Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-09-14 / 254. szám

1915. szeptember 14. 3 Hevesvármegye egy havi közigazgatása. A közigazgatási bizottság ülése. Eger, szeptember 13. Hevesvármegye közigasgatási bi­zottsága ma délelőtt 10 órakor gróf Keglevich Gzula főispán elnöklete alatt tartotta meg szokásos havi ülését. A gyűlés lefolyása megle­hetős egyhangú és igen rövid volt. A havi jelentések említésre méltóbb eseményt nem tartalmaztak. A vár­megyei tiszti főorvos jelentése szerint a vármegye egészségi álla­pota általában kedvező volt. A vármegye több helyén felbukkant koleravészt sikerült elfolytam s augusztus közepe óta újabb kolera megbetegedés a vármegyében nem fordult elő. Az utak állapotáról Légmán Imre műszaki tanácsos számolt be. A törvényhatósági utak sokat szen­vednek, amiatt, hogy a kavicsnak az utakra való kiszállítása a szállítási eszközök hiánya miatt csaknem teljesen lehetetlen Széki Péter dr. felszólalásában a kavics kiszállítást sürgeti. Keglevich Gyula gvóf főispán a füzesabony—dormándi-ut siralmas állapotára hívja fel a figyelmet. Az alispán bejelenti, hogy a kavics kiszállítás tényleg a legnagyobb nehézségekbe ütközik, de újabban is szigorúan fogják utasítani a kavics vállalkozókat legalább a kavics egy részének kiszállítására. A füzesabony dormándi utat pedig feltétlenülihelyre- állitják, mert amint a főispán helyesen jegyezte meg, az az út­szakasz az őszi esőzések beálltával teljesen járhatatlan sőt köszveszéiyes lesz, ha mai állapotában marad. A gazdasági felügyelő jelentése szerint az őszi munkálatok folya­matban vannak. Az elmúlt hónapban jórészt uralkodó hűvös, esős időszak a kapás növényekre és takarmány félékre igen jó hatással volt. A terméseredmények a vármegyében a következők voltak katssztrális hol­danként átlagban: búza 65, rósz 6'2, árpa 5 6, zab 5 4, tengeri 7, burgonya 38 és cukorrépa 112 métermázsa, az állatállomány álla­pota kielégítő“. Elhatározta még a közigazgatási bizottság, hogy feliratot intéz a posta és távirdaigazgatósághoz a mátrai vasútvonalon kedvezőbb posta indítása iránt. Azután jelentéktelenebb folyó ügyeket intézett el a bizottság. — A csecsemő elválasztása gyakran igen sok nehézséggel jár és éppen ezért az anyának melegen ajánlható, hogy kis gyermekének az elválasztás kezdetén szopóíiveg- ben naponta egyszer, csak is vízzel íeltorraiva, egy kis Nesztlé-lisztet nyújtson. Lassanként azután két, három, sőt több ily étkezést is ad­hat* mire az elválasztás minden ne­hézség nélkül megtörténik, a gyer­mek szépen fejlődik és gyönyörűen gyarapszik. — Próbadobozokat díj­talanul a Henri Nestlé [cég, Wien, I., Biberstrassa 4. U. EGRI Színház. i „„ Műsor: ] Szept. 14-én: Cigányszerelem. ; „ 15-én: Idegen földön. „ 16 án: Obsitos. „ 17-én: Cabarett. * 18-án: Zsuzsi kisasszony. „ 19-én: d. u. — i „ „ este Zsuzsi kisasszony ! 