Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-09-05 / 245. szám

szeptember 5 E O R I U j S A G 3 fog történni, ug/ hogy a nagyobb sorszámú vagyis később váltott utal­ványokat vonják b® s annyi utal­ványt hagynak meg, amennyinek fedezetére számíthatnak. Ez az in­tézkedés mihamarább megtörténik, hogy aki még akar, esetleg vásá­rolhasson magának hazát. Garázdálkodnak az egri begyeken. Eg®rs szept. 4. Egyre sűrűbben és mind több oldalról érkeznek hozzánk a pana­szok, hogy ismét a, legnagyobb mér­tékben dézsmálják az egri hegyek amúgy is nagyon szűk termését. A szőllő érése megkezdődött és azóta százával csatangolnak kinn a dűlők közt a kat«nák úgy a 12 ik honvéd gy. ezredből, mint a 21* esek közül akik elherdják a gazdáknak még azt a kis termését, amelyet a peronos­pora még itt-ott meghagyott. De nem csak a szőlőnek akadnak most szarkái, hanem igazán a vak­merőséggel határos szemtelenséggel lopják a gyümölcsöt ás a zöldség­féléket is. Tavaly ilyenkor is általános volt a panasz s épen e panssxok folytán a múlt évben megfelelő rendszabá­lyokkal igyekeztek is megakadá­lyozni az egri szőlősgazdák káro sodását. A katonáknak a legszigo­rúbban meg veit tiltva a szőlőhegyek közt való csatasgolás és szőlők közé vezető utakat őrjáratok őrizték, ame­lyek hamarosan visszafordították a kifelé szándékozó hadfiakat. Nagyon heiyes volna tehát, ha ezeket a rend­szabályokat az idén is életbe léptet­nék s szigorúan végre is hajtanák. De tudomásunk van arról is, hogy nemcsak a katonák garázdál­kodnak az egri hegyeken, hanem főleg a zöldségféléket a tulajdon fo - galmának teljes negligálásával pol­gári egyének is egész nyilvánosan, minden tartózkodás nélkül hord ják el. Egyik panaszkodó beszélte el, hogy egy Ízben rajta ért és kérdőre vont egy tolvajt, aki zöldség féléket szedett össze idegen területen s mi kor a törvény szigorával* fenyegette meg, a tolvaj egyet rántott a vállán, összeszedte amit már eddig betaka­rított s asak annyit mondott: Háború van most és magával vitte a lopott terményeket. Ezen viszont a polgári hatóságok­nak kell segíteni. Vannak Egernek hegybírói s n hegyek vagyonbizton­ságának megőrzésére hegyőrei. Saj­nos azonban úgy vagyunk értesülve az egész hegyőrség annyit ér, mintha nem is volna. A városi hatóság­nak azonban mégis módjában állna nagyobb éberségre'figyelmeztetni a hegyőröket s a rendőrkapitány azután feljelentések esetén egy kissé szigo­rúbban kezelné a mesőreadőri kihá­gásokat. így talán lehetne egy kis endet teremteni az egri hegyeken. j A román főváros a • 1 hadüzenet előtt, j ! ? ; Bukarestben már a hailüze- { ! net előtt tudtak a háborúról. | i Budapest, szept. 2. j ■, Egyik munkatársunk küldi a fő- I * városból az alábbi érdekes sorokat. I ( Alkalmam volt beszélgetni egy 1 kereskedővel, aki huzamosabb ideig í l tartózkodott Romániában és Buka- £ I restből az utólsó vonattal indult I l Brassó felé. I' A kereskedő a következő érdekes § I és a román alattomosságra jellemző I ] dolgokat beszélte: — Jellemző a románokra, maga- j | lartásukra, hogy mikor a bukaresti < jj mozgószinházban levetítették Vilmos j \ császár és Ferenc József arcképét, l a közönség — még az intelligencia I : is — fütyülni, hurrogai kezdett, \ j mikor azonban a cár és az antant j ) vezető embereinek fényképe került j a vászonra, tombolva éljenzett. — Az is érdekes, hogy Bukarest ‘ ] utcáin már a hadüzenet előtt jóval j ! pár héttel feketére festették a lám- \ j pákát, a lakősságnak nem volt sza- j I fead tíz árán túl az atcán tartóz- \ j kodtd, a kávéházakbgn pedig lehu- ! \ zott redőnyök mellett szórakoztak j az emberek. Egy alkalommal óriási j . mulatást rendeztek a román tisztek \ \ a kávéházban s mikor éjfél atán I l eltávoztak, azzal búcsúztak el: „No j majd Brassóban a viszontlátásra j 5 rövid idő múlva.“ ) — Mikor én vonatra Ültem Bu- I : karestben, még nem volt meg a \ koroaatanács, de az utcán rengeteg j | nép hullámzott s éltették Oroszor- I \ szágot és a szövetségeseket s hal- | I * lottam riyan hangokat is, amelyek azt ordították: „Oyerünk Erdélybe a testvéreinkhez." Színház | H§ti műsor, l Kedd ........... ... Kis király 1 Szerda __ Boszorkány | Csütörtök ... ... Éva j Péntek ... ... Szerelem l Szombat ... ... Derék Fridolin. — Mágnás Miskát a tavalyi szezon j nagysikerű operett-slágerét eleveni- j tette fel vasárnap este a színtársulat. \ Az előadás igen jó volt. Az uj j primadonnát kezdi már egész meg- | szeretni a közönség. Közvetlen játéka, pajzán temperamentuma s valóban kedves egyénisége 8 sze­repe egész groteszk aláphangjának ügyes eltalálása tegnap is meghoz­ták neki a sikert. Sok tapsott ka­pott Endreyvel együtt, aki tegnap este is csapa jó kedv, csupa ka­cagtató humor volt. Darrigó mint mindig, most is szimpatikns. Az egész előadás ellen nem lehet komolyabb kifogást emelni, de a tűrhetetlenül hosszú felvonás közö­kön lalán mégis segíthetnének a társulatnál. Kis király Kálmán Imre remek zenéjü operettje ma este kerül szinre, a főszerepekben Pintér, Halmos, Darigó, Endrei és Szerda­helyivel a főszerepben. Boszorkány Sardou világhírű drámája van szerdán műsoron a szenzációs darabban mutatkozik be a társulat uj tagja Kondráth Ilona, aki Zoraya mőrnö nehéz szerepét játsza. A darabot Klenovics rendezi. SfiR EH Eger, szept. 4. Jönnek, egyre jönnek az erdélyiek, s akiket még nem is régen a csöndes, békés erdélyi fal­vakban, a hataimas bércek alján szerény munkában láttam, ismertem, most itt látom viszont. Fájdalmas viszontlátás: keserves arcok, kisirt, beesett szemek, hiányos öitözef, fel-feltörő zokogás; milyen szivbe markoló feljajdulás egyik kupéból: — Istenem, hol az édesanyám? Rengeteg hossza menekülő vonatok, zsúfolásig telve : apró székely góbék a farekeszes kupóajtéban, álldogál­nak, nézdelődnek, ei elmosolyodnak, ők még nem tudják, mi történt ve­lük, serdülő leányok szomorú arc cal révednek, szemlélődnek körül, öreg matrónák elgondolkodva ül­dögélnek a kemény pádon bemocs- keiédott vánkesokoa, egy egy lepe­dőn, körülöttük, mellettük nagy hirtelenében megmentett apróságok, dobozok, kofferek, batyukba gyűrt fehérnemű, heveeyészve szögeit lá­dák, a klipé sarkában kacsák há­pognak, csirkék csipognak, anyák ölében csecsemők siránkoznak. Némelyik kocsin már ott van a háború nyoma : az első román go­lyók lyukakat vágtak az oldalán. Egy másik kocsi oldalán reszketi kézzel irt kusza belük apró papir- szeleten: „.. . megmentett holmija." Egyik vaggonon