Egri Ujság - napilap 1916/1

1916-03-18 / 78. szám

2 E Q R I ÚJSÁG 1916. március 17. A bábom és a diákok. A középiskolai oktatás. — Előkészületek a jövő lan i évre. Eger, március 17. A kultuszminisztérium illetékes ügyosztályai nagy buzgósággal fá I radoznak a legközelebbi tanév elő­készítésén s a minisztérium fárado­zásának legfontosabb és legörven- detesebb eredménye az, hogy a katonai célokra igénybe vett közép­iskolákat a legközelebbi iskolai esz­tendő kezdetén visszaadják rendel­tetésüknek. Eldöntötték a kultuszminisztérium­ban a söldrajz tanításának égetően sürgős problémáját is. A háború már eddig is annyira felforgatta a földrajzi helyzetet, hogy a földrajzi oktatás segédeszközei, könyvek, tér­képek már a mostani tanévben is teljesen használhatatlanokká és ér­téktelenekké váltak. A szülők hiábavaló anyagi meg­terhelése lenne, ha továbbra isieze­ket a háború előtti könyveket és at­laszokat vásároltatnák, viszont korai lenne a még nem végleges változá­sok kedvéért uj kiadásokat rendez- tetni. Ezért a legközelebbi iskolai évben szóbeli oktatás utján, jegyzetek és térképvázlatok készítésével fogják tanítani a földrajzot, amelynek in­tenzivebb oktatására külön körren­delet utasítja a szaktanárokat. Ugyancsak fintenzivebb módon fogják ezentúl — a kultusifniniszter határozott kívánságára — a német nyelvet is tanítani. — A heti órák száma ugyan nem változik, de a tanítás maga gyakorlatibb, Berlitz- rendszerü lesz, amivel véget ér a mostani helyzet, hogy 6—8 eszten­dei tanitas után az érettségiző diák egyetlen német mondat önálló fo­galmazására sem képes. j Jóval nagyobb szerepe lesz a tor­nának is, amely katonai gyakorlatok­kal és játék-délutánokkal bővül ki. Az angol rendszerű sportokra képző tornatanitással fokozatosan felhagy­nak ; elsőnek a football szorul ki az iskolából s ismét a magyar lapda- játékokat fogják kultiválni. Nem támogatják az eddigi mér­tékben a cserkészmozgalmat sem, ; amely a magyar diák leikétől min­denképpen idegen s amely saját : hazájában sem állta meg a háborús ! idők gyakorlati próbáját. — Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. A legközelebbi ismeretterjesztő előadás vasárnap, 19-én lesz a főgimnázium termé- szettani előadótermében. Ez alka­lommal Breznay Imre a hadi takti­kát és stratégiát fogja ismertetni szemléltető képek bemutatásával. — Tört aranyat, régi ékszert legmagasabb napi árban veszek Groszmann Géza ékszerész Kállay Zoltán-utca. taruopolttál behatottunk az oroszoh előretolt állásába Az olaszok az Isonzó vonalon (elhagytak a meddő támadásokkal minden állás szilárdan birtokunkban van (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, március 17. (Hivatalos jelentés.) Oposz hadszíntér: A Strypa harcvonal több pontján eredményes előőrs harcok voltak Tarnopoltól nyugatra ez alka­lommal csapataink behatoltak az oroszok előretolt állásaiba. Egy zászlóst és 62 főnyi legénységet el­fogtak, valamint egy gépfegyvert és négy aknave­tőt zsákmányoltak. Olasz hadszíntér * Az olaszok az Isonzó harcvonalon beszüntették meddő támadásaikat. Ez alkalommal is összes ál­lásaink szilárdan birtokunkban maradtak. Délkeleti hadszíntér t A helyzet változatlan. Hofer, altábornagy. V ismételten sikertelenül támadták a franciák a jXort-Xommet 29. francia hadosztály harcol a Haas területén Champagneban s a Haas és Hősei közt erős tnzérharc folyik. (Közli a miniszter el npkség sajtóosztálya.) Berlin, március l£. A tiagyfőhadiszállás jelenti : Nyugati hadszíntér t Reoostól délre az angolok hat robbantása ered­ménytelen maradt. Champagne különböző szakaszain, valamint a Maas és Mosel között heves tüzérségi hsrc volt. A Maas