Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-01-26 / 26. szám
a pénz s egy porcellánóra perc- mutalóján nézte, hány aranyat tud megszámlálni. Ezentúl még csak egyszer izgult. Hogy éhínség járta a pusztákat. — Húsznál több sertést leöletett, szalonnáikat szobájába aggatta, hogy majdan legyen mit fogyasztania. — Ám e szalonnákat nem élvezhette, — bólongat az öreg tót. Zsánka néni, az öreg mindenes csöndeskén motyogja: — A szive fagyott meg, hirtele- nül hunyt el. Halottas kocsijába öreg nőket fogtak, azok húzták Tar- nócára, a családi kriptába. * 4 Az éjjel leborult a parkra, hatalmas erővel nyomja a kastély pala- tetőjét, ráveri a fagyott vadszőlő- indákat az ablaküvegre, Tompán ágyuszót is hallunk, kár, hogy Horváth Mária meg nem élte ezt az idői. Teheneit, lovait, malacait, melyeket annyira szeretett tenyészteni, most drága áron adhatná és a pataki takarékba még gyakrabban lehelyezhetné aranyait. Vájjon e nő merengett-e itt a szép boltíves szobában, hol egy Watteau-képen szerelmes szemek tüze ragyogón melegít ... És jövet a magányos szobában, ha meg- sir éjféli időben a lazult pádimen- tum, régi menüettet zenél-e emlékének ama porcellán óra? A szalonban a zongorán finom ujjak kalimpáltak nem is oly rég; mosolygó asszonyszáj énekelt, bor •gyöngye csillámlott pohár gkristályá- ban néhány órára, a bus kastély bus levegője megvidámodott, nevettünk régi magyar furfangján, hogy kétszázéves szekrény tükörfiókját néztük, mely titkos zugot rejteget. Bizonyára Írhatott ama Hétfi nevű tiszttartó kacskaringós, de illatos indulatokat Horváth Máriának, melyeket az ide zárt a tükrösfiókba. Aztán elégethette és a hamukra rácsordult könnye életének első és utolsó sírása. Nagyon érdekes volna, haláthatná a zivatart, mely a Vihorlát mögött lefolyt. A gyümölcsfák alatt bizonyára lejárna az Ung partjára, görnyedő háttal kuporodva a kvarcos homokon és lesné a foszlott tor- niszterek, hallgató sapkák úszását. De vájjon azért-e, hogy kihalássza, kitisztítsa és eladja, vagy pedig, hogy beteg zongorán egy jgyászéne- ket lekopogjon? Jegyzett volna-e nemzeti kölcsönt, adott volna-e a katonáknak a sárospataki aranyakból. Bolond, aki akkor fél szellemektől, mikor följebb a síkokon, .közel a halálhoz kóborolt. Az éjszaka mégis rejtelmes volt, a széljárás a kályhacsőben mégis olyan volt, mintha sirna valaki. A közeli kápolna tornyán furcsán nyikorgóit a szélkakas. És revolvert tettünk a fejünk mellé, mert voltak percek, mikor mintha megnyílt volna az ajtó: zilált hajú agg nő botorkált volna párnánk felé, hogy megcsókoljon. 1915. január 26. _____________ H ófödte reggelre ébredtünk. — Horváth Mária nagy magyar lehetett, — szólt a vénhedt béres. Az éjszaka, hogy fehér lován keresztül nyargalta a falut, úgy kiáltott, mint a kurucok: rajta magyar rajta ! A fáradt pihenés után, csöndes kén, szótalan indultunk és az éjjel hullott havon kutattuk a Horváth Mária lábnyomait. Damó Oszkár. A trónörökös és Barién külügyminiszter találkozása. Berlin, január 25. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Trónörökösünk a német császártól jövet találkozott Frankfurtban Burián István báró külügyminiszterrel, aki a német főhadiszállásra utazik. A trónörökös egy órás kihallgatáson fogadta a külügyminisztert s még az este megérkezett Bécsbe. Lodztól Liliéig közlekednek a német vonatok. Berlin januir 25. A hivatalos Wolff ügynökség jelenti, hogy tegnap óta Lodztól—Liliéig közlekednek a német vonatok. Torkig vannak a franciák a háborúval. Krisztiania, jan. 25. A Morgenbladed cikket közöl a háborús Francia- ország hangulatáról, melyben a többi közt ezeket Írja : „A franciák tökéletesen megelégelték a háborút s nem túlságosan lelkesülnek sző vetségeseik iránt. Az önző angolokat gyűlölik, az oroszokban pedig alaposan csalódták. Taubek Páris fölött. Amsterdam, január 25. Tegnap több német Taube a párisi határövekig cirkált. Üldözésük eredménytelen maradt. öt angol csatahajó vett részt a tegnapi tengeri ütközetben. Amsterdam, január 25. A tegnap Helgolandtól északra l«folyt tengeri ütközetben a következő angol 'f, U K v csatahajók vettek részt: a Lion, Tiger, Princess, Royal és New-Zeeland. u J B A i* _____________ A merikai százezrek a harcoló monarchiának. (Levél a tengerentúlról.) Eger, január 25. Aradról jelentik: Érdekes levelet kapott Mihelyi László máriaradnai mükertész Amerikában élő Becsétől, Mihelyi Lajos Viktortól, aki mint müasztalos tizenhárom év óta lakik St.