Egri Ujság - napilap 1916/2
1916-06-03 / 153. szám
4 EGRI U J SÁG ) 1916. jtinius 3. vállalkozása árdrágulást nem ered- ménevezett és éppen az áralakulásra kedvező hatással lett volna eltekintve attól, hogy semmi pozitiv adat nem támogatja és csakis a tanuknak egyéni véleményén alapszik, a kir. törvényszék álláspontja szerint vádlottak büntetlenségét még valóság esetén sem eredményezhetné, mert a törvény az ilynemű cselekmények elkövetését feltétlenül és határozottan tiltja s mert ilynemű cselekmények kétségtelenül alkalmasak az árdrágítás létre hozására. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül mérlegeltetetf, hogy vádlottak csekélyebb mennyiségű áiút szereztek be, hogy ezt csupán n egélhetésük biztosítása végett tették Róth Ármin vádlottal szemben még annak büntetlen előéletét s Grüncz- weig József érdekeben még azt, hogy ezen vádlottat a bűnjelek elkobzása már vagyonilag is érzékenyen sújtja másrészt súlyosítóul, hogy tejhamisitáséit büntetve volt. Figyelembe vehető súlyosító körülmény nem észleltetett. Az ítélet többi rendelkezése a bűi ötség folyománya és az ott bivc lkozott §. §-on alapszik. Eger, 1916. évi március hó 27- én. Dr. Miskovits Fíóris s. k. t. elnök. Kiss Balázs s. k. kir. törvényszéki bitó előadó. A kiadmány hiteléül Hakusz (P. H.) irodatiszt. B- '■ W0-számÖ FELSEGE A KIRÁLY NEVÉBEN! A búd pesti kir. ítélőtábla, mint büntető bíróság szabadlábon levő árdi ágitó visszaélés vétsége miatt vádolt Grünzweig József és Róth Ármin ellen folyamatba tett bűnügyét, melyben az egri kir. törvény szék 1916. évi március hó 27-én B. 495/5. szám alatt Ítéletet hozott, a kir. ügyésznek mindkét vádlott terhére a büntttés súlyosbítása végett mindkét vádlottr ak és védőiknek a bűnösség megállapitása miatt beje- lemett és utóbbiak által írásban is indokolt felebbezése folytán 1916. évi május hó 9. napján tartott nyilvános felebbviteli főtargyaláson, melyten dr. Degré Miklós t. elnök, dr. Novotny Karoly és dr. ^Kállay Miklós itélőbiiák vettek részt, a vád képviseletében dr. Polgár Viktor kir. fi ügyészi helyettes járt el, viszont Giünzweig József vádlottat dr. Vi- sontai Soma védő, Róth Ármin vádlottat dr. Hevesi Zohán védő képviselte, a jegyzőkönyvet pedig dr. Tűry György lanácsjegyző vezette, a vád és védelem meghallgatása után vizsgálat alá vevén, a következően ítélt: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletének mindkét vádlott szabadságvesztés büntetésének és pénzbün- tetésénék kiszabását tárgyazó részé a Bp. 423. §-ának 3-ik bekezdése ér- telmében megváltoztatja, Grünzweig József és Róth Ármin vádlottak fogházbüntetését egyénenként 3 (három) hónapi tartamra, pénzbüntetését pe dig egyénenként behajthatatlanság esetében 25 (huszonöt) napi fogházra átváltoztatandó 500 (ötszáz) korona összegre felemelni, az Ítéletnek többi részeit azonban helybenhagyja. Indokok: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletében megállapított tényállást az ott felhozott bizonyítékok alapján magáévá tette és a kir, törvényszék ítéletében kifejtett, e helyütt is elfogadott és még az alább felsorolt indokok alapján úgy találta, hogy a vád tárgyává leit cselekményeket mindkét vádlottal szemben a kir. törvényszék törvényszerűen minősítette. Az 1916. évi IX. t. c. 1. §-a értelmében, háború idejében közszük ségleti cikknek nyerészkedés céljá ból nagyobb mennyiségben való beszerzése csakis olyanoknak van megengedve, akik ilyeuek