Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-11-03 / 304. szám
1915. november 3 G R U S A ü távol van még azon idő,, amidőn a passzíve érdekeltek, a revízióban nem egy vexatorius rendszabályt fognak látni, hanem egy olyan üdvös gazdasági intézményt, amely az intézeteknél bármily formában érdekelt összes tényezők bizalmát növelni és közvetetten az egyes inté zetek hitelét emelni van hivatva. így történt ez Németországban, ahol a Deutsche Bank alapította az első Treuhandgesellschaftot, amely a nevezett intézet érdekkörébe tartozó összes vállalatokat rendszeresen felülvizsgálta. Azok a vállalatok, ahol felülvizsgálat történt, ezt eleinte gondosan titkolták, később pedig formálisan kérkedtek veie és évi jelentéseikbe kiíratták, hogy rendszeres ellenőrzés alatt állanak. A revizió foganatosítása nagy tudást, tapintatot, puritán jellemet és helyes közgazdasági érzéket igényel, hogy céljait elérhesse és feladatait megoldhassa. Nagyjában két ut kínálkozik a reeizió kérdésének megoldására. Az egyik az autonom köteléki revizió meghonosítása, a másik az állami ellenőrzés elrendelése. Az első formával, az autonom revízió meghonosiiásával, nálunk már tettek kiséleteteket, de ezek eredményre nem vezettek A törvényhozási utón elrendelt állami ellenőrzés hilelszervezetünknek ’nagyobb megrázkódtatása nélkül a'ig valósítható meg és egyébb szempontokból is aggályos, amiről a szakirodalom bővebben megemlékezik. Minőkéi rendszernek meg van az a közös fogyatkozása, hogy ellenőriz, vezet és irányit ugyan, de segélyt nyújtani nem képes, ott ahol erre a szükség fenforog. A P. K. alapítása által iniciált reformtörekvés zsenialitása épen abban nyilvánul meg, hogy ellensúlyozza az autonom revízióval gyakran együttjáró lanyhaságot és komolytalanságot, enyhíti az állami ellenőrzés ridegségét és formaüzmusátjés az államhatalom és az érdekeltek együttműködésével kivánja megoldani a reform kérdéseit. Azonfelül pedig egy erkölcsileg is kellően megalapozott olyan szer vezetet létesít, amely nemcsak a kritikára és ellenőrzésre szorítkozik, hanem tényleges segítséget is képes nyújtani* amiáltal az esetleg konstatált bajokat már csirájukban elfojthatja és igy gazdasági értékeket menthet meg gyors beavatkozással a biztos pusztulástól. Ez pedig ugyancsak elsőrendű fontosságú gazdasági misszió! Azt lehetne erre mondani, hegy az esetleges segélynyújtásra ott lennének a jegybank és a nagybankok. Ezzel szemben megállapítható, hogy nagyon sok esetben, amikor még önhibájukon kivü! bajba jutott intézetekről is van szó, a jegybank nem segithet, mert speciális feladatai elsősorban a bankjegyek boni- tósának fenntartási köielezettsége ezt nem engedik, a nagybankok pedig nem segítenek, mert azok üzletek és nem jóléti intézmények. A mi speciális pénzintézeti fejlődésünk mellett tehát a már felhozottakon kívül ezen szempont is indokolttá teszi egy oly intézmény létesítését, amely az irányítási, ellenőrzési és vezetési funkciók mellett, eset'eg az önzetlen szanálási szerepre alkalmas legyen. Az itt csak halványan körvonalazott eszmék talán világossá teszik azt, hogy igenis komoly és nagy gazdasági érdekek szólnak a P. K. iétesitése és mielőbbi megvalósulása mellett. * Igaz, uogy a formája szokatlan sőt a világon egyedülálló lenne, de rendkívüliek ná’unk a pénzintézetek fejlődési * viszonyai, nemkülönben sok tekintetben gazdasági viszonyaink és helyzetünk is. Az ügyet ezen megvilágításban nézve, teljesen erőtlennek kell tekintenünk azt az érvelést, amely a szóban forgó tervezetbe kizárólag pártpolitikai tendenciákat akar belemagyarázni. Ha az államhatalom a pénzintézetekre és azok vezetőire nyomást óhajt gyakorolni, ehhez ^azán nincsen szüksége uj organizációra. Az államhatalom öregbítése nem célja, hanem csak mellékjelensége a tervezett alkotásnak és azért nem is aggályos. Az állam a fennállása és fejlődése érdekében ma az életünket is követelheti és erre neki jogot adtunk, úgy nyugodtan megadhatjuk neki azt a jogot is, hegy néha a zsebünkbe nézhessen és gazdasági tevékenységünket a m3ga érdeke inek és magasabb szempontjainak megfelelően irányíthassa. ^.A mai világhistóriai események arra tanítanak, hogy az összetartásban és szervezettségben rejlik az erő és a boldogulás lehetősége. A P. K. a pénzintézetek összetartását kivánja előmozdítani, tevékenységüket pedig a siker érdekében szervezni. Legjobb meggyőződésünk szerint tehát a közjó ellen vétkezik az, aki ezen tendenciák félreismerésével vagy tudatos félremagyarázásával, a tervezett nagykoncepci- óju intézmény létrejötte ellen agitál. HÍRE IC Eger, november 2. — A tett. Uj lapot inditoít a legfiatalabb magyar irógeneráció. Uj, harcos lapot, uj