Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-06-03 / 153. szám

1916 junius 3.

II. Róth Ármis nős Bauer Saroltával 1889. junius 10 én szüléiéit Gömérrozsnyón, egri lakos, magyar honos, katona nem volt, ir és olvas

vagyontalan ügynök, apja Róth

Miksa, anyja Schaffer Fáni vádlottakat bűnösök mint a bik. 70. § a szerint tettes társak az 1916: IX. t. c. 1. §. 1. bekezdésébe ütköző árdrágító visszaélés vétségében, a melyet úgy követtek el, hogy 1916. évi február havában háberu idején nyerészkedés céljából 2532 4. kilogram kávét, 148 kiló Frank kávét,

63. kilé maláta kávét, 484 kiló borsót, 323 kiló fügét, 97 kiló mandulát, 28 kiló fahajt, 26 kiló mazsolát és 20 kiió malagát mint közszükségleti cikkeket, anélkül, hogy ezek forgalombihozatalával hiva- tásízerüleg, vagy hivatalukból kifolyólag foglalkoznának, vagy annak forgalombahozaiala céljából való beszerzésére hatósági engedélyt nyertek volna, saját házi és gazdasági, vagy üzemi szükségleteikkel aránytalanul meghaladó mennyiségben szerezték be. A kir. törvényszék ezért I. Grünczveig József vádlottat az 1916. évi IX. t. c. 1. §-ai bekezdése és 5-§. 1. bekezdése alapján 1. (egy) hónapi fogházra [mint főbüntetésre, ezenfelül 200. (kettő- száz) korona pénzbüntetésre, továbbá 1. (egy) évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyan ilyen tartamú felfüggesztésére mint mellékbüntetésre itéü.

A pénzbüntetést behajthatlansága esetére a Btk. 53. §-a alapján 10. (tiz) napi fogházra kell átváltoztatni.

II, Róth Ármin vádlottat az 1916. évi IX. t. c. 1 §. 1 bek. és 5-§ 1. bekezdése alapján 1. (egy) hónapi fogházra mint főbüntetésre, ezenfelül 200. (kettőszáz) korona pénzbüntetésre, továbbá 1. (egy) évi hivatalvesztésre és politikai ‘jogai gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére mint imellékbünte- tésre ítéli.

A pénzbüntetést bahajthatatlan- sága esetére a Btk. 58. §-a alapján 10. (tiz) napi fogházra kell átváltoztatni.

A szabadságvesztés büntetést megkezdésének napjától, ahivalalvasztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését a szabadságvesztés büntetésnek vagy a szabadságvesztés büntetés elévülésének befejezésétől kell számítani.

A bénzbünteiést az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítolt 15 lap alatt kell végrehajtás terhével az egri kir. ügyészségnél az 1892. XXVII. t. c. 3 § ában meghatározott célra megfizetni.

A vádlottak af Bp. 480. és 481. §-a értelmében kötelesek az ezután felmerülő bűnügyi költséget külön, külön az államkincstárnak megtéríteni, de e költségeket a kir. törvényszék az 1890. XLIII. t. c. 4. §-a alapján egyelőre behajthatatlanoknak aiyilvánitja.

EGRI

A kir, törvényszék az egri rendőrség által lefoglalt és őrizetbe vett bűnjelként őrzött áruk elkobzását a Btk. 61. § a alapján elrendeli.

A kir. törvényszék elrendeli, hogy a jogerős ítélet az 1916. évi IX, t.-c. 5. §-a 3 ik bekezdé*e alapján sz Egerben megjelenő Egri Újság cimü napilapban indokaival egyszer közzélétessék.

Indokolás.

A kir. ügyész vádinditványt tett Grünczveig József ellen az 1916. évi IX. t.-c. 1. § 1, bekezdésében meghatározott árdrágító visszaélés vétsége miatt, mert 1916. évi február havában^ háború idején nyerészkedés céljából 2532.4 kilogr. kávét, 148 kilogr. Fraskkávél, 63 kilogr. malátakávét, 483 kg. borsot, 323 ; kg. fügét, 97 kg mandulát, 28 kg.

| faééjt, 16 kg. mazsolát, és 20 kg.

