Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-09-14 / 254. szám
2 EGRI U ] S A G 1915. szeptember 14. Knpisky—Diinauburg és a Yiiijánok Yilna alatti része között az előnyomulás szintén serényen halad. A Yilna—Mnauburg;—szentpétervári vasút vonalat több ponton elértük. A Grodnótől keletre levő X,jenien hajtásban az üldözést folytattuk. A Zelwianka mellett ellenség több erős ellentámadását visszavertük. Tegnap több mint 3300 oroszt elfogtuuk egy ágyút és két gépfegyvert zsákmányoltunk. LÍPÓT BAJOR HERCEG HADCSOPORTJA: Az ellenség visszavonuiásbau, nyomon követtük több mint 1000 oroszt elfogtunk. MACKENSEN TÁBORNAGY HADCSOPORTJA: Az ellenség ellentátlását az egész arcvonalon megtörtük s Plnsk irányában üldözzük. Délkeleti hadszíntér; A német csapatok tegnap Tanrekíőí nyugatra és délnyugatra az ellenség több erős támadását véresen visszaverték és eközben néhány száz oroszt elfogtunk, éjszaka pedig az eltenséglől;háboritatlanul az eddigi állásunktól néhány kilométernyire nyugatra levő kedvező állást foglaltuk el. A legfőbb hadvezeíőség. aEMMaaBaagsiBwaaBc A jövő évi termés biztosítása. Az őszi munkák elvégzése. — A munkaerő és az elvégzendő munka összeírása. — A gazdasági intéző-bizottság ülése. Eger, szeptember 13. A háború tartamára a felmerülő gazdasági kérdések elintézésére s a nehézségek eloszlatására’ országszerte megalakított gazdasági intéző bizottság rendkivüí nagy fontosságú ülést tartott ma Majzik Viktor alispán elnöklete alatt. A .legnagyobb kérdés előtt áll most az egész ország s igy Heves- megye gazda közönsége is, ez pedig az őszi szántás és .vetés elvégzése a jövő évi termés biztosítása érdekében. Kiszámíthatatlan jelentőségű dolog, hogy az ország minden talpalatnyi területe meg legyen művelve, de rendkívül nehézségekbe is ütközik, mert az egyre nagyobb mérveket öltő s már több mint egy éve tartó világháború egyre több munka erőtől, kézi munkástól és igás állattól fosztja meg az ország termelését. Probléma előtt áll tehát a gazda s épen ennek a problémának megoldásáról folytatott ma tanácskozást az intéző bizottság. Engel Herman gazdasági egyesülési titkár volt az első felszólaló. Hangsúlyozta, hogy a legeminensebb gazdasági érdek, hogy a kis gazdákat is szoktassák rá a vetőmag csávázásira, mert a sok helyen nagy pusztításokat okozó üszköződés igy kerülhető el s e célból fontos, hogy már jó előre gondoskodás történjék a szükséges rézgálicról. Egyben már arról is most volna jó gondoskodni, hogy a szőlő kultúránál elkerülhetetlen rézgáüc kellőidőben és a múlt évinél nagyobb mértékben álljon a gazda közönség rendelkezésére. Nagyon fontosnak tartja, hogy a kisgazdákat a csává- zásra s más fontos és hasznos gazdasági teendőkre kioktassák s e célból a tanfelügyelőhöz fordul, hogy hasson oda, hogy a tanitók előadások tartásával — útbaigazítással világosítsák fel az egyszerűbb gazda közönséget. Koppély Géza szintén a csávázás fontosságát hangsúlyozza s a nehezen beszerezhető rézgálic helyett a nagymennyiségben rendelkezésre álló s kitűnő hatású formaiint ajálnja. Felhívja a figyelmet a vete- mények több helyen tapasztalt nagy elgyomosodásának megszüntelésére s a nagy tejszükség enyhítésére javaslatba hozza e célra kitenyésztett kecskék tartását, melyeknek teje egészségesebb és jobb a tehén tejnél, tartásuk pedig úgyszólván semmibe sem kerül. Az alispán arra utal, hogy most a legfontosabb kérdés az, mikép végezhető el az őszi szántás-vetés, szóval miként biztosítható a jövő terméseredmény. Máj er János abban látja az őszi munkák elvégzésének egy nagy akadályát, hogy az itthon maradt gazdák egy jó része, akiket a 43—50 évesek sorozásán most bevettek, már katonának képzeli magát, abba hagyja a munkát, eladja a jószágát. Oda kellene hatni, hogy ezeket az eféle viselkedésről visszatartsuk, meg kellene nyugtatni őket, hogy behívásuk még hosszú idők kérdése s hogy folytassák tovább nyugodtan szokott munkájukat. Azt is kívánatosnak tartaná, hogy azoknak, akik gazdasági okból szabadságot kaptak, szabadsága hosz- szabbitassék meg. Koppély Géza az anyagi munkaerőre s a tehennek igáserőiül leendő alkalmazására hivja fel a