irányok úttörőjét, I mesgyék kitaposását. A háborúval úgy hiszik sorba kell szállni minden I irodalmi eszteticizmusnak. A dekadens ford pour Tárt, a „splendid isolation“ a „tour d’ivoise“ művészetnek helyet kell adni egy uj, az élet lüktetésével közösséget tartó, uj életritmusoktól duzzadó művészeinek, a sápadt rezignáció, a hold- koros preciőzség, a pókháló lenge ségü felsők és véres vergődéssel kiszínezett szóexotikunok költészete helyett jöjjön az erők, az energiák robusztusabb művészete, a sóvárgás után a tett. Bennünket egrieket közelebbről is érdekel ez az uj revü, mert a legbelsőbb gárdájában két egri Íróval is találkozunk. Az egyik Haraszti Zoltán az Egri Újság volt munkatársa, aki esztétikai kísérleteket ir a lapba s az első számban is van egy igen okos pregnáns rövidséggel karakterizáió kis essaye a most elhalt kiváló francia iróró! Remy de Gourmontról, a rnásik Káüay Miklós, aki a lap antológia rovatának lesz munkatársa s a legmodernebb német és francia lira értékes alkotásait fogja mii fordításokban megismertetni a magyar közönséggel. A Tett első száma Ízléses köntösben s gazdag tartalommal november i»ó 1 én je- jent meg. A lap tartalmából kiemeljük Szabó Dezső bevezető cikkét, az uj lap művészeti hitvallásának meg- formulázását. Haraszti már említett cikkén kívül Ro-v.-.nyi Vilmos irt egy pompás kis nove'lát, Kossák Lajos k-.mény beszédű, nag)Sierü lendületű uj verset. A modern francia Lira egyik legérdekesebb képviselőjének Guilime Apollivairenek érdekes versét hozza még a Tett. A szemle rovatban pedig Franyó Zoltán kíméletlen dialektikája polémiáját a B. H.- val s Galiovich Károlynak finom megemlékezését Bányai Elemérről. A Tett kéthetenként jelenik meg. Előfizetési ára félévre 4 korona. Előfizetéseket elfogad Káilay Miklós az Egri Újság felelős szerkesztője. Egy szám ára 30 fillér. — Hogy mulatnak tengerészeink? A polai hadikikötőben szolgál az egri városi fogyasztási felügyelőnek, Radier Frigyesnek a fia: Radler István is, mint „rmiralőz vormeister“ aki az alábbi tréfás szövegű gyászjelentéssel lepte meg a napokban szüleit: Sok évi gyötrelmes szolgálattal megtört alulírott tengerészek iudtára adják min- ben szülőnek, testvérnek, sógornak, sógornőknek, onokafivérnek, onoka- nővéreknek s úgy az Ö3szes rokonságnak valamint barátnak, ösmerős- nek, zsiroshasu szakácsnéknak, szo- bacicusoknak, legkedvesebb választottjaiknak, nagybácsiknak, nagynéniknek, porosfülü szobalányoknak s az emberevő óceáni cápáknak s mindazon, itt fel nem említetteknek, hogy a forrón szeretett és feledhetetlen Fél szolgálat, mely 1915 évi szeptember hó 30-án éjjel 11 óra 59 perckor 730 napi keserves szenvedés után a stabsz bootszmann s az öreg bajtársak kegyelemdöfésével ellátva az Urban való megtérés után a rég óhajtott jobb létre szenderült. Az illető életének teljes virágjában hosszú kinos olvasgatás, napszámlálás, árbootszmászás, hajó mosás, ruderozás, hullám zajlás, zátonyra- jutás, hajóléksorvadás, s végre ment- hetettlen pénz végelgyöngülésben hunyt el legszebb korában. A váltódnak drága tengeri maradványai f. hó. 2 án este 6 órakor parancs- kiadás után fog az. Árpád vértezett csatahajón a hullám fodras „Adria“ sósvizével beszenteltettni s az Ad- mirál hajóról este 8 órakor a polai kikötőben örök nyugalomra helyez- tettni. A halotti tor az elhunytért f. hó. 3-án este 9. órakor fog a hajó borkimérőjében jó fekete olasz bor, lazachus, uborka, füstólíhal, pácolt cáparnáj, rizsi, bizsi, polenta, tengeri pók, szardella, lehúzott sör, Liszai és Istriai bor mellett vígan lesz megülve. 1915. évi október hő 1-én. A mélyen gyászoló és szabadulást váró tengerészek nevében. Hiába, még a világháború sem veszi el a jóvérű magyar fiuk kedvét attól, hogy tréfát űzzenek a legnehezebb tengerész szolgálatban is, amikor csak arra alkaiom kínálkozik. — Levé! az orosz fogságból. Megirta annak idején az Egri Újság, hogy Nemécsek Aurél egri városi számtiszt is orosz togságba került, s a stretenski fogolytáborból adott először életjelt magáról. Azóta már többször irt haza, mindenkor megnyugtatván hozzátartozóit, kik pénzt és csomagot is küldtek neki. A napokban szintén kaplak tőle tábori lapot, ez azonban már nem Sztre- tenskből, hanem Verkinyeidinszkből jött, ahová őt több magyar fiúval együtt, áthelyezték. Az uj fogolytáborba vitték — amint Nemecsek Írja — Bakonyi Zoltán és László Géza egri származású vitézeket is, akiknek szintén nincs semmi bajuk. A hazulról küldött csomagokat megkapták. Áruházunkat mértékszerinti úri szabósággal bővitettük ki. Elsőrangú munkaerők, legjobb szövetek. Tiszti és osikéntesi faí- —— -----------— szerelések készen és mérték szerint.---------------—