1 — Becstelenek. Gerolamo Rovetta drámája, i __ 1 . A Rovetta drámája tulajdon- j képen probléma-dráma, de ezt a < cselekmény, a történés nagy szük- ! ségszerüségének látszatával ügye­sen leplezi. Úgy érezzük, hogy itt minden mint a láncszem kapcsoló­dik egybe, egy darab élet lüktet a j színpadon, amelyben mindennek ! úgy kell történnie, ahogyan történik j és nem vesszük észre, hogy a szerző tanult kezű misztifikátor, aki adott problémájához kitalált egy történetet s úgy kuszálja annak szálait, amint a problémája és nem az események belső szükségszerű­sége diktálja. A becsület valami paradox — ez a tétel. — Nincs határvonal becsü­let és becstelenség közt. A becsü­let látszat, tükörkép, amely a má­sok szemében mulat magamnak. De meddig vagy mikor hü ez a tükürkép ? S ezt a tételt Rovetta egy paradox demoostrációval iga- i zolja be. A hőse még becsületes j valójában, mikor a becsületének i tükörképe már áthomályosul s kétes ködbe merülve ring már valahol a becstelenség határán és a férfi, aki becsületesnek született, akinek végzetévé ért a vérében a becsüle­tesség, akit olyan ösztönös irtózás i fog el a becstelenség hallatára is, j mintha poklos test közelit valakihez, j képes eldobni magáról a becsületet j s belemerülni a becstelenségbe, | csakhogy elkerülje a látszatát. | 2. Minden igazi tragédia sors tragédia. Rovetta azért tud belső izgalmaktól fűtött drámát épiteni j egy problémára, mert hőse sorsává i teszi a problémát. A görög drámá­ban ez a sors külső kényszer, a végzet rettenetes vihar felhője, amely úgy lóg a történés mögött, mint sötét kulissza. A modern drámában I belső rendeltetés, előre elvégzettség, | mely a hőssel születik és vele érik ! döntő végzetté. A Rovetta drámá- ; jában becstelennek kell lenni a | hősnek, mert becsülete nem ismer í megalkuvást. Egy rövid, szinte ki- ! számiíhatalanul könnyű lépés vezet | a becsület ösvényéről a becstelen- s ségére s érezzük az első pillanatban, j hogy a Rovetta hősének meg kell j tennie ezt a lépést mihelyt eljut az \ ut forduló ponljára. A Rovetta mü- j vészete az, hogy úgy tudja vezetni j hősét e fordulóig, hogy nem vesszük | észre a mesterséges tükröket, a > S | melyek egyenes, kérlelketetlenül a 1 cél felé vezető útnak hazudják ezt a I céltudatos ravaszsággal megépített | tévesztőkertet. Az egészet még köz- j vetlenebbé teszi az az élénkebb szin, j az a nálunk szokatlanabb lendület j amely az olasz drámát mindig meg- ; különbözteti más hűvösebb északi \ hatások alatt formálódott probléma I drámától. j 3. A darabban két jelentékenyebb | szerep van a Palágyié és a Fekete ; Iréné, Fekete Irént most láttuk j először nagyobb szerepben és igen I kellemes meglepetést szerzett ne- j künk. Fekete Irén erős drámai ! talentumnak mutatta magát, akinek i megvannak a kellő színei és a legdecensebb eszközökkel tud nagy ; hatást elérni. A tónusai diszkrétek | voltak, de a reálitás teljes erejével [ éltek e színpadon. | Palágyi szenvedélyes szeretettel j belefeküdt ebbe a szerepbe, amely • tehetségének egész gazdag skálájá j nak alkalmat ad a kibontakozásra. | A második felvonás izgatmaktól tul- I futott zárójalenetét mesterien csi- ! nálta meg. Fenyő most is rendkívül : karakteres volt és igen sikerült be- | állításban fogta meg a vénülő irót. I Erdődy Jolán, Niczkyné és Endrei | kis szerepükben jók voltak. A színházi iroda hírei. Cigány szerelem, Lehár Ferencz j remekzenéjü operettje kerül ma este i színre, a főbb szerepekbe« Kiss I Cecil, Halmos Mici, Feli Zsóka, ! Rónai Hennin, Szalma, Endrei, Telekán, Zsoldos