Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-11-03 / 304. szám
o PORI i ‘ j S A 6 ISIS. november 3 t Se liszt, se kenyér. Nincs ellátva a lakosság. — Mit csinál a város. (Saját tudósítónktól.) Eger, november 2, Amit az Egri Újság a város liszt- ellátásáról írott cikkeiben előre lá- látott, amit azok a felszólalások is megjósoltak, amelyeket a vármegye és a város legutóbbi közgyűlésein mondottak el, az Egerből a legutóbbi időkben eszközölt hihetetlen aránya liszkicsempészésről, sokkal hamarább bekövetkezett, mintsem vártuk volna. Már rapok óta érezhetővé vált Egerben a iisztkészietek megcsappanása, ma pedig oda jutoltnnk, hogy nem lehetett Egerben sem lisztet, sem kenyeret a szükséges mértékben kapni, úgy, hogy volt Egerben nem egy család, amely ma délben kenyérhiányt szenvedett. Nagyon is itt volna már az ideje, hogy a város megkezdje a lisztutalványozást azok részére, akik nála jegyezték elő szükségleteiket. Megtörtént azonban az, a várost bizony alaposan blamáló dolog, hogy épen azok nem kapnak lisztet, akik a városi közigazgatás iránt több bizalommal voltak, mint a gőzmalom és a kereskedők iránt, amit csodálni egyáltalában nem is lehet, mert a hatóság közigazgatásilag megoldandó kérdéseknél mindig előnyben részesítendő magánegyénekkel szemben s akik a városnál jegyeztették elő szükségletüket, ma ki vannak téve annak, hogy liszt- és kenyérhiányt szenvedjenek, mig a malom s azok a kereskedők, akik szintén vettek fel jegyzéseket, mind eleget is tesznek kötelességüknek s gondoskodnak a náluk előjegyzettek Iisztszük- ségíeíének ellátásáról. Van azonban egy másik baj is, amiért ugyan a város nem okolható, mert ezen a téren mulasztás nem terheli. Megtörtént ugyanis, hogy sokan sem a városnál sem a gőzmalomnál nem jegyeztették elő liszt szükségletüket. Nem indolenciából történt ez, hanem a múlt év tanúságain okulva sokan úgy gondolkodtak, látva, hogy az üzletekben ' van liszt bőven, hogy nem jegyeznek elő a hatósági lisztre, amely a múlt évben igen gyakran ehetetlen rossz volt, majd kapnak jó lisztet a liszteseknél, amennyi csak kell. Most persze szeretnének már liszthez jutni s bizony ezeknek az ellátása is a város nyakába fog szakadni, amelynek ezidő szerint még azok számára sincs lisztje, akik előjegyez- teték nálk szükségletüket. A városnak ma összesen csak 500 métermázsa beszerzésére van jogosítványa, ami a bejegyzett szükséglet födözéséie sem elegendő, de ma még azt sem tudja, hogy ezt az 500 métermázsát honnét fogja beszerezni. Ezzel szemben itt áll a város közönségének egy ellátatlan része a melynek kenyeret kell adni. A Pénzintézeti Központ kérdéséhez. Irta: Windisch Hermann az Osztrák-Magyar Bank egri fiókjának főnöke. vitás kérdésekbe, ahova azok nem valók, azért tehát érdemes ezzel a váddal közelebbről is foglalkozni. Azon állításnak, hogy a P. K. létesítésének terve főleg pártpolitikai és nem gazdasági okokra vezethető vissza, ellentmond azon közismert tény, hogy az utolsó években a pénzintézeti reform és revízió kérdéséi az összes érdekelteket és a szakköröket a legélénkebben foglalkoztatták. Ugyancsak közismert tény az is, hogy az összes érdekeli tényezők határozottan állást foglalták a reform és minden reformtörekvésnek alapját képező revízió szükségessége mellett. Csak annak módozataira, nézve nem tudtak megállapodásra jutni. Fontos azt .is emlékezetben tartani, hogy a reform szószólói és barátai azt nemcsak a múlt hibáinak helyrehozására, hanem a jövő fejlődésének éidekében is kívánták! A kontemplált reformnak a jövőre irányuló tárgyi tartalma ebben a törekvésben foglalható össze: a pénzintézeteket kellő ellenőrzés, irányítás és tanácsadás utján, szükség esetében pedig anyagi támogatással is a legcélszerűbb és legintenzivebb gazdasági tevékenységre képessé tenni! Ami a jövőt illeti kétségtelen, hogy bármiképpen végződjék is a