! mnlagát, mini közszükségleti c kke ■ két, anélkül, hogy ezek forgalomba- ] hozatalával hivatásszetüleg vagy hi- \ válásából fo yólag foglalkoznék,

I vagy annak arnak forgalombahoza- tál céljából való beszerzésére hatósági engedélyt nyert volna, saját házi és gazdasági vagy üzemi szükségletét aránytalanul meghaladó mennyiségben szerzett be.

Róth Ármin ellen az 1916. évi IX. t.-c. 1, §. 3 bekezdésébe ütköző árdrágító visszaélés vétsége miatt, mert Egerben 1916. év jan. és február háború idején anélkül, hogy a . kereskedő vagy bejegyzett cégű ügynök lett volsa, fü3zer és gyarmatáruknak tehát közszükségleti cikkeknek az egri fílszerkeres kedők részére való közvetítésével foglalkozott.

Vádlottak tagadták bűnösségüket s egybehangzóan azzal védekeztek, hogy bár előzetes megbeszélés után valóban beszerezték a bűnjelt képező árukat, azonban ezt abból a célból lették, hogy ezzel az Egerben versenyen kívül működő Egri Kereskedelmi részvény-társaság nagy- kereskedő cégnek konkurenciát létesítsenek, az árukat a füszerke- reskedőknek nevezett nagykereskedő óég áruinál olcsóbban adva egyrészt felsegítsék az egri és egervi- vidéki kis kereskedőket, másrészt maguk részére is tisztességes megélhetést biztosítsanak. Előadták vádlottak, hogy erre régi iparigazolványaik alapján magukat feljogosítva érezték, nagyobb biztonság okáért pedig még Eger város polgármesterétől 1917. február 18 án 2757— 916. szám alatti hatósági engedélyt is szereztek. Védekeztek még vádlottak azzal is, hogy kezdetben csupán az volt a céljuk, hogy bizományi áruraktárt tartanak, illetve ügynöki irodát nyitnak, mivel azonban az árukat csak készpénzfizetés ellenében kaphatták meg, illetve a nagykereskedők a megrendelést visszaküldték, kénytelenek voltak a lefoglalt bűnjelt képező árukat 1916 évi február 12 én Budapesten készÚJSÁG

pénzért megvenni. Ezen árukat megvételre is kinállák az egri és egervidéki füszerkereskedőknek, per- fekt ügyletet azonban nem köthettek, mert az áruk csak februán 25 én érkeztek meg. ezután pedig rövid időre lefoglalták.

A fo tárgya lás adatai szerint nevezetesen vádlottaknak előadásai, 2. (afotü számla), a V. alatti fuvarlevél alapján meg állapítható, hogy Grün- czveig József, aki tejtermékek és delikátesz élelmicikkek elárusitására 1913. évben iparigazolványt nyert s ezen iparát a háború okozta nyomasztó viszonyok hatása alatt jelenben már csak csekély forgalom mellett folytathatta, Róth Árminnal, aki liszt, só, fűszer, festék, vegyes és rövidáru kere: kedésre nyert szintén 1913. évben iparigazolványt, ezen iparál azonban rövid működés után teljesen beszüntette s 1914. év óta ügynökösködás által tartotta fenn magát. 1916. év elején abban állapodtak meg, hogy Grünczveig József pénzén gyarmatárukból Egerben egy raktárt rendeznek be s e \ végből együtt fel is utazlak Budapestre s ott 1917. évi február 12 én 19647 korona 53 fillér értékű és a

2. szám alatti számlábán felsorolt iyarmatáruk^t vásárolták meg. A fuvarlevél szerint ezen áruk Egerben 1916 február 23 án érkeztek meg s 25 én adattak ki Grünczveig Józsefnek, ski azokat egy a városháza épületében levő bolthelyiségbe raktározta be, meiy áruk a rendőrség által felvstí jegyzőkönyv szerint 1916 évi március 3 án lefoglaltattak s bűnjelként kezeltetnek.

Láng Nándor, Búzás Elek, Schaffer Hennán, Frank Adolf és Birő Kálmán tanuk vallomásából megállapítható, hogy vádlottak nevezett tanuknak 1916. év február havában említették, miszerint kávét vettek és kilátásba helyezték, hogy ha msjd a kávé megérkezik, kajlandók abból méltányos árba a tanuknak is juttatni.