ládák, asztal, tört lábú székek, bezúzott üvcgü fali óra, tépdesett rsjtu dívány, fotsulok, oh, ezek már szerencsésebbek vol­tak s a kocsi átkötve nagy kötelek­kel, a lépcsőjén fiatal leány vigyáz j reá. Kenyeret, tejet osztanak ki. A gyerekek mohón kapnak utána, ] hamzsolják, kínálják az asszonyokat ] is, szerényen visszautasítják: — Csak a gyerekeknek, iasiállom, mi elleszünk mással is. Minden kocsi garderob is, szoba is, ott alszanak a szegény erdélyiek, akiket a kaján áruló, a délkeleti Judás rabló módjára kergetett ki a korona gyémánt földjéről, büszke­ségünkről, ezeréves földjükről... Egy anyóka [siránkozva fordul ismeretlen szomszédjához: — Vájjon mi van azóta a kicsi disznónkkal ? Ki tudna rá felelni ?! (Sz.) — Hadifogoly gépészek, fűtők és molnárok kiadását az giilető fo­golytáborokból a paramcnoKságok kilátásba helyezték, akiknek ilyenekre szükségük van, jelentkezzenek a Jv. mérnöki hivatalbau három napon belül. — Elveszett egy nyitott ezüst óra vékony aranylánccal és törött arany ceruzával. Megtalálója szí­veskedjék illő jutalom ellenében Groszmaan Géza ékszerészhez be­hozni. — Erdélyi menekültek Füzes­abonyban. A vármegye területére eddig jelentékenyebb számban csak Hatvanba érkeztek erdélyi menekül­tek. Amint a füzebonyi főjegyzőtől értesültünk tegnap oda is 16 mene­kültet hozott a vonat legnagyobb részben asszonyokat és gyermekeket, akiket azonnal elhelyeztek és minden szükségessel ellátták. A menekültek Piskiböl és Predeátból valók s bá­nyamunkások családjai. Ellátásukra gyűjtést indítottak a községben s ellátásuk egyelőre önkéntes adako­zásból biztosítva van. — Peru Andra a legszebb né­met mozicsillsg ma este fog először bemutatkozni városunk mozikedvelő közönségének, az „Asszony lelke" cimü négy felvonássá filmdráma keretében. Az első Peru Andra film rendkívül finom meséjével és a fia­tal művésznő elbájoló játékával teszi meg a „legjobbak egyike" jelzőt. Az anyának a gyermekéhez való vonzódása, mely ösztön szerű, de a leghatalmasabb érzés, a film meséjének az alapmotívuma. Meg­{ ragadó drámai helyzetek, melyekben Peru Andra csodálatos, sugesztiv művészettel játszik, élénkítik a fil­met. A művésznő talán Iegmegha­; több, mikor mozdulatlan s nnnden érzése, bánata, öröme könnyes nagy szeméből sugárzik elő. Az Uránia igazgatósága a humoros filmeket kedvelő közönségre is gondolt, mi’ dőn a „Teddy születésnapi aján­déka" cimü hárem felvonásos bo­hózatot is műsorára vette, amely az idény egyik legkacagtatóbb humoros filmje. Az amúgy is nagyszerű mű­sort egy igen bájos színezett termé­szetfelvétel egészíti ki. Belralások. Komáromy Ödön zene és ének­tanár zeneiskolája, az Orsz. M. Kir. Zeneakadémia előkészítő tanfolya­ma, Deák Ferencz-utca 2. Láng László-féle ház földszint. Beiratások és előjegyzése k az 1916—17-ik iskolai évre augusztus hó 25 ével megkezdődnek és na­ponként eszközöltetnek d. e. 10-12- g, d. u. 2—6 ig. A zeneiskola két főszakból áll. Zongora tanszak: elemi, előké­szítő és akadémiai osztályokkal. Ének tanszak: előkészítő és továbbképző osztállyal. Tandijak: Elemi és előkészítő osztályokban 12 korona; akadémiai és továbbképző osztályokban 20 korona. .. Komáromy Ödön a seneiskola vezető tanára.

Next

/
Thumbnails
Contents