forgalomba hozatalával már eddig is hi- vatásszerüleg vagy hivatásukkal kifolyólag foglalkoztak és ezekenfelül még csak olyanoknak, akik habár eddig még ilyen cikkek forgalomba hozatalával nem foglalkoztak, de ilyen cikkek forgalomba hozatala hozatala céljából való beszerzésére hatósági engedélyt nyertek, Ezek szennt tehát a törvény 1. §-a azt kívánja megvalósítani, hogy minden kereskedő tovább eladás céljából csak azokat a közszükségleti cikke két szerezhesse be, amelyeknek forgalomba hozatalával már eddig is foglalkozott, ha azonban ezeken fe ■ lül meg más közszükségleti cikkekkel is akar kereskedni, vagyis ilyeneket nyerészkedés céljából besze rezni, azt büntetlenül csak akkor teheti, ha erre külön előzőleg ható sági engedélyt nyert. Ennek következtében pedig nyilvánvaló, hogy a törvény 1. §-ában meghatározott bűncselekménynek lényeges alkat- elemtit az képezi, hogy a közszükségleti cikk beszerzése ilyen csikk forgalomba hozatalávál hivatásize- rüleg vagy hivatásából folyálag még eddig nem foglalkozott, ilyennek beszerzésére hatósági engedélyt sem nyert egyén részéről történjék és hogy a beszerzett közszükségleti cikk mennyisége aránytalanul meghaladja saját házi, gazdasági vagy üzemi szükségletét. Ellenben nem tényál- ladéki eleme a törvény 1. §-ában meghatározott bűncselekménynek az, hogy a közszükségleti cikknek a beszerzése az adott esetekben árdrágítást idézett legyen elő, valamint sem lényeges körülmény, vájjon a beszerző szándéka árdrágításra irányult-e. Mert a jtörvény a bűncselekmény tényálladéki elemei között sem az árdrágításra irányuló célzatot meg nem jelöli, sem pedig az áremelkedést, mint e cselekmény eredményét. A törvény ezekre vató tekintet nélkül büntetősanctió terhe alatt tiltja a közszükségleti cikknek a törvényben köiüiirt feltételek mel leit való beszerzését. Sót e törvény alkalmazásánál mellőzendő a vizs gálódás ebben az irányban is, hogy e cselekmény alkalmas volt e az árdrágítás előidézésére. Mellőzendő azért, mert ezt a kérdést már a törvénykezés döniöite el azáltal, hogy e törvényben körü'irt tényálladékot az árdrágító vlss.aélés fogalma aiá vonla s mint ilyen, vétséggé minősítette. Vádlottak magatartását a most kifejtett szempontokból vizsgálódás tárgyává téve, megállapíthatónak mutatkozik, úgy ténykedésük a többször hivatkozott t. c. 1. § ának 1. bekezdésében meghatározott bün- eselekmény ö. szes alkatelemeit ma gukban felöleli. Tény ugyanis, hogy vádiotiak 1916. évi február hó 12-én lovát b eladás, tehát nyerészkedés céljából Budapesten a Mellinger Dávid cég tői 19647 korona 53 fillér vételárért nagyobb mennyiségű kávét, tügét, borsi, ma agat, mandulát, mazsolát és fahíjat, vagyis oly élttszükségleti cikkektt vásároltak illetve szereztek be, amelyek ezen jellegüknél fogva a közszükséleti cikkek fogalma alá tartoznak. Tény továbbá, hogy ilyen cikkek forgalomba hozatalával vádlottak mindezídeig nem foglalkoztak. Grünzweig József vádlottnak ez ideig csak tej és zöldségé ereskedése vöt, eddig csak ezek elárusitásával foglalkozott és az 1913. évi december bér hó 5-én 18654. szám alatt kelt iparigazolványa is csak ezek eláru- sitásara jogosítja őt fel. Róth Ármin vádlottnak az 1913 évi november hó 21-én 17833 sz. alatt kelt iparigazolványa érvényét elveszhette az által hogy Róth Ármin véd ott füszerke- reskedésétfelosz'atta, cégét még 1913 évben a cégjegyzékből töröltette, 1914 év elejétől pedig kizárólag ügynökösködött, tehát