Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-12-17 / 348. szám

EGRI ÚJSÁG 1915. december 17. északra fekvő magaslatokat és a Rozaj és Berad közt félúton levő terepszakaszt. Az ellenség Ipektől nyugatra megkezdte a visz- szavonulást a Plav és Gusnije felé. A tegnap jelentett foglyok száma 900-ra emel­kedett. Hofer, altábornagy. H törökök elsiilgeszteiiek egy angol monitort. Ágyuharc a Dardaoeila-fronton. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) • Konstantinápoly, december 16. A török főhadiszállás közli: Irak-front; Kút el Atnarának a Tigris jobbpartján lévő házai egy részét december 13-án rohammal elfoglaltuk. Két ellenséges monitor közül, amelyek kelet felé akartak előrenyomulni, az egyiket tüzérségünk elsüiyesztette, a másik előbbi helyére visszatért. A Kaukázus-frontról nincs jelenteni való. Dardanella-f roast: Helyi tüzelési harc minden fegyvernemben, különö­sen bomba és torpedóvetés. Tüzérségünk menekülésre kény szeri tette az ellenséges hajókat, amelyek Kemikii kikötőjében akartak menedéket keresni. Az Ari Burnu-srakaszon két akna, amelyet a jobb­szárnyon felrobbantottunk, két ellenséges ellenaknat el­pusztított. Egy ellenséges cirkáló sikertelenül bombázta állásainkat és azután visszavonult. A Séd il Bahr-szakaszon tüzérségünk távoz ?s*a kényszerűiéit egy torpedónaszádot, amely felénk közele­dett, hogy balszárnyunkat bombázza. Tüzérségünk né­hány ellenséges üteget is elnémított Elfogadták az árdrágítók elleni törvényjavaslatot A föídmivelésügyi miniszter a drágaságról. A képviselőház ülése. Budapest, dec. 16. Este 8 órakor. Beöthy Pál elnök fél 11-kor nyitotta meg a Ház mai ülését. — Harmadszori olvasásban elfogadták a közszolgálati alkalmazottak hábo­rús segélyéről és a kivételes intéz­kedések módosításáról szóló törvény- javaslatot. Ezután áttért a Ház az árdrágító visszaélésekről szóló törvényjavas­lat tárgyalására, amelyet Niamesny Mihály előadó ismertetett áthatóan és elfogadásra ajánlott. Báró G hi lián y Imre földraive- lésügyi miniszter az indemnitás vi­tájában elhangzott közélelmezési megjegyzésekre akar reflektálni. — Mindenekelőtt megcáfolja azt a tév­hiteit, mintha a kormányrendeletek a rekvirálást másra, mint a hatósá­gokra bízták volna. A közigazgatási tisztviselők mellé erre a nagyon elelősségteljes munkára a kereske­delem köréből segéderőket rendeltek. Kijelenti, hogy a vetőmag elosz­tását a mezőgazdák szervezetei vé­gezték és ebben a bankoknak semmi szerepük sem volt. Az 1914-iki rekvirálásról kijelenti, hogy januárban a kormány elren­delte az- országos gazdasági bizott­ságok részére az összes kalászos termények zár alá vételét. Ha voltak bajok, annak kell tulajdonítani, hogy a hatóságok, amelyek valóban emberfeletti munkát végeztek, olyan területen mozogtak, ahol teljesen járatlanok. Ami az idei termést illeti, a ki­látások kedvezőbbek voltak, mint tavaly, de azért a kormány rende­letileg zár alá helyezte az összes hüvelyeseket és gabonanemüeket. A kormány bevásárlási engedélyeket biztosított az ország különböző he­lyein. A zár alá vétel úgyszólván teljesen azonos a rekvirálással. A rövid bevásárlási határidő le­telte után csak a Haditermény Rész­vénytársaságnak, vagyis az államnak volt joga vásárolni. A belügyminiszter már a háború legelején rendeletet adott ki az ár- tulkövetelők ellen *.<>gy a ható­ságok nem járhattak teljes si­kerrel, annak az az oka, hogy a magyar ember nem szeret vádas­kodni. Németország és a mi viszonyaink közt párhuzam van vonva. Össze­hasonlító táblázatot olvas fel, amely­ből kiderül, hogy a szalonna, ser­téshús, továbbá a tojás és a bur­gonya ára nálunk alacsonyabb, mint Berlinben. Németországban a hús azért ol­csóbb, mert ott oly nagy a takar­mányhiány és oly nagy a marha- állomány, hogy kénytelenek voltak a marha állomány nagy részét fel­áldozni. Bizonyos tekintetben túl­zottak az állítások. Csak magas árakkal lehet a produkciót emelni, ez a háborúval okvetlenül együtt jár. A