A 2. alatti körlevél és a 4. alatti távirat (bizonysága) tanúsága sze- rini vádlottak az árukat vidéken is kínálták, a Kovács Jakab gyöngyösi kereskedő hajlandó is volt kávét vásárolni.

A 2757—1916. számú iparigazol vány szerint vádlottak 1916. évi február 18-án bejelentették, hogy kereskedelmi ügynökség és bizo mányi raktár-ipari szándékoznak űzni, mely körülmény az iparlajstromba be is jegyeztetett.

Ilyen tényállás mellett a kir. törvényszék vizsgálat tárgyává tette, hogy vádlottak cselekményei menynyiben ütköznek a vádiratban hivatkozott és az 1916. évi IX. t.-c. 1. szakaszának 1. és 3. bekezdéseiben körülirt bűncselekményekbe.

Előre bocsátva azt, hogy a főtárgyaláson a hír. ügyész Rólh Ármin vádlottat az 1916. évi IX. t. c. 1. szakaszának L bekezdésébe ütköeő

bűncselekményben mint bűnsegédet is kérte megbüntetni, továbbá hogy mivel a főtárgyalás adatai szerint vádlottak előzetes megbeszélés után együttesen jártak el s egyikük a pénzét, másikuk a tevékenységét fektette az üzletbe és a további eladás által elérendő nyereségben bár különböző mérték szerint, de mégis mind a Retten részesültek volna, a kir. törvényszék vádlottak eme közös cselekményében a Btkv. 70. 7. §-a szerint tettes társakkén az alábbiak szerint csakis az 191€. évi LX. t. c. 1. §-ának 1. bekezdésébe ütköző árdrágító visszaélés v itségének tényálladékait ismerte fel. i

Nevezetesen vádlottak maguk is beismerték, hogy az elére idő nyereségből kívánták magukat és családjukat fenntartani, követkaik tehát, hegy nyerészkedés céljábé I szerezték be háború idején a btnjelt képező fűszer és gyarmatáru tat, tehát kétségtelenül közszükségleti tárgyat képező cikkeket.

Ezen cikkek forgalomba íozatalá- val a kir. törvényszék á láspontja szerint vádlottak hivatásszeri lég vagy hivatásukból kifolyólag nem foglalkozhattak, mert a 18654H91Q. sz. iparigazolvány szerint ű ünezveig József csak tej, tejtermékek és delii- kátesz élelmi cikkek árusítását jelentette be és saját előadása szerint is addig csak íiynemü áruk tlárusilá- sával foglalkozott, márped g a bűnjelt képező főszer és gya'maláruk ide kétségtelenül nem soro hatók.

Róih Ármin pedig az 17Í 33/1913- szám alatt nyert iparát s íját előadása szerint rövid idő titán beszüntette, cégét íörültette | és más foglalkozás után nézett,

Az a körülmény, hogy vádlottak 1916 évi február 18 án 2757/1916. szám alatt kereskedelmi ügynökség és bizományi raktár ipart jí lentettek be, a közszükségleti cikkeknek forgalomba hozatalt céljából való beszerzéséhez szükséges és a törvény által megkívánt hatósági éngedéiyt nem pótolja, mert a kérdéses igazolvány mér az áruk fo szerzése után kelt, de különösen, meri a bűnjelt képező áruk tulajdonjog gal sze- rezfetvén meg, a lefoglalt íru raktár bizományi raktárnak ne^i tekinthető.

Végül pedig vádlottak nuguksem védekezvén azzal, hogy a lefoglalt áru mennyiséggel saját házi és gazdasági vagy üzemi szükségleteiket kívánták volna kielégíteni, megállapítható, hogy a lefoglalt árt mennyiség vádlottak házi szükségleteit

aránytalanul meghaladja s ijgy vádlottak cselekményeiben a már töb szőr hivatkozott törvény 1 §-ának I. bekezdésébe ütköző büncsdekmény összes tényálladékai fella álhatók, miért is vádlottakat abban bűnösnek kimondani s a rendelkező rész szerint megbüntetni kellelt.

Megjegyeztetik, hogy a fept már megnevezett tanuk által valptt ama körülmény, mely szerint vádlottak