javasolom, a mely bizottság feladata legyen az anyagi eszközökről való gondosko­dásra vonatkozó javaslattétel. Tűzbiztos tetőket 3.) Tekintettel arra, hogy jelenleg is a város tulajdonát képező több régi épület tűzveszélyes fazsindely fedéssel bir, amely fedéseknek tűz­biztos anyaggal való kicserélését a v. képv. testület már elhatározta 10727—1914 számú határozatával, ezen célra kölcsön felvételéi is ha­tározván el s a kivitelt csak a közbe­jött háborús állapot akadályozta meg, mondja ki b v. képv. testület, hogy ezen határozatát azonnal vég­rehajtani kívánja s kivitelével a v. tanácsot megbízza. 4) Mondja ki a v. képv. testület, hogy a városban lévő összes fazsin­dellyel fedett épületek tetőzete egy esztendő alatt tűzbiztos cserép, pala, műpala, bádoglemez stb. fedéssel cserélendő ki s e tekintetben az Ép. szabályrendelet 34. §. annak utólsó bekezdései, valamint az ezen ügy­ben hozott 10688 -1914. sz. képv. testület határozat alapján a tűzbiz­tonság fokozása érdekében a leg­messzebbmenő óvintézkedéseket te­szi meg s egyesek esetleges és vélt sérelme dacára is tisztán közérdek­ből végre a tűzveszélyes 'fazsindely - fedést a városból kipusztitja, ami a jelen helyzetben annál is inkább megtehető, mert az idézett szabiUy- rendeíet 34. § áuak utőlsó bekez­dése szerint fazsindellyel teíői javi iani egyáltalán nem szabad s az újraépítésnél a cserép anyag (mű- pala) jelenleg olcsóbban is besze­rezhető. A javaslathoz most kommentáro­kat fűzni nem akarunk. A javaslat - tevő főmérnök is a közgyűlésen szándékozik az részletesen megiin- dokolni. Elvi akadálya úgy hisszük nem lehet a főmérnök által javasolt egyik intézkedésnek sem. Legfel­jebb a háború okozta súlyos viszo­nyok gördíthetnek a megvalősitás elé időbeli akadályokat, a javaslat ugyan mindent azonnal vagy rövid záros határidő alatt kíván megvaló­sítani s annyiban igaza is van, hogy a kritikus véielíenek, amelyekből a megsemmisítő ktaszirofák születnek, nem szokták a háború végére várni. Az Egri ©fság mi&ám leg- di&raaii&KÜ és ácfeáttyite« áébm &ap&gáö, Síinhái. Az arany fácán. Még emlékezünk rá, hogy vala­melyik év őszén egy addig isme­retiéül nevű zeneszerző operettjét mutatták be s mi meglepődve és kétkedve fogadtuk az uj muzsikát, amely az akkor divatos zenétől igen sokban különbözött. Volt benne tűz melódia, a legtöbbször pattogó friss tánc zene, kicsit egzotikus, kissé csufondáros, de föltétlenül érdekelt Jan Gilbert volt a zeneszerző és Ártatlan Zsuzsi volt az operett eime. Azóta a zeneszerzőről kiderült, hogy nem ts annyira francia mint a neve mutatná, szolid német ember és a polgári életben az egyszerű Winterfeld János nevet viseli. És évenkbnt jött egy egy uj operettel, amelyek mindegyike vidám, ötletes volt s a zenéje : Zsilbert -zene. Most bemutatott operettje is a régi ösvé­nyen halad, a meséje még mulatsá­gosabb valósággal bohózaii elemek­kel és alakokkal dicsekedik s a zenéje még tüzesebb, paiíogóbb és egzotikusabb. Az előadáson gondos rendezés látszott, amely kihozott mindent, amit mulaitatásunkra a viszonyok­hoz képest kihozhatott. Pintér Böske játszotta a címsze­repet és úgy énekén, mint játékán látszott a gondos és komoly ké­szültség. Szépen csengő hangja jól érvényesült az énekrészekben, meg­jelenése elegáns, táncai szépek vol­tak. Ugyanezt mondhatjuk Pádlyről is kinek finom é3 vonzó játékát és pompás táncait ezu.