javaslathoz Sághy Gyula szólal fel, majd utána Rakovszky István beszél a javaslatot megszavazza, bár az nem felel meg az ő intencióinak. Azután a hadiíermény részvénytár­saságot kritizálja, amely szerinte nem felel meg hivatásának. Sümeghy Vilmos párhuzamot von Németország és a mi közélel­mezésünk között. Az uzsora törvény revízióját és árvizsgáló bizottság felállítását követeli. Hangsúlyozza, hogy a maximálással együtt az ela­dási kényszert is kikellene mondani. Polónyi Dezső az uzsora ül- dözését követési. Balogh igazságügyminiszter megnyugtatja a Házat, hogy többé idegen betolakodók nem fogják mes­terségesen fölhajtani az árakat s bejelenti, hogy a büntetőtörvény­könyv átdolgozása befejezéséhez közeledik. Azután a vitát bezárják Harkányi János br. kereskedelmi miniszter rekapitulálja a felszólalásokat. Vé­delmébe veszi a Haditermény Rész­vénytársaságot, amelyre szerinte a beszerzés egységesítése végett volt szükség. Ezután a javaslatot általánosság­ban majd részleteiben is megsza­vazzák mire az ülés d. u. 3 órakor véget ért. A franciaországi angol csapatok uj főparancsnoka. — French távozása. — (Saját tudósítónk telefonjelentése.) London, dec. 16. Londondól jelentik 16-iki kelettel, hogy French tábor­nokot jelenlegi állásától fel­mentették s az egységes ki­rályság hadainak parancs­nokló tábornagyává nevezték ki. Helyébe a franciaországi és flandriai angol csapatok főparancsnoka Sir Douglas Haiyh tábornok lett. I Hadiszolgálatra hívják be a nőket. Bécs, december 14. Megbízható helyről értesülünk, hogy a hadvezetőség foglalkozik annak a tervnek a keresztülvitelével, hogy az asszonyokat az eddiginél nagyobb arányban veszi igénybe az ipari és egyéb hadiszolgáltatási cé­lokra. A hadseregnek számos előny származik ebből. Elsősorban a had­sereg számára dolgozó gyárak a női munkások besorozása folytán többet tudnak produkálni. Számos hadseregszükségleíet jobban és gyor­sabban fedezhetünk. Ezenkívül a nők hadiszolgáltatása igen sok frontszolgálatra alkalmas és katonai­lag kiképzett férfierőt szabadítana fel. A front elvégre minden fegy­verképes férfi helye. Hogy azonban nemcsak az egy­szerű munkást válthatja fel a mun­kásasszony, hanem számos ipari tisztviselőt tudnának az intelligens asszonyok helyettesíteni, az magától értetődik. Ezzel a hadsereg sok szolgáiatkápes tisztet nyerne. Ez áll nemcsak az iparra, hanem más foglalkozásra is, amelyekben ma számos harcképes fiatal ember van az asztalhoz szegezve, jóllehet a háború alatt az ő teendőiket egy tanult leány is elvégezheti. Az asz- szonyok használhatósága a praktikus életben — egyike a háború legér­tékesebb felismeréseinek. Ahová nőket helyeztek, ott meg is felellek. Hogy a férfit a nők a hinterlandban igen sok hivatásban képviselhetik, ezt az asszonyok napról-napra be­bizonyítják. Nemcsak kalauznők ál­lanak a villamosok, szolgálatában, hanem még Jfémüzemeknél is látjuk az asszonyokat, holott ide erre a munkára csakis férfit tartottunk eddig alkalmasnak. Semmi kétség : a hadsereg számába dolgozó asz- szony a hinterland katonája. Az asszonyok mozgósitása előtt állunk s ez nemcsak a jelenre, hanem bi­zonyára a jövendőre is óriási kiha­tással lesz. A hadvezetőség tervét minden nőszervezetnek, egyletnek és az egyeseknek egyaránt elő kell moz­dítani. A békeidőben mennyire fogja a nők önérzetét, jogaik harcának súlyát emelni, ha elmondhatják, hogy a nagy győzelem kivívásához ők is hozzájárultak. Minden sze­mélyes momentumnak el kell hall­gatni a közös nagy cél érdekében. Mint halljuk, a hadügyminisztérium egyletek vagy hatóságok, vállalatok részéről minden tanácsot vagy útba­igazítást szívesen fogad. Az asz- szonyoknak az üzemekbe való be­vonásával egyidejűleg tervbe vették a rokkantak, foglyok, menekültek bevonását, az ipariskolákban az asszonyok díjtalan oktatását, uj is­kolák felállítását, valamint a dolgozó anyák helyzetének megkönnyítését, gyári iskolák és gyermekkertek léte­f

Next

/
Thumbnails
Contents