Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-10-02 / 272. szám

XXH. évfolyam. 1915. október 2, szombat. 272. szám. Előfizetési árafc: vidéken Helyben és postán küldve egész Évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — POLITIKAI NAPILAP Hirdetési árak: □ cm ként nyiltéri közlemények, birórság Ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetni. 8, magánváll, hirdetni. 5 fillér. Begyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra ÄnwfsTr-LÄtg Or. SETÉT SÁNDOR. Felel* «zerlen«: KALLAY MIKLÓS. kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám , , , , , , bálbizottságok értesítései, köszönetayil­Mcgyei és helyközi telefon szám: 106. Kiadótulajdonos: DOßO ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG, vánitásai,felülfiz.nyugtázása 20sorig5K Jt szövetségesek uiabb térhódítása az 3kwa mentén. Visszavertük az orosz támadást NowoalexiniecDél 10 tisztet, 2400 fényi legénységei fogtunk el. i (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, október 1. (Hivatalos jelentés.) Orosz hadszíntér: Keletgaliciában nincs jelentősebb esemény. Az oroszoknak Nowoaiexiniecnél megkísérelt támadása már az előkészületek közben meghiúsult tüzérségünk tüzében. Az Ikwa mentén és a wolhiniai várterületen a helyzet nem változott. A Kormin patak mentén a szövetségesek újra tért hódítottak. Az oroszok ellentámadásait vissza­verték. Az ellenségnek egy ilyen előretörése alkal­mával öt osztrák-magyar lovasszázad 2 tisztet és 400 főnyi legénységet fogott el és egy gépfegyvert zsákmányolt. Ezen a területen a két legutóbbi harc­napon 10 tisztet és 2400 főnyi legénységet fog­tunk el. Höfer, altábornagy. Hz olaszok nagy veszteségű kudarcai a Jffrzli-Vrh lejtőin. Hasztalan erőfeszítéseik a tolmeini hídfők ellen. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, október 1. (Hivatalos jelentés.) Olasz hadszíntér: A tiroli és a karinthiai harcvonalon tegnap csak tüzérségi harc volt. A Bombasch—Grabentől nyugatra levő megerő­sített hadállásunk ellen intézett, s a tegnapi jelen­tésben említett támadásokat a derék salzburgi lö­vészeink visszaverték. Az olaszok [tegnap reggel a Mrzli-Vrhet és e hegy délnyugati lejtőit nagy haderővel háromszor támadták meg sikertelenül. Ez alkalommal igen súlyos veszteségeket szenvedtek. A tolmeini hídfő egyes pontjai ellen megkísérelt támadásokat szintén visszavertük mint mindig. Délkeleti hadszíntér: Nincs újság. Höfery altábornagy. Hevesvármegye vasúti kérdése. Irta: Mártonffy Lajas, tb. főszolgabíró. (Első közlemény.) Eger, október 1. Eger és Gyöngyös városának vas­úti sérelme címét adhatnám e cikk­nek. Az apák mulasztásának, helyre- pótolhatatlan hibájának súlyos kö­vetkezményeit nyögi keservesen a két város. A múlt század hatvanas éveinek végén épült budapest—mis­kolci fővonalnak, Vámosgyörk, Fü­zesabony állomásaiba kapcsolt vi­cinális vonalai e két város igényeit nem elégítik ki, sőt jövő fejlődésü­ket veszélyeztetik elégtelenségükkel. A rohamosan fejlődő ipari, kereske­delmi és szőlőtermelési produktu­maikat, törekvésüknek és érdekeik­nek megfelelően, elhelyezni nem tud­ják. Vasúti összeköttetéseiknek fej­lesztését az élet szinte sürgetően kö­veteli. Már régen tudatára ébredtek annak, hogy rájuk nézve életbe vá­gó fontosságú a vasút kérdésének érdekeikre kedvezőbb megoldása. A lakosság, úgy a vármegyében, mint e két városban hathatósan keresi, kéri igényeinek kielégítését. A kérdést két szempontból kell taglalnunk, úgymint: megoldható-e a kérdés akként, hogy a vármegyében már most je­lentkezett igényeket kielégítse és a jövő fejlődését biztosítsa; a helyi érdekeknek kedvező meg­oldás mennyi értéket nyújtana an­nak, az országos viszonylatba való bekapcsolódásában ? Mind a két pontra, lokálpatriotiz­mus nélkül, igennel felelhetünk. Ez okból tartom a kérdést már a helyi lapok hasábjaiból is kinőttnek. A Hevesvármegyét keresztülszelő budapest—miskolci fővonal, a me­gyének 5 községét érinti, 4 község­nek a határában fut, ezek csupán nevüket kölcsönzik a tőlük 1—3 ki­lométerre fekvő vasúti állomásnak. A fővonaltol a vármegye székhelye: Eger 17 km.-nyire, másik városa: Gyöngyös 13 km.-nyire fekszik. Hosszú utazási és várakozási időbe kerül, mig a vicinális e városokba bedöcőg. Ez az oka, hogy az egy­mástól légvonalban 45 km.-nyire fekvő két város egyikéből a másikba az egyébként kitűnőnek mondható vasúti összeköttetések mellett is 3—5 órába kerül. Az összeköttetés hosz- szadalmasságától eltekintve, a 18000 lakosú Gyöngyös város egészen zsákutcában van, a 30000 lakosú vármegyei székhely, Eger pedig fé­lig. Az Egerből Putnok felé vezető uj vicinális vasút teljesen a vonal melletti heiyi érdeket szolgálja, je­lenlegi helyzetével az országos vi­szonylatba nem illeszkedhetik bele. Gyöngyös város közönsége felis­merte a kérdés fontosságát és mikor a dobsina—poprádi és a betlér—ig- lói vasúti kérdés szőnyegre került, mozgalom indult meg Gyöngyösön az e vonalba való bekapcsolódás érdekében. Ennek eredményeként a város közönsége kérelmezte a keres­kedelemügyi minisztertől a Hatvan —Gyöngyös—Verpelét—Pétervására —Nádasd—Ózd—Bánréve közt épí­tendő vasúti vonal előmunkálati en­gedélyét, Verpelét—Eger közötti ösz- szeköttetést is tervezve. Az előmun­kálati engedélyt el is nyerte. A vár­megye törvényhatósága megelőzőleg hiába kérte küldöttségileg az akkori kereskedelemügyi minisztertől, Kos­suth Ferenctől ezen kérdés állami megoldását. A küldöttség kérelmét pénz hiánya miatt elutasították. Ezen útirányt nézve azt látjuk, hogy Gyöngyös ezen vonallal köz­vetlen utat nyer Budapest felé Hat­vanon át, ugyancsak ezen ponton keresztül Szolnok és Ruttka felé. Északra pedig Bánréve—Dobsina felé, a dobsina—poprádi vagy betlér—iglői vonal által az ország északi széléig, sőt a podolin—őrlői vagy kézsmárk—zakopánei vonal bármelyikével Galíciáig jutna el. Gyöngyös város érdeke ezzel kap­csolódnék bele az országos viszony­latba. Ezen másodosztályú fővonal­ként ^ építendő vasútnak, országos jelentősége megállapítható abból, hogy az alföldi egyik legjelentéke­Ara 4 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents