Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-04-26 / 115. szám
XXII. évfolyam. 19l5. áorilis 26. hétfő. 115. szám. GRI ÚJSÁG Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra 1 kor. 50 f. — Egyes szám ára vasár- és ünnepnan is 4 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám. Megyei és helyközi telefon szám: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő KÁLLAY MIKLÓS. Kiadótulajdonos. DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. Hirdetési árak: □ cm ként nyiltéri közlemények, bírósági ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetm. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. Eljegyzések, egybekelések,gyászj.,köszö- netnyilv. stb. 1 — 5 sorigöK. Egyesületek, bál bizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfiz. nyugtázása 20 sorigö K. I A háború erkölcsei. Eger, április 25. Innék a háborúnak minden apró és nagy jelenségét érdemes szemlélőre venni. Különösen azokat, amelyek a háború nagy tisztitó erejét mutatják meg. Ezer rossz oldala és kára mellett talán ez az egyetlen jó hatása a háborúnak. Kipattantja, fejleszti a hadbavonulókban a férfiúi önérzetet, as asszonyokban az áldozatkészséget. Menynyi önmegtagadás, mennyi, azelőtt csak regénybe képzelt nemes érzés talál megnyilat- kozásrá! Még ahol szemét, gaz gyülemlik löl, ott is tisztitó hatása van a háborúnak. ; A bűnös haszonlesés, a jog- j tálán vagyonszerzés, a cinikus j panamázás szenvedélye hatalmasat lobban föl, hogy azután a társadalom utálata j és megvetése örökre megbélyegezze a csalókat, meg azt az aljas ösztönt, amely őket vezette. A pénznek, a vagyonnak mindenek felett álló tekintélye, fensőbbsége j megszűnik, mihelyt azt gya- I nus kereset árnya boritja, s visszatér a szerény, becsületes keresetnek nimbusza. És van háborúnak még egy kisérő jelensége. Az egyes esetekhez a nyilvánosságnak semmi köze, — de a jelen- . séget, a mely ezekből kiala- I kul, bajos észre nem vonni. Az anyakönyvesnél, a papnál, idehaza és a harctéren, a tábori lelkész előtt, nemkülönben a katonai kórházakban szaporán esnek az olyan házasságkötések, a melyek már az Isten előtt megkötött házasságra adják a törvényes és az egyházi formát. A háborúig nem törődtek vele, hogy a világ ezt az együttélést törvénytelen házasságnak nevezi, az asszony csak megtűrt hitves, a kinek i nincs jussa a férfi nevéhez j és az ilyen házasságokból született gyerekek egész életen át viselik a fattyu-bé- lyeget. Jóindulatú emberek és kemény hivatalnokok sokat küzdöttek a „vadházasságok“ j ellen. Egész irodalma lett a : törvénytelen gyerek problémájának, a melyről minden vélemény elismerte, hogy nem igazságos az apa vagy az anya bűnéért, könnyelműségéért, erkölcsi léhaságáért, vagy elmaradottságáért lakol- tatni. Most a háború mind a két kérdést megoldja. A tartalékos, a népfölkelő, a ki háborúba megy, törvényes hitvesévé teszi azt, a ki az özvegye lehet, törvényes gyerekeivé, a kik árvákként sirhatnak u ána. De ha nem is gondol a halálra: erőt vesz rajta a becaületórzés és valóra váltatja a halogatott házassági ígéretet, jóvátéteti a csábításból, könnyelmű íölleb- banásból, vagy kalandkeresésből lett viszonyt, a mely két teremtés sorsát egymáshoz I kötötte. A békés idők szemüvegén nézve, talán nem mind ro- j konszenvesok ezek a házas- ; ságok. Hiszen az lenne a rendje a dolgoknak, hogy minden esetben az együttélés kezdete előtt érje a nőt az a megbecsülés, amely a feleség nevét adja a házastársnak és a gyermekre már a bölcsőben együtt mosolyogjon az anyai szeretet és az apa megbecsülése. De ha ez a békében nem volt igy és ha különösen az alsóbb néposztályok nem tudták ennek az erkölcsi értékét fölismerni, most határozott haszna a háborúban, hogy ez megváltozott és az emberi érzések egyik legtisztábbja diadalmaskodik. Sokat szenvedünk a háborútól, sok pusztítás, kár, baj, sót bűn jár vele, — de mindinkább igaza lesz azoknak, akik azt mondják, hogy a rettentő és borzalmas háború után egy jobb, szebb világ, tisztultabb életmód, nemesebb fö'fogás következik. Kivertük az oroszokat Orawa völgyi állásaikból 650 njabb fogoly. A Kárpátok többi szakaszán ágynbarc fotyt. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, április 25. (Hivatalos jelentés.) A kárpáti arcvonalon az Orawa-völgy ben s a Koziova völgyben Koziowa mellett uj sikert értünk el. A napok óta nagy szívóssággal végrehajtott árkásztámadás után tegnap csapataink rohammal bevettek a Koziowától eélre eső Ostry magaslatot. Egyideüleg sikerült a csatlakozó német csapatoknak az ut mentén és az úttól nyugatra előbbre jutniok. Összesen 652 oroszt fogtunk el. Az Ostra magaslat elfoglalásával és a Zwinin hegyhátnak április elején történt megszállásával a szövetséges csapatoknak sikerült az ellenséget az Orawa-völgy- ben mindkét oldalt elfoglalt, hónapok óta szívósan védelmezett egész hadállásából kiverni. A kárpáti arcvonal többi szakaszán itt-ott tüzérségi harc folyt. Galíciában és Lengyelországban többnyire nyugalom volt. Hőfer, altábornagy. Áttörték a németek a franciák több vonalát a JSaas magaslatokon. Tovább a sikerek Ypernnét. - 2700 fogoly és 17 zsákmányolt ágya Ismét bombázták Byalistokot. (Közli a minisáterelnö’iiség sajtóosztálya,) Berlin, április 25. A nagyfőhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér i Ypern mellett további sikereket értünk el. Yperntöl északra az ápr. huszonharmadikán elfoglalt területet ellenséges támadásokkal szemben is megtartottuk.
