Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-04-16 / 107. szám
XXIII. évfolyam <916. április 16, vasárnap 107. szám. Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra 1 kor. 50 f. — Egyes szám ára vasár- és ünnepnap is 4 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. sz. Megyei és helyközi telefon szám: 106. POLITIKAI NAPILAP ffftnerkmtőt Dr. SETÉT SÁMROR FeteMs uwtosxtt: KÁLLAI7 MIKLÓS Klaáőtnlaidonoat DOBÓ I8TV4H-RYOMDA HÉSSVÉNY-TÁHS A« Aö. Hirdetési áraks □ cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági Ítéletek 20 fillér, hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árve* rési hirdetések tO fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér. Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig 5 K. A nagy kártyakeverő. E'ger, április 15, l A háborít első napjaiban minden hadviselő állam erő sea tiltakozott asou vád ellen, ho#y a háborút ® okolta. Minden állam igyekezett a különféle szinü diplomáciai könyvekben rámutatni és beigajolBi, hogy miféle hatalmas létérdeke volt a fegyveres fallépés. C'fak Anglia volt az egyetlen állam, amely azt hirdette, hogy nem a maga megbontása, vagy érdekeinek veszélyeztetése okából csatlakozott a hadviselő államokhoz, hanem azért, hogy a nemzetközi jogon ejtett nagy sérelmet megtorolja. Ez a nagy sérelasa a Belgium semlegességének a megsértése volt. A központi hatalmak már akkor kimutatták, hogy Angliának a semlegesség védelme csak puszta ürügy a háborúba való be- leavatkozásra. Már akkor kimutatták diplomatáink okiratokkal, hogy Anglia készült erre a háborúra, mert féltette a maga túltengő nagyhatalmát a német terjeszkedéstől. Angliának a háború első napjaiban prok- lamált és a nemzetközi jog védelmébe burkolt nagy hazugsága azóta már any- nyira feledésbe ment, hogy maguk az angol államférfiak is elfelejtették. Ma már Asqúith egész kategórikusan kijelenti, hogy a háboiu csak akkor nyerhet befejezést, ha elérte célját, A há- boiunak ez a eólj a pedig ma az angolok szerint a német miütárizmus letörése, , amit más szóval úgy is mondhatunk, hogy a német keton ’-i és gszda-ági erejének megseirarm*ité>e, mert n.fm lehet kétséges, hogy a német miliíárizmust azért akarja az angol megsemmisíteni, hogy az angol gazdasági érdekek utjából ezt a nagy erőt elsöpörje. Nioc? tehát ma már szó a nemzetközi jog sérelméről és semmi sem cáfol jobban rá erre az angol hazugságra, mint az. hogy most ők maguk jelentik ki a háború céljául Németország megsemmisítésének szükségét, ami ha csakugyan a háború célja és csakugyan olyan szükséges, akkor háborúra vezetett voína akkor is, ha Belgium semlegessége nem sér- teiett volna meg. Világos tehát, hogy Anglia volt a nagy kártyakeverő. Bst a háborút éveken keresztül Angíia készítette elő és *i- került a döntés szálait akként koncentrálni a maga kezében, hogy még naa is övé a döntő szó az antant hatalmai részéről. Ma is Anglia vezet és ő határozza meg az antant hatalmainak a magatartását, dseára annak hogy éppen Aagliát illetőleg a legkijózsnitóbh csalódásokon kellett e hatalmaknak keresztül mcnaiök. íz a kijózanodás ugylátszik késik, de ami késik mégsem fog I elmaradni. Egyszer végre meg kell látnia az antant népeinek is, hogy Anglia kapzsiságának, hatalmi féltékenységének minden más Möveteégestársa meghozta már a maga áldozatát csak éppen Anglia nem. Meg kell látni, hogy három ország már elpusztult, három király trón vesztetten bolyong. Burépa legnagyobb katonai hatalma íetörten van tétlenségre utalvg, a francia nemzet pedig a maga dekadens életmódjai által amúgy is megtizedelt népének elvérzését most & baramezőn kénytelen végigszenvedni Meg keli ezeket végraz antant népeinek is látni s akkor a népek felzúdulása elfogja söpörni a nagy kártyakeverő Angliának üzletes kapssi politikai vezetőségét. Az angol hivatalos nyilatkozatot tehát nem kell olybá tekinteni, mint asaely viiz- szfcula itá*a lenne a német önérzetes, de azért toleráns békeajánlatnak, hasiéin csak olyannak kell ezt tekintenünk, mint amikor az alkoholistát folytoa itallal látják el szók, akik félnek a kijózanodásától. Asquit ma még nem akar békét kötni, ma még őt éves háborút jósol, de azt hisszük, nincs távol az az idő, araikor az ilyen magasfoku alkohollal való mérgezési kísérlet “sem fogja többé útját állam annak, hogy az antant népei megtagadják a maguk népességi és gazdasági elvér- &ését a nagy kártyakeverő 1 Anglia üzleti kapzsiságától. Jtepülő kart Cserneoitz fölött így orosz repülőt lelőttünk, á nap az északkeleti harcvonalon nyngődtan lelt el. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, április 15. ptvaíalos jeáeniés*) Orosz haísszi»iér s Tegnap reggeli öt óra után hét ellentétes repülőgép köztük négy Hartni repülő jelent meg Csern vitz és a várostól északra fekvő vasúti telepek felett. Elhárításukra néhány repülőgépünk szélt fel, amelyeknek Csernovitz felett két óráig tartó légi harcban sikerült az egyik ellenséges repülőt harminc lépésről lelőni, Aj ellenséges repülőraj elmenekült. Az eltalált repülőgép Bojánnál az orosz vonal és a mi vonalunk közé zuhant le és ágyúink tüzében megsemmisült. Az ellenséges megfigyelő meghalt. A mi repülőgépeink sértetlenül tértek vissza. Egyébként a tegnapi nap úgy Kelet- Gsliciában, mint északkeleti harcvonalunk más szakaszain te aránylag nyugodtan telt el. Höfoi1, aitáiornagy. ám 4 Ütáfe
