Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-01-26 / 26. szám
ifi G F l 1915. január 26. Berry au Bactól délnyugatra egy lövészárkot, amelyet néhány nappal ezelőtt foglaltunk el a franciáktól, elvesztettük. Mig tegnap a chalonsi tábortól északra csak tüzér- | ségi harc folyt, ma ott gyalogsági ütközetek is kifejlőd- ( tek, amelyek még tartanak. Az argonni erdőségben Verduntól északra és Toultóljl északra élénk tüzérségi harc folyt. A franciáknak Hartmansweilerkopf ellen intézett tá- j madásait mind visszavertük. Az erdőben folyó harcokban a franciák nagy veszteséget szenvednek és nem kevesebb mint négyszáz francia vadász holttestét találtuk meg. A francia hadifoglyok száma emelkedik. Keleti hadszintér : Keletporoszországban azon as arcvonalon, amely j Lőtzentől és Gumbinentőí keletre és északon fekvő terű- j létig húzódik tüzérségi harcfoylik. Az ellenséget tüzérségünk j arra kény szeritette, hogy egyes hadállásait Gumbinentőí : délkeletre kiürítse Gumbinentőí északkeletre az oroszoknak ellenünk intézett támadásait súlyos veszteségeket okozva nekik visszavertük. Északlengyelországban nincs változás. A Pilicától keletre nem történt lényeges esemény, j Üldözzük a Kirilibabától menekülő oroszokat Óradna, január 25. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kürilibabánál megvert oszok Sucinán és Moldván, keresztül menekülnek. Csapataink üldözik a menekülőket. Varsót ezrével hagyja el a lakosság. Berlin, január 25. A Post jelenti: A varsói laptudósitóknak, vala- mint”a semleges államok képviselőinek el kell hagyniok Varsót. A polgárság a katonai hatóságok intézkedésére szintén ezrével távozik a városból. Radomot kiürítették az oroszok. Krakó, január 2i. Ide érkezett jelentések szerint az oroszok Radomot állítólag kiürítették. Kémet győzelem a tengeren. Visszavert angol hadiflotta. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, január 25. (Hivatalos jelentés.) A Seydlitz, Derfflinger, Moltke és Blücher páncélos cirkálóknak négy kisebb cirkáló és két torpedo-flotilla kíséretében az Északi tengeren ma délelőtt történt kifutása alkalmával: egy öt csatacirkálóból, több kisebb cirkálóból és huszonhat torpedózuzóból álló angol hadiflottával összeütközésre kerüit a sor. Az ellenség háromórás küzdelem után Helgolandtól 70 tengeri mértföldnyire nyugat-északnyugati irányban, abbahagyta a harcot és visszavonult. Az eddig érkezett jelentések szerint angol részről egy csatacirkáló, a mi részünkön a Blücher elsülyedt. A többi német hajók sértetlenül visszatértek a kikötőbe. Von Bebncke, a tengerészeti vezérkar főnökének helyettese. Tizenhat kilométernyire vannak a németek Varsótól. Pétervár, január 25. A Times haditudósítója jelenti: A német seregek egészen szorosra fogott zónán állanak Varsó előtt. A német csapatoknak a várostól számított legkisebb távolsága 16 s a legnagyobb 48 kilométer. Kastély a Vihorlát tövében. Megkezdődött Anglia blokádja. Berlin, január 25. A Berliner Zeitung jelenti, hogy a német tengeralattjárók megkezdték az‘angol partokon Anglia blokádját. 80 bombát dobtak le Dünkirchenre a németek. Rotterdam, január 25. A német repülőgépek Dünkirchenre 80 bombát dobtak le. A bombák két embert megöltek, számos sebesülést idéztek elő és általánosan nagy károkat okoztak* Rommá lőtt orosz pozíció Tarnovnál. Krakkó, január 25. Krakkóból jelentik: kitűnő tüzérségünk Tarnow közelében teljesen rommá lőtt egy megerősített majorságot, az oroszok legkiünőbb pozícióját. Mikor legutóbb benne jártunk, a mindenszenteki gyertya csak az imént hunyt ki a csöndes falu temetőjében. Ázott ugaron, hosszú utón kocsiztunk, idegünk már úgy vert, mint haló katona lezsibbadt szive: csatából jöttünk, kerestük a nyugalmat, holott a Vihorlát ormait ágyuszó háborgatta és erdeiben vadak egymást zúzták a félelemtől. A kastély urai közül a legifjabb Borsai itthon nyugalmas ifjú, a többi Pesten lesi a háború borzalmait, ő egyedül járja az ősi kastély ősi termeit. Hatlgat- juk a csucslegendák tompa szavú tótjait, hogyan volt az, mikor egy forró nyári éjjelen a porlócsontozatu úrnő kikelt sírjából, a tarnóci kriptában fehér lovára ült, beszáguldottá a kastélyt tikkadt parkját, végigvonult, mint egy döbbentő jövendölés a falu egyetlen hosszú utcáján. Reggel a nép templomba sereglett, imádkozott. — Horváth Mária megjelent fehér lován. Háború lesz. * Az öreg tót a konyha tüzénél melegszik. — Horvát Mária a palóci Hor- váthok sarjadéka, húga Horvát Sándor jeles viceispánnak. Rengeteg uradalmai között e birtok és a kastély is övé vala, itt tartózkodott legszívesebben, itt gyűjtötte aranyját, ezüstjét. — Fukar volt, gyanakvó volt, bizalmatlan, mindenben megakadó, mint a bogáncs. Nem volt szép, talán inkább csúnya, a haja vereslőn barna, kiálló arccsontja, előre álló sárga fogai voltak. Mikor párnái, derékaljai megteltek arannyal és bankókkal, kocsiszámra vitte kincseit a pataki takarékba; kellett, hogy a szivében jégmező ússzon, mert a férfi iránt egyetlen egyszer lobbant, akkor is megbánta. • E férfi a bártfai tiszt volt, bizonyos Hétfi nevű snajdig ur, gérokk- ban járt, sárga sarkantyus csizmában, bajszát jobban gondozta, mint az uradalmát, gyönyörű agarai voltak, a szava mézként édesült. Vannak tótok, kik még emlékeznek régmúlt idők egy aratási ünnepére, legelőször akkor látták Horváth Máriát mosolyogni, balján Hétfi ur megédes- edett, hajladozott erre-arra, mint kedveskedő udvarló. Horváth Mária egyszerű kebelében muzsikákat indított meg, bizalmasan borult rájuk az ungparti csöndesség, égi aranyfény és ezüstlő éjjel. Nem sokáig tartott. A tiszt eltűnt, Horváth Mária napokig nem jött elő szobájából. Belső cselédje egy reggelen keserves sírásra ^nyitott be hozzá, szegény öreg leány ágyra- borultan siratta a tisztet — és zokogta aranyait, melyekkel Hétfi ur megszökött. Ezótától még savanyúbb lett fakó arca, még inkább megfakult, gyorsabb tempóban haladt véle az öregség, nem volt gyönyörűsége, csak