területen az ellenség ismételten vetett harcba a Mort-homme magaslaton levő állásaink ellen egy friss hadosztályt. Erről megállapítottuk, hogy már a huszonkilencedik, amely a harcok kezdete óta ezen aránylag szűk területen a harcvonalban meg­jelent. Az első rajtaütésszerű s tüzérségi előkészi- . tés nélkül megkísérelt támadás alkalmával egyes • századok vonalunkig jutottak, ahol azt a néhány embert, aki közülök sebesületlen maradt elfogtuk. Második támadásuk már zárótüzünkben omlott ősz- szc* Keleti és balkáni hadszintér: A helyzet általában változatlan. A legfőbb hadvezetőség. Az antant katonai kritiká­ja aHorthomme elveszté­séről. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) Bern, március 17. A francia katonai kritika a mely pár nappal ezelőtt a Mort- homme állást, mint a francia védelem sarkoszlopot emlegette, most annak elvesztése után az egészet egyszerre értéktelennek deklarálja. A Temps szakértője szerint az is megtörténhetett volna, hogy az első nagy ro­hamnál a németeknek sokkal beljebb sikerült volna előre tör­niük, még az sem rejtett volna magában semmi veszélyt a franciákra nézve. Harmadfél millió francai vérzett el a bábomban. Ki fog [győzni a nagy mérkő­zésben. — Az elvérző ország. Eger, március 17. Morath őrnagy a Berliner Tage- blatt katonai tudósítója Írja: „Tehát kijelentem: a hadművé­szet minden szabálya ellenére meg fogom támadni Károly herceg há­romszorta erősebb seregét, ott, ahol találom. Itt nem fontos az ellenség száma, sem pedig (állása, mindezt legyőzi csapataim bátor szive s pa­rancsaimnak helyes teljesítése". 1757. december 4 én, a leutheni ütközet előtti napon mondotta ezt Nagy Frigyes, körülállva táborno­kaitól, csupa viharedzett embertől, kimagasló alaktól: Ziethen, Schmet- tau, Móricz hercegtől. 35.000 po­rosszal akarta megtámadni Frigyes az ellenséget, 65,000 embert. Há­tai maa szövetségek támogatták lotha- ringiai Károly hátát. De Frigyes kö­rül oly férfiak állottak, akiknek mondhatta: .Nincs egy sem önök között, aki nagy, dicső teltei ki nem tüntette magát s elvárom, hogy most is megfogják mindazt tenni| amit az állam az önök vitézségétől követel". Még csak egy hadvezér értett hozzá hasonlóan ahhoz, hogy csa­patait fellelkesitse: Napóleon. Amikor Napóleon országának kor­látlan urává vált, az országnak 29 millió lakosa volt. A császár erőt erő után vont el hadjáratai számára. 14 és fél hónap alatt (1812-1813.) 1.237.000 embert hivott a zászlók alá. 1804—1815 ig tartó háborúiban 1.700.000 francia pusztult el. Fran­ciaország sohasem gyógyult fel eb­ből az érvágásból. A mostani Fran­ciaország vére erősebben folyik. Nincs semmi okunk arra, hogy túl­ságos feketének tartsuk Gallieni statisztikáját, amely szerint a fran­ciák vesztesége 800,000 halott 1.400.000 sebesült (400,000 súlyos) 300.000 eltűnt. 19 hónap alatt szó­val az alig 40 milliónyi nép 2 és féi millió erőteljes férfiját vesztette s ezekhez még legalább 100,000 ember járul, akik Verdunnél pusz­tultak el. Napóleon a vérfürdőt utolsó évben (1814.) a 18 és 19 évesekre is kiterjesztette. A köztársa­ság kinyújtja karmait a 17 évesek után is, akik most Verdunnél való­színűleg ép oly kiképzetlenül, mint Napóleon 1813-i ujonchadserege pusztulnak el rövid ellenállás után. És nálunk? A jelenlegi háború­ban minden hadsereg rögtönzésekre kényszerült. Napóleon is improvizá- tor volt nagy stílben. A mi serege­ink, részben rögtönözöttek, acélos erejűek, akik rugalmasságot szerez­tek Galíciában, Litvániában, Len­gyelországban és Szerbiában. Isko­lájuk tisztára harcszerü, de nem a napóleoni seregek értelmében, hanem a mi „mililárizmusunk" béke idején

Next

/
Thumbnails
Contents