Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-03-18 / 78. szám
XXIII. évfolyam. 1916. március 18., szombat. 78. szám. Zlőfteeíési árak; Iliken Helyben és postán küldve egész 3.ir« IS korona, — fél évre 9 korona, — s^gyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra l !«or. 5J f, — Egyes szám ára vasár- i ? ünnepnap is 4 í. ~ Szerkesztőség isadóbivata!: Jókai Mór-utca 6. szám «pyci és helyközi telefon szám: 106. POLITIKAI NAPILAP fcxerteBztö t Dr. SETÉT SÁMDOR MtUi szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS Ktadótalaidonosi DOBÓ IHTVAN-N TOMDi BÉBI VÉN Y-TABB AB AO. Hirdetési árak: □ cm kéntnyiltéri közlemények, bírósági Ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverés hirdetni,10. magánváll, hirdetm. 5 fillér, Eljep^ések, egybekelések,gyászj.,köszö- netny'v. stb. 1—5 sorig5 K.Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfiz. nyugtázása 20sorig 5 K A föld akarata. Eger, márciusi7. (K,) Maeterlinck a sejtelmes költő, a titkos összefüggésekéi kereső misztikus, akinek különös mágikus erejű beszéde régi primitívek szövésére emlékezteti, a szavak félénk dadogásával, a melyek úgy tapogatóznak, a realitások durva éjszakájában, mint tulvilági csodákra tárt szemű vakok, Maeter- linck. akiben a francia kul- turembert szerencsésen paralizálta a vallon föld nagyszerű misztikumából sarjadt vlám lélek; most hadat- üzent a föld ősi hátalmának és különös, borongó, misztikus minden szociológiai tudálékosságtól ment tüizó fiáját próbálta körvonalazni a most forrongó, nagy világ- zajlásnak. Örök vajúdásban torlódnak egymás felé a föld népei, akiket két akarat tart folytonos egymást tépő egymást tipró hullámzásban. Egyik a föld akarata, a másik — ezt nem nevezi meg Maeterlinck, — de mondjuk, — a szellemé. A föld akarata, helyesebben az anyag, a durva őserő akarata, állandóan az őstalaj közvetlen szomszédságában élő, szinte a föld nehézszagu szivéhez nőtt, vad, kulturát- lan tömegeket hajszolt napsütött tájak, sugaras égi szépségekben fürdő jólét fele. A sötét anyag, az állati erő úrrá akart lenni a lelki finomságok fölött és ez a történelem igazolása szerint rendesen sikerült is neki. A virágzó Galliát, a ragyogó egti Lombardiát, a szelíd babonásabb ereje, mindent lenyűgöző, sziklákat repesztő káprázatos csodákat mivelő ereje a hit. A rég eifonnyadt rózsaszál valóban minden színével és illatával lángolt fel ennek a hitnek a sugarában, a korhadt, reves fa igazán kivirágzott és a holt Mária kép letagadhatatlanui megmozdult és édes menyországos zenéjü szóval csendített bele a lélek feszült csöndjébe. Ez a hit a szellem legnagyobb ereje. Hitért igazságért rajongó erő szunnyad a szívben, Hitért hultt tenger vár és hekatombája az emberi szenvedésnek. És ez a rettenetes e%jü hit, az igazságnak ez az önbizalmat adó, megerősítő sziklaszilárd tudata itt van mi köztünk, ami ágyúinkat irányítja, ami karjainkat acélozza. Ez adta eddig is a győzelmet s ez fog végül is diadalmaskodni a föld akaratán. Beresford Cbnrchil ellen. Amsterdam, márc. 17. Lord Beresford tengernagy a felsőház ülésén beszédet mondott, amelyben a legélesebben megtámadta Churchilt. „Alacsony szellemi nivóra vall — mondotta a többi közt — ha valaki a mai időkben a kormányt támadja. Gyakran tapasztaljuk, hogy azoknak, akik sokáig voltak a fronton, csökkennek a szellemi képességeik. Churchil jól tenné, ha valami specialista segítségét venné igénybe, mert ki kell mondani azt a véleményemet, hogy Churchil elméje meghibbant. 4 fillér. gaelnépü Brittaniát zordon germánok, harcias normann és angol, szász néptörzsek, özönlik el, — ez a Maeterlinck példája — s maguk alá teperik a kultúrák min den szelíd drága illatú virágát. De ekkor előtérbe lép a lélek, a szellem uralma, a melynek viszont mindig az a törekvése, hogy a finomult humanitás uralkodjék dur- váhb állati energiák felett és megbéklyózza magát a hóditót is. Ez volt mostanáig a dolgok természetes útja A mostani világháborúban először lorditja meg a viiág- tengelyének irányát az anyagi és állati energiákon túlnőtt hatalmú széliem. A finomult emberiség — és ez alatt Maeterlinck szerint franciát, angolt, olaszt és szövetségeseit kell érteni — most áll először sikeresen ellen évezredek tanúságát megcáfolva a föld akaratának, a barbár teuton erőnek és győzni fog a természet ellenére is az anyagi, a barbár erőn a finomult emberi szellem. A győzelemtől ugyan még roppant távol, elképzelhetet- ; lenül távol van a Maeter- ' linck szerint a finomult humanitást képviselő hatalmi csoport sőt egyelőre visz- szavonulóban van azon az ^ utón, amely a győzelem fe- $ lé vezet s igy már ezen a $ ponton is érzékenyen sebez- l hető ez a szenzitiv, történet- 1 filizofia, de még szembetűnőbb annak tarthatatlansága, ha a mai világháborút nem redukáljuk még sem egészen a nyugati harctérre, hanem : távolabb határok felé is te- j kintünk. Mert^Maetcrlinck elmélete í igazán parciális jellegű. Vagy el merné bátran mondani ugyanezt akor is, ha keletre tévedne a tekintete. Vagy talán szerinte Oroszország igazán talajszagu tömegei, , az ázsiai hofdák, Szerbia és { Montenegró félig animális pásztor népe, végtelen puszták és sivatagok nomádjai szintén a finomult emberiség diadalát akarják kiküzdeni? Még komikusabb, mikor a \ francia filizófus lelki nagyságról, hűségről, becsületes- : ségről, igazságról beszél. Ezeknek a fogalmaknak valamennyi antant ország egy- egy sikerült prototípusa. Vagy lehetne-e még pompá- sabb példát találni a lelki nagyságra Angliánál, van-e a hűségnek ragyogóbb mintaképe, mint Olaszország s az igazság előharcosa nem lehet más, mint Szerbia, hisz az ellene folytatott hadjárat íulajdonképen egy véres esküdtszéki tárgyalás volt, amelynek döntése ellen nem ért rá az orgyilkos ország semmiségi panaszt bejelenteni. A becsület gáncsnélküli lovagja pedig Oroszország főként akkor, ha a becsület alatt magától értetődőn csakis zsivány becsületet gondolunk. * De azért Maeterlincknak igaza van. A szellem akarata fog győzni a föld akaratán. Csak ott téved a francia tudós, mikor elfogult látással a maguk o!dalán keresi ezt a hatalmasságot. Maeterlinck a finom misztikus tudhatná legjobban, hogy a lélek lég-