nagy háború, úgy az államháztartás egyensúlyának kérdései, mint az újonnan meginduló békés munkásr ság financirozása, óriási feladatok elé fogják állítani úgy pénzügyi kormányzatunkat, mint egész hitelszervezetünket is. Ha valaha, úgy akkor szükség lesz, egy nagyszabású, öntudatos egészséges és egységes pénzügyi és hitelpolitikára, amelyhez adatokat gyűjteni, az alapokat megteremteni és eiőkészüini, vidéki intézeteink, amelyekre az egész ügy első sorban fontos, sokkal jobban képesek lesznek a tervezett nagylátókörü központi intézmény vezetése és irányítása mellett, mind jelenlegi szervezetien állapotukban. Az itt csak vázlatosan ismertetett szempont, amelynek kidolgozását olvasóinkra bízzuk, teszi aktuálissá a P. K. alapítását épen a mostani időpontban és annak előkészítésében pénzügyi kormányunk előrelátó gondossága fényesen nyilatkozik meg. Már fentebb mondottuk, hogy a pénzintézeti reform kérdése revízió nélkül meg nem oldható. Aki a reformot akarja, anuak .akarnia kell a revíziót is! Kétségtelen azonban, hogy ezen kérdések helyes megoldása a gazdasági élet legsúlyosabb problémái közé tartozik. I Tudatában vagyunk annak, hogy Beszéltünk Bayer Henrik városi tanácsos az élelmezési ügy előadójával ebben a kérdésben s tőle azt az információt kaptuk, hogy az első szükséglet födözésére sikerült kieszközölnie az Egri Gőzmalomnál, hogy egy vagon lisztet adjanak kölcsön a városnak addig, mig a város betudja szerezni a szükségletét. Azonkívül az egri főkáptaiannal tárgyal a város egyenlőre legalább az 5 vagonnak beszerzés iránt, amelyre a városnak engedélye van. Egyelőre kapunk tehát egy vagon lisztet, de mi ez a csekélység s azután ismerve a városi közigazgatás gyorsaságát, az össszeirás, utalványozás még meg sem kezdett procedúráit, mikor lesz még ebből liszt? Oiyan liszt amelyből a gazd- asszony dagaszthat és a pék süthet. Eger, noyember 2. Pénzügyi kormányunknak a Pénzintézeti Központ létesítéséről szóló nagyjelentőségű törvényjavaslata a komoly érdekeltek körében kedvező fogadtatásra talált ugyan, bár kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy sokan ezen intézmény barátai és szószólói közül is, annak hordere- jével és jelentőségével nincsenek egészen tisztában. Találkoztak azonfelül olyanok is, akik ezen eminenter gazdasági kérdést, more patrio, politikai, sőt pártpolitikai szemüvegen keresztül nézték és ezen az alapon azufán erős akciót indítottak ellene.- Nem először történne nálunk, hogí gazdasági életünk kárát vallaná annak, hogy politikai vonatkozású motivumokat kevernek bele oly mwm Meghiúsult az olaszok uiabb elkeseredett áttörési kísérlete Görznél. Nem basznának a tiroli harcronalról áthozott erősítések. Veszteségeik minden eddigit felülmúlnak. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, november 2, (Hivatalos jelentés.) Olasz Ssadísssir&tés** Tegnap a görzi szakaszon újra heves harc folyt, amelyben olasz részről több, a tiroli és karinihiai harc- vonalakról odairányitoit gyalogdandár vett részt. Az ellenség ezeket az erősítéseket harcba állítva, Görznél minden áron át akart törni. A tegnapi támadások nemcsak a görzi hídfő, hanem a Plava körül és Monte San Michele mindkét oldalán fekvő terület ellen is irányultak. Az olaszokat, akik az összes eddigieket messze felülmúló veszteségeket szenvedtek, visszavertük. A Podgora-magaslaton egyes árokrészek birtokáért még folyik a harc. Holer, altábornagy. Tüzérségi harcok a Maas és Mosel közöli. A nyugati harctéren nincs lényegesebb esemény, (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlm, november 2. A nagyfőhadiszállás jelenti: Ü3fnagafi hadsziotér a Az ellenségnek a Butte tíi Tahure elten intézett erős és nieglepetéssíerő támadó tüzelésén és a Maas és Mosel közti arcvonalon folyt élénk tüzérségi harcokon kívül lényeges esemény nerft történt. A legfőbb hadvezeíőség. *