íal is csak di­csérni lehet. Sajnos partne e Deák egyáltalán nem Ütötte meg ezt a nívót, nem tudjuk mi lehetett en­nek oka, de amit produkált az isko­lás éneklés és színtelen játék volt. Discrét és finoman mulattató ala­kítás volt a Herczegá, kit a közön­ség mindjobban megkedvel, Rátkay viszont a burlesak komikumot [hozta a színpadra mulattatón. Darigó ez­úttal is elegáns volt, a játéka discrét, de kissé kedveden. Jó volt Korda Sándor és Endrődy is. (R.) Bíboros, Parker világhírű szín­müve ma esta 8 órai kezeetíel kerül színre. A címszerepet Palágyi Lajos játssza, kinek az egyik legjobb szerepe. A többi szereplők Vajda, Niczkyné. Erdődy, Fenyő, Kiene vies, Korda, Faragó és Rátkaí lesznek. Váratlan vendég, Vajda Ernő­nek a Magyar Színházban szép si­kerrel színre került kitűnő vigjátéka szerdán kerül először színre A hangulatos, szép darab jobbnál jobb szerepeit Vajda, Niczkyné, Rónai, Fenyő, Herczeg, Korda, Gáspár, Darigó, Faragó, Rá?kai és Kleno- vies játsszák. Főbelövik az orcszt. aki oem akar a harc­térre menni. Eger, junius 25. Minden jel arra vall, hogy az orosz kormány és orosz hadvezérek újabb offenzivát készítenek elő, De azt is világos jelek mutatják, hogy az orosz katonaság és a nép már nem akar harcolni, békét és nyu­galmat követel. Egy katona, akit a harctéren az ezrepparancsnokságnál arra használ­nak, hogy az orosz foglyokat kihall­gassa és tolmácsolja, amit vallottak, — Írja a következőket: — Három orosz kerül elém. Az éjszaka önként szöktek át. Megkér­dem tőlük, hogy mi szél hozta őket hozzánk, miért szöktek meg ezre- dflktől. • A válasz nagyon érdekes és jel­lemző. Az egyik, a legértelmesebb, ezt mondta: Az orosz ezredeknek, amelyeket a frontra küldenek, egy része mosta­nában még elindulás előtt megszö­kik, egy másik része útközben ma­rad le. Akik aztán kimennek a frontra, azoknak nagyobb fele onnan szökik vissza. Nemrégiben kihirdették vala­mennyi kaszárnyában a szigorú pa- ranesot, aki a haretérre induló csa­patból megszökik, vagy lemarad, azt elviszik a harctérre s ott elret­tentő példaadásul azonnal főbelövi k — Ettől megijedtünk s bár már előbb néhányszor megszöktünk, most kijöttünk a frontra. Persze, megtudtuk, hogy nem igaz, hogy agyonlövik a szökevényeket. Kell a katona, nem olyan könnyen lőnek agyon senkit. Ellenben itt a fron­ton azt hirdették ki, hogy aki innen szökik el, azt odahaza lövik agyon. — Minthogy mindenképen agyon- lövéssel fenyegettek, gondoltuk in­kább átmegyünk az osztrákokhoz s ott várjuk meg a háború végét. Valamennyi orosz fogoly azt mondja, hogy offenzivára készül a muszka sereg. De azt is állifják, hogy az orosz katonák a sok biz­tató szónoklat dacára sem lelke­sednek ezért a tervezett offenzi- váért, — Rossz a tárUányi kút a Jókai utca sarkán. A kútnak az egész huzó és felső szerkezetét levették s most a kút szabadon áll. Nappal természetesen nem ad vizet a kút s az egész környék a legke­servesebben szenved a vízhiány miatt. Éjjel azonban, mikor a do­hánygyárban megeresztik a csapo­kat, a viz a kút szabadon álló csövén gát nélkül hasztalanul jut el. Ez az állapot már napok óta igy iáit, jogos bosszúságára azok­nak, akiket a legélénkebben érint a vízhiány.

Next

/
Thumbnails
Contents