figyelmet. Azután Keglevich Gyula gróf főispán emelkedik szólásra, kifejti, hogy nem szabad semmiféle segítségre számítanunk, hanem a magunk erejébői kell ezt a nagyfon- tosságu nemzeti munkát elvégezni. Hivatkozik már egy Ízben kifejtett tervére, most is ezt tartja egyedül célra vezetőnek. Csak azzal rendelkezhetünk, a mink vari. Ezért a legelső teendő a gazdasági munka erőnek s az elvégzendő munkának községenkinti összeírása. Aztán akinek ilyen ereje van annak kell elvégezni azok földjének a megmunkálását is, akiknek nincs, míg ezek azt a munkát köíelesek elvégezni, amelyet a neki dolgozó gazda mulaszt. Szóval nem szabad munkaerőt kihasználatlanul hagyni. Dt Széky Péter hasonló értelmű felszólalása után az alispán bejelenti hogy a megbeszélések alapján rendeletet bocsát ki, hogy a községi mezőgazdasági bizottságok üljenek egybe s írják össze a rendelkezésre álló munkaerőt s az elvégzendő munkát, s szükség esetén elrendeli a földek hatósági megmunkálását. Feliratban fordul a hadügyminiszterhez, hogy a front mögötti legénységből megfelelő munkaerőt szabadságoljanak s a 43-50 évesek behívását lehetőség szerint halaszák el. A múltak szokása szerint hirdetményben hivja fel a vármegye közönségét hazafias érzésére hivatkozva, hogy mindent tegyen meg a legfontosabb nemzeti munka, a jövő évi termés biztosítása érdekében. Ugyancsak megfelelő intézkedéseket tesz meg már most, hogy a megfelelő rézgálic rendelkezésre álljon. Alpáry Lajos tanfelügyelő szólalt még fel « bejelentet.e. hogy a tanítókat a nép gazdasági irányítására utasította bár ettől a gyakorlatban nem sok eredmény várható. A küszöbön álló szüreti munkák elvégzése tekintetében a bizottságnak nem voltak aggályai, mert a könnyebb szüreti munkára megfelelő női kézi erő bőven van rendelkezése. Oroszország szerb of- fenzivát sürget. Szófia, szeptember 13. Ideérkezett hírek szerint az orosz kormány ismét azt követeli Szerbiától, bogy kezdjen offenzivát a monarchia ellen. A szerb hadügyminisztérium most már az ötvenéves embereket is sor alá hivta. Nem járt eredménynyel a motoreke bemutatása. A Hevesrnegyei Gazdasági Egyesület választmányi ülése. Eger, szeptember 13. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület választmánya ma délelőtt 11 órakor ülést tartott a vármegyeház kistermében. Az ülésen Graefl Jenő elnök helyett, aki levélben mentette ki elmaradását, az egyesület újonnan megválasztott alelnöke, dr. Széki Péter elnökölt. Rövid beszéd keretében nyitotta meg az ülést. Megköszönte a bizalmat, amely az egyesület alelnöki székébe helyezte. — Nem kereste ezt a tisztet, de ha a választás rá irányult, a kötelesség elől ki nem térhet. Mint eddig, úgy ezután is a legnagyobb buzgalommal működik közre az egyesületben. Főleg azt a célt tűzi maga elé, hogy a kisgazdák eiméleíi és gyakorlati kiképzése fokozottabb mértékben előmozditassék s ez által a kis gazdákat célszerűbb és eredményesebb munka végzésére képesítsék. Azután Engel Herman, az egyesület titkára adta elő a tárgysorozatra tűzött ügyeket. Beszámolt az uj szerkezetű benzin motoros eke hatvani bemutatásáról, amelyről annak idején az Egri Újság is megemlékezett. Hatvanban egy Titán tipusu, 25 lóerős benzinmotoros szántógépet mu tattak be. A bemutatás a legfényesebben, sőt várakozáson felül sikerült. Az ekét különböző jellegű talajokon kipróbálták, mindenütt ki» fogástalanul dolgozott s kiszámítás szerint egy kát. hold megszántása a mai magas benzinárak mellett 13 korona 60 fillérbe kerül. Ennyiért kézi erővel a mai napszámok mellett nem lehet szántani. A bemutatás mindamellett nem járt a kellő eredménynyel. A mi maradi gazdaközönségünk bár elismerte, hogy az eke szépen dolgozik, idegenkedést tanúsít annak beszerzése iránt úgy, hogy egyetlen község sem határozta el, hogy motoros ekét szerez be, pedig erre a mai kézi és igás erő nagy hiánya miatt igen élénk szükség volna. A Székács*féle nemesitett búzával való kísérletezésre Graefl Andor kéíuiközi nagybirtokos vállalkozott. Ezer.kjvül számos kisebb nagyobb érdekkel biró ügyet intéztek el s akadálytalan lebonyolítása érdekében szükséges intézkedések megtételéről is.