-Louisban. Majdnem egy hónapig tartott, mig a levél az Egyesült Államokból Máriaradnára érkezett. — Az egész Egyesült államokbau — irja Mihelyi — gyűjtenek a német és osztrák-magyar árvák, özvegyek és rokkantak részére. Mulatságokat rendeznek, amelyek bevételét erre a célra fordítják, magam is részt vettem egy szabad ég alatt tartott ilyen mulatságon, amelynek körülbelül 30.000 látogatója volt és több mint 150 000 korona gyűlt össze a nemes célra. A st.-lousi német—osztrák- magyar szövetség gyüitése több száz- [ ezer koronára rúg és azt remélik, ; hogy tavasszal sikerül majd öt millió í koronára emelni a gyűjtés összegét, j — Az angolok szabadon vásárol- j hatnak Amerikában, amit csak akar- i nak, néhány kisebb német hadihajó ; pedig még szenet sem tudott kapni, í Az amerikai újságok nagyrésze állandóan lelkiismeretlenül izgat Németország és a monarchia ellen. Mikor ; például német hadihajók a múltkor i olyan sikerrel bombázták az angol kikötőket, ezt az újságok nem ugv tárgyalták, mint vitéz és vakmerő tengeri támadást, hanem vandalizmusnak, barbárizmusnak nevezték a németek cselekedetét. Ellenben mikor az egyesült angol- francia-orosz ■ , japán flotta és hadsereg három hónapi harc után elfoglatta Csingtaut, • amit 5000 német katona védett vagy ha akár a legkisebb, legjelentéktelenebb győzelmet is aratják az angolok \ és franciák, akkor az újságok 4—5 1 rendkívüli kiadást bocsátanak ki, arasznyi betűkkel magasztalják és dlcsőitik a „hős“-ők tetteit és még ( fényképeiket is közük. I „Németország biztosan vereséget szenved — Írják az újságok. — A civilizált világ átka alatt áll, egyedül Ausztriával és Törökországgal, két hátrafelé haladó és haldokló állammal barátkozik és kétségbe- | esetten harcol három nagyhatalom | hadserege ellen, amelyeket biztosan segíteni és erősíteni fognak a most semleges államok is. A világ nem engedheti és nem akarja, hogy NéI ' metország győzzön ebben a háborúban. Ha Németország ur lenne egész t Európában, akkor a földről e tűnnék j a béke és biztonság. Néhány hónap- ‘ pal ezelőtt a világ csak homályosan j ismerte Németországot, jmost ismeri j alaposan. És épen ezért, ha Anglia, Franciaország és Oroszország nem 3 maradna fölényben Németországgal szemben, akkor Olaszország kétmilliós hadserege, az erős |hollandok, a harcban ügyes svájciak, a dánok, a görögök és a Balkán népei jönnének segítségre és gondoskodnának róla, hogy* a munkát egy- szersmindenkorra elvégezzék. Saját békéjük, saját biztonságuk érdekében le kell tiporni a népeknek a militarizmus fészkét Európa szivében, amely a világ veszélyének centruma lett, a világ legnagyobb fenyegetése. A háborúnak egyetlen lehetséges kimenetele Németország megsemmisítése.“ — így és ilyen hangon Írnak a semleges amerikai újságok Németországról, igy tájékoztatják az „inpartial“ amerikai közönséget. Azonban ezek az események minket nem rendítenek meg, el voltunk rá készülve, hogy ilyen magatartást találunk. HÍREK. Eger, január 25. — Katonatemetés. A harctérről sebesülten és betegen visszaérkező katonák közül az egri helyőrségi csapatkórházban elhunyt Csorba György 12. honvédgyalogezredbeli ujjonc. Témetése f. hó 26 án, ked ■ den, délután 2 órakor lesz. — Az Esti Újság szenzációja. Az Esti Újság egyik munkatársát a trónörökösnek és Burián báró külügyminiszternek a berlini illetve a német főhadiszállásra utazása kapcsán Berlinbe küldte, aki a kedden megjelenő számtól kezdve naponta igen érdekes és szenzációs közleményeket fog küldeni, amelyek a közönséget, amelynek figyelme izgatottan kiséri ezeket a fontos diplomáciai kérdések megoldását célzó utazásokat, kiváltképen érdekelni fogják. Ez utón is felhivjuk tehát az olvasó közönség figyelmét az Esti Újságra, mely holnaptól szenzációs tartalommal jelenik meg s amint tudjuk lapunk kiadóhivatalában, a Dobó István-Nyomda R.-t nál a lap egri főelárusitójánál kapható. * Ma kedden az Urániában egy nagyszabású 4 felvonásos drámai életkép kerül bemutatásra A matróz fiú regénye címmel. Tartalma a kővetkező: Blémonték Föld - közitenger parti kastélyának békés nyugalmát 12 éves Péterke fiuk vásott pajkossága zavarja meg. Ugyan is a gyermek csintalan játéka közben egy szegény, jóravaló embert nyomorékká tesz. Menekülni akarván lettének súlyos következményei elől, matróz iskolába lép be, mely megismerteti vele az élet keserves iskoláját is. A sok nélkülözés és szenvedés Péterből derék tengerészzászlóst nevel. Ez alatt a fiú szüleinél Péter áldozatának kis leánykája — akit magukhoz vettek — bájos hajadonná serdül és a sors sok akadályt és bonyodalmat gördít a kor rekt férfiúvá vált Péter és a leány