és Rátkaival. Idegen földön a budapesti nem­zeti szinkázban jelentős sikert ara- rott színmű bemutatója lesz szerdán j este. A kitűnő darab az angol kap- j zsiság hü tükrét mutatja be egy j fiatal angol leány és egy német j hivatalnok szerelmének keretében. I — Ez este lép föl először Klenovits i György, a társulat uj tagja, aki a ; darabot egyszersmind rendezi is. i A többi szerepeket Vajda Ilonka, : Niczkyné, Fenyő, Rátkay, Faragó, í Zsoldos, Sebestyén, Endrei és Só- j lyom játszák. Hír Nikolájevics Siklós meggyilkolásáról. Stockholm, szept. 13. A Stockholms Tidningen ! jelenti ma Haparandából: j Torneában az a íeltünő hir | terjedt el, hogy Nikoiajevics | Miklóst, az uj kaukázusi ai- I királyt, a volt orosz fővezért i meggyilkolták. A német és | az osztrák-magyar rokkan- ; tak vonata napok óta elma- ] radtak és ezt összefüggésbe ; hozzák azokkal a nyugta­lanságokkal és zavargások­kal, amelyek Oroszország- ! ban kitörtek. A nagyherceg UJ _S_A G____________ ellen elkövetett titkos me­rényletről Norvégián keresz­tül is érkeztek hirek, ezeket azonban ezideig nem lehe­tett ellenőrizni, mennyiben felelnek meg a valóságnak. Elsülyedt orosz gésös. Köln, szeptember 13. A Kölnische Volkszeiíung pétervári jelentése szerint a Zsrbino nevű gőzös, miközben menekülteket és értékes gópré- szeket szállított Rigából Révaiba, aknára került és elsülyedt. Az aknát mindenesetre az oroszok helyezték el az öbölben. A gőzös utasai közül több mint kétszáz ember a tengerbe fűlt. Eger, szeptember 13. — Wermescher Frigyes teme­tése. Már tegnap megemlékezett arról az Egri Újság, hogy a Galí­ciában hősi halált halt Wermescher Frigyes százados holttestét Egerbe hozzák, ami a tegnapi napon meg is történt. Ebből az alkalomból az elhunyt neje az alábbi gyászjelen­tést adta ki: Özv. Wermescher Frigyesné szül. Dálnoky-Nagy Olga maga és a ro­konság nevében is tudatja, hogy 1914. szeptember 9-én a galíciai karctéren, miután már előbb az első szerb hadjáratot végigküzdötte, hősi halált halt, rajongásig szeretett férj?: Wermescher Frigyes a cs. és kir. 44. gyalogezred századosa s a hadiékitményes katonai érdemkereszt stb. tulajdonosa hamvait a galíciai Kolodrubi község sirkertjéből ex­humálás után Egerbe szállíttatván, azokat a Fájdalmas Szűzről nevezett temető kápolnájától folyó év szep­tember hó 14-én délután 4 órakor fogjuk az egri Uj-temetőbeu levő családi sírboltban örök nyugalomra helyezni. Eger, 1915. szeptember 13. Minta-férj, hőn szerető gyermek, testvér, vő és sógor voltál: szeretett hazád védelmében ért hősi halálod után legyen álmod nyugodt az édes hazai földben. — Kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Derszib Béla szegedi állami felső kereskedelmi iskolai tanárt a zalaegerszegi állami felső kereskedelmi iskolához a VII-ik fizetési osztályba igazgatóvá nevez­te ki. — Hevesvármegye sárosi fal- vának újjáépítésére Beniczky György egercsehi nagybirtokos 400 koronát adományozott. Vécs község képvi­selőtestülete pedig 600 kojonát sza­vazott meg. — Felrobbant töltény. Egy uj­hatvani kis 5 éves gyermek egy patront talált. Játszás közben a pat­ron felrobbant és 2 ujját elszakí­totta.

Next

/
Thumbnails
Contents