semmifele árúk adásvételével nem foglalkozott hanem csakis ügyletek közvetítésével. De nem nyertek vádlottak közszükségleti cikkek forgalomba hozatal céljából való beszerzésre hatósági engedélyt sem. Az Eger város polgármestere által 2757/1916. szám alatt kiadott iparigazolvány a vád tárgyává tett cselekmény szempontjából ily hatósági engedélynek két okból nem tekinthető. Egyrészt azért, mert az iparigazol - vány 1916. évi február hó 18. napján állíttatott ki, tehát a vádtárgyává j tett f. évi február hó 18-iki beszer- \ zés megtörténte után. Igaz, hogy i vádlottak állították, miszerint már a beszerzést megelőzőleg jelentkeztek a polgármesternél az iparigazolvány kiadása iránt, a kir. ítélőtábla azonban ezt a ténykörülményt közömbösnek találta, s ide vonatkozólag a ténymegállapítást mellőzte. Az ipartörvény 4. §-a értelmében a jelentkezéstől számított 3 nap eltelte után az ipar üzése ere való tekin- tet nélkül megkezdhető ugyan, hogy az iparigazolvány kiadatott-e : ennek azonban csak az a hatálya, hogy e határidő eltelte után az ipartörvény szempontjából nincs akadálya, hogy az üzlet folytatásának; hogy az üzlet folytatása nem valósítja meg az ip3rtörvény 155. §a szerinti kihágást. De a mikor e törvény vi!ágo- san hatósági engedély fenforgásához köti a büntetlenséget: úgy az enge délyt az iparigazolvány kiadásáért való jelentkezés nem pótolhatja. Amennyiben tehát meg is felelne a valóságnak vádlottak ezen előadása, hogy az ipái igaz olványért való jelentkezés s a vád tárgyává telt cselekmény elkövetése között 3 napnál hosszab idő múlt el: ez büntethe- telenségüket nem eredményezné. Másrészt az 1916. évi február hó 18 án 2757. szám alatt kelt ipariga- zoivány azért sem tekinthető a vád« tárgyává tett cselekmény tekintetében hatósági engedélynek, mert az kereskedelmi ügynökség és bizományi raktártsrtására vonatkozik, a vádtárgyává tett beszeizés pedig sem a kereskedelmi ügynök-ég sem a bizo mányi raktár fogalma alá nem vonható. Ezek a'apján a kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletének a vádlottak bünösségégének megállapitása a bűncselekmények minősítése, a jog vesztést kimondó mellékbüntetés kiszabása, a büngyi költségek a bűnjelek és az Ítélet közzététele tekintetében rendelkező részeit az abban felhozott és e helyütt is elfogadott indokai alapján és még azért hagyta helyben, mert a körülmény, hogy az áruknak vádlottak által történt beszerzése Egerben inem árdrágulást hanem esetleg áresést idézett volna elő. mint a fentebb kifejte tek szerint nem tényálladéki elemet képező és igy tehát mint a minősítés szem pontjából közömbös figyelmen kívül hagyandó volt. Az elsőbiróság ítéletében felsorolt bűnözési körülmények mérlegelésé vei azonben a kir. Ítélőtábla a vádlottakra kiszabott szabadságvesztés és pénzbüntetést meg nem felelőnek és tulenyhének találta miért is az elsőbiróság Ítéletét erre vonatkozó részének a megváltoztatásával mindkét vádlott fogházbüntetését és pénzbün etését az Ítélet rendelkező részében kitett és vádlottak bűnösség! fokával arányban álló tartamra illetve összegre emelte fel. Budapest, 1916. évi május hó 9; napján. Dr. Degré Miklós s. k. tanácselnök dr. Novotny Károly s. k. előadó. A kiadmány hiteléül: S ábel Dezső segédhivatali tisztviselő B. 495/12. szám. 1916. j Ez az ítélet jogerős és végrehajt- ' ható. Eger, 1916. évi május hó 18 ám Böhm Alajos elnök. (P- H.) ........................... ......_
