Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-04-13 / 104. szám
XXIII. évfolyam. 1916. ájHíis 13, csütörtök 104. szám. líS-'"' %15f! sütési étv.k ■tiiíkea Helyben és postán küldve égési #W« 53 korona, — fél évre 9 borona, — Íiegye<í évre 4 kor, 50 fill., — egy hóra § sor. fO f. ~ Ejryes szám ára vasérce fiiscepnap is 4 — Szerkesztőség éCkiaáóhivatal: jókai Mór-utca 6. szám Megyei és helyközi telefon szám: 106. POLITIKAI NAPILAP átszerkesztő t D?. SETÉT BÁMjDOR PeteWs szerkesztői KÁLLAY MIKLÓS Hadőtulajdonoai DOBÓ iSfVáR-NTOMDA BÉBKTÉNY-TÁBHAflAO. Hirdetési árak; □ cm kéntnyiltéri közlemények, bírósági Ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverés hirdetni,10. magánváll, hirdetm. 5 fillér. Eljegyzések, egybekelések, gyászj.,köszönetig !v. stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bál bizottságok értesítései, köszöneinyü- vánitásai, felülfiz. nyugtázása 20 sorig 5 K "Oroszország és Románia. ígér. április 12. A szereposztás, amely a , párisi konferencián történt, egyre világosabb lesz. Hollandiával szemben Anglia lépett föl, azt követelvén, hogy Németországgal a kereskedelmi ésizekőttetást szakítsa meg. Oioszország pedig Romániával szemben zárta el határait, megtorlásán! annak, hogy Románia a központi hatalmak [részére nagyobb mennyiségű gabonát engedett át. Az angol akció balsikere közel áll a befejezéshez. Hollandia, ha még nem is uta sitotta el kereken Anglia követelését, kétségtelen hogy nem fog beavatkozást tűrni legfontosabb gazdasági érdekeibe. A fegyverbeállás, a mely az eimnlt hetekben Hollandiát olyan izgalomba sodorta, nemcsak a semlegességét van hivatva megőrizni, hanem Hollandia kereskedelmi szabadságát. Az a kérdés, hogy áll most az orosz pressio dolga Romániával szemben? A távirati jelentés szerint „az orosz lépés határai Romániában még bsvárandók“, a mi annyit jelent, hogy Romániában, ha az orosz határ elzárása nem is érte őket váratlanul, hivatalosan még nem nyilatkoztak annak következményeiről. Vájjon a romániai |oroszbarát propaganda, amely legsxponál- tabb képviselőjét a cárhoz és az orosz frontra is le- küldte látogatóba, nem tog-e tápot és segítséget nyerni az orosz gazdasági elzárkózás által ? Sffeghtoó. A Heveímegyei Nemzeti Munkapárt április hó 16-án vasárnap este 7 órakor Egerben a Széchenyi szállóban értekezletet tart, amelyre a párt törvény* hatósági bizottsági tagjait ezen az utón hivja meg. Okotlcsányi Lajos pártelnök. Németorsxá és Bomáda közt ez irtó kicserélésére nézve (Saját tudósitónk telefonjelentése.) j Berlin, április 12. A Wolf ügynökség jelenti, hogy az a bukaresti jelentés, mely szerint Németország | és Románia között áruik | kölcsönöz kicserélésére nézve > megegyezés jött létre, a va- 1 lóságnak megfelel. A nasge- j gyezés e hó 7-én jött létre | s a szerződésit a német kft- | lügyi államtitkár és a román j kővet irta alá. Eszerint mind ; a két ország kölcsönösen ■ megengedi szükségleteinek | fedezése céljából saját áruinak | kiviteléi, anélkül, hogy ezt ; különös ellenszolgáltatásoktól tenné függővé. Belegyezés loffre segítséget kért szövetségeseitől. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Bécs, április 12. Ideérkezett jelentések sze- rintfa párisi konferencia után Joffre, Kitchener és Cadorna közt külön tanácskozás volt Verdun sorsáról. Joffre segítséget kért szövetségeseitől, Kitchener a segítséget teljesen megtagadta. Cadorna pedig igen csekély tartalékot kivánt Joffre rendelkezésre bocsátani. Léghajó támadást tervezaek ingUibu Németország elten (Saját tudósítónk telefonjelentése.) London, április 12. A Dayli Mail egy akciónak állott az élére, amelynak mai eszméj*, hogy agy nagy léghajórajjal kell megtámadni Németországot. Ára 4 fcjjlér. A feleletet Románia gazdasági helyzete adja meg erre. És az a valószínű, hogy itt jutnak el az összes romániai körök annak felismerő séhez, hogy az állam döntő elhatározásánál nem a jobbra vagy balra kormányzott tömegek hangulata, nem a mesterségesen irányítható szimpátiák, vagy antipátiák számítanak, hanem legfőké- pen az ország gazdasági és anyagi érd-kei, Romániának szüksége van a központi hatalmakra, főkép Németországra, nemcsak azért, mert termésének fölöslegét ott adja el, hanem azért is, mert a német iparcikkek behozatala nélkül szinte nem is tudna meglenni. A búzatermő, iparszegény Oroszország sem az egyik, sem a másik tekintetben nem tudja Románia igényeit, szükségletét kielégíteni; az entente többi állarasi pedig kénytelenek előbb Oroszországot ellátni iparcikkekkel; egyébként az angol és francia jbevitel csak nagy kerülő utakon juthatna Romániához. Másként állt volna a helyzet, ha az entente el tudta volna foglalni ’Komtantimápolyt, azonban a kemtaniinápelyi bevonulás reményeit Gallipolinál végkép eltemették Oroszország szövetségesei. Az orosz határzár tehát gazdasági szakítást provokál Romániával, amely minden valószinüség szerint meg is fog történni. Sziete kizártnak tartható, hogy a német román csereforgalom megbeszélésénél, amelyek ép a legutóbbi napokban fejeződtek be, a román kormány Oroszországnak ezt a lépését számításba ne vette volna és kétségtelenül azért egyezett meg Németországgal, mert azt taialta Roaaáuia életérdekének. A megegyezés már azután történt, hogy Filipescu hazatért Oroszországból, beszámolt tapasztalatairól és esetleg elmondotta az üzeneteket, amelyeket rábíztak. Ha Románia ezekből azt a meggyőződést merítheti*, hogy katonailag nincs mit várrni Oroszországtól, akkor a gazdasági harc következményei tairn téríthetik el eddigi álláspontjától. Lemondat! a portugál kormány. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Lisszabon, április 12. Lejelentések szerint Almei- d# portugál miniszterelnök benyújtotta a köztársasági elnöknek az össznaicisztenum lemondását.