Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-12-17 / 348. szám
XXII. évfolyam '915. december 17., pénlek. 348, szám. E “<Í5<*í£8i árats: s!t<#tot'n Helyben és postán küldve égés* ■ívre 18 korona, — fél évre 9 korona, — «»gyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra 1 ibr. 50 f, — Egyes szám ára vásáros ünnepnap is 4 f. — Szerkesztőség *9 kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám Megyei és helyközi telefon szám: 106. POLITIKAI NAPILAP főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR Felelős szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS Kiadótulajdonoss DOBÓ ISTVÄN-NYOMDA BÉSZVÉNY-TAbSASAö, Hirdetési árak: □ cm ként nyiltéri közlemények, birórság ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetm, 8, magánváll, hirdetni. 5 fillér. Eljegyzések, egybekelések.gyászj.,köszö- netnyilv. stb. 1—5 sorigő K.Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfiz. nyugtázása 20sírig5K Tisza a közélelmezésről. Eger, dec. 16. Érthető, hogy az élelmiszereknek a háború folytán előállott megdrágulása panaszos kifakadásokra adott alkalmat ; az már azonban nem egészséges jelenség, hogy egyesek úgy tüntetik fel a dolgot, mintha mi a rendkívüli viszonyok közt is nagy bőségben élhetnénk s ettől csupán a kormány elégtelen intézkedései, vagy egymással ellentétben álló osztályérdekek fosztanának meg. Tisza kedden a kóp- viselőházban s a munkapárt értekezletén tett nyilatkozataiban alaposan kimutatta az ily fölfogások tarthatatlanságát s rávilágított a drágaság valódi okaira is, hogy aztán mélyen járó igazságokat vonjon le mindezekből. A miniszterelnök fontos kijelentése szerint tavaly a rossz termés következtében annyira komoly volt a gazdasági helyzet, hogy azt megismertetni sem volt szabad a nemzettel. Nem volt szabad pedig nemcsak azért, hogy ne élesszük ellenségeink reménykedését, hiszen ők a mi gazdasági tönkretételünkre. kiéheztetésünkre törekedtek. Sikerült meghiúsítanunk ezt az embertelen céljukat, de ilyen körülmények közt — figyelembe véve a forgalmi nehézségeket s a kínálat és kereslet aránytalanságait is — az élelmiszerek megdrágulása nem volt elkerülhető. A nemzetnek tehát óriási erőfeszítést „kellett kifejtenie a gazdasági problémával való megbirkózásban, anélkül, hogy tudta volna ennek a valódi okát. A kormány mindent megtett, amit csak tehetett és teljes eréllyel lépett föl az árak fölhajtásának elfajulásaival szemben. A gazdasági élet rendes működésének a hiányát azonban semmiféle kormányintézkedés sem pótolhatta. Tisza fölfogásában a gazdasági élet egy igen bonyolult szerves lény, amely saját belső erejéből a saját törvényei szerint fejlődik; ezzel szemben a kormány a kertész vagy ápoló szerepére van korlátozva, aki csupán a iejlődés egyes külső akadályait háríthatja el, de a szervezet titkos munkáját semmiképen sem veheti magára. Szerencsére ez a szervezet elég erős volt, hogy a súlyos válságot kibírja. Most a közélelmezés problémája sokkal kisebb, mint tavaly volt és Tisza meg meri jósolni, hogy ezzel már bizonyára meg fogunk birkózni. De nem minden küzdelem nélkül, Az erőpróba még nem ért véget. A világháború a nemzet i.thonmaradt részétől is hősiességet kíván, különösen pedig a gazdasági nehézségek legyőzését. A rettenetes komoly idő mitőlünk is nél-. külözést, lemondást, áldozatot kíván; tegyük és viseljük mindezt csüggedés nélkül, abban a tudatban, hogy csak ily módon tarthatjuk fenn a nemzet lelki egyensúlyát és járulhatunk hozzá a végső diadal kivívásához. Kivá’óképen megszívlelendő Tiszának az az intelme, hogy ne keressünk éles ellentéteket agráriusok és merkantilisták közt s általában az osztályérdekeken fölülemelkedve. a közérdeket tartsa szem előtt mindenki. Ennek a nemes szózatnak örömmel hallottuk visszhang ját a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnökének az ajkáról. Ha a drágaság és a közélelmez^s kérdésével a legnagyobb és egyedül helyes szempontból, az ország érdekének a szempontjából foglalkozunk, úgy a lehető legjobb megoldást bizonyosan megfogjuk találni s ki- sebb nagyobb bajainkat zúgolódás nélkül viselhetjük, mert megkönnyíti elviselésüket a hazafias kötelesség- teljesítés fölemelő tudata s a haza jobb jövőjének édes reménye. Visszautasított orosz előretörések a Xormin-patak vidékén. Repülőink sikeres működése Olikátél délnyugatra. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya,) Budapest, december 16. (Hivatalos jelentés.) Orosz hadszíntér: József Ferdinand főherceg hadserege a Kormin patak vidékén az oroszok egy előtörését utasította vissza. Olikától délnyugatra az ellenségnek egy repülőjét leszállásra kényszeritettünk és elfogtuk. Egyik repülőrajunk a Milwice—Sarmy-i vasút Antonowka állomására és a klewáni pályaudvarra bombákat dobott. Az akció sikeres volt, Klewannál tűzvész támadt. Az összes repülőink az ellenség heves tüzelése dacára sértetlenül tértek vissza. Höfer, altábornagy. A moníenegróiakat a Tara szakadékba szorítottuk. Az ellenség Ipektől nyugatra is megkezdte a visszavonulást. - Az olaszok előbadállá- sait a Flitscb-katlanban elfoglaltuk. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, december 16. (Hivatalos jelentés.) Olasz hadszíntér: A tiroli és isonzói harcvonalon egyes helyeken tüzérségi harc folyt. Csapataink a Flitsch katlanban rajta ütéssel foglalták el az olaszoknak egy előhadállását. Délkeleti hadszíntér: Csapataink tegnap az ellenséget Glibacitól délkeletre is a Tara szakadékba szorították. Az osztrák-magyar hadoszlopok heves harcok között érték el a közvetlenül a Bjela Goljetól
