Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-04-09 / 98. szám
XXII. évfolyam. __________________________1915. április 9, péntek. _ 98- szám. E lőfizetési árak: Melyben és vidéken postán küldve egész ívre 18 korona, — fél évre 9 korona, — negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra 1 kor. 50 f, — Egyes szám ára"vasárié ünnepnap is 4 t. — Szerkesztőség is kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám. Megyei és helyközi telefon szám: 106. POLITIKAI Dcm-ként nyiltéri közlemények, bírósági " w ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetm. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. Dr. SETÉT SÁNDOR. Fe»« KÁLLAY MIKLÓS , . „ ____ _ ____ ,_______ í „ bálbizottságok értesítései, köszönetnyilK iadötulajdonos: DOBÓ 1STVÄN-NYOMDA RÉSZVÉNYÉTARSASAG. vánitásai,feliilfiz.nyugtázása20sorig5K' H mi biztos Eger, április 8. Ünnep előestéjén egy kis viharfelhő tette zavarossá a soha még ily tiszta verő- íénnyel nem ragyogó husvét horizontját. „Cisnától északra nagy orosz erőktől fenyegetett előre tolt állásainkat kissé vissza, huztuk“ — mondotta a 'hivatalos jelentés, amiből a kishitűség rögtön duklai arcvonalunk áttörésére s egy újabb minden eddigvoltnál félelmesebb erejű orosz invázióra következtetett. Sokan az önkezükkel falra festett ördögöktől nem tudtak igazán örülni ajk^t első, mindennél • tündöklőbb tavaszi napnál sem, pedig ismét ezúttal hiába festették falra az ördögöt. Azóta mindenki meg van győződve már, hogy nem a kényszerűség nyomta visz- sza a Baligrodnál az orosz arevonalba veszélyesen beékelődött állásainkat, hanem az ésszerűség, a stratégiai megfontolás húzta vissza teljesen önakaratából. Azóta nemcsak a roppant erejű, emberáldozattal nem törődő orosz támadás omlott össze, hanem csapataink épen ezen a legveszélyesebbnek tartott szakaszon ellentámadásba mentek át, jelentékeny csapást mértek a támadókból védőkké vált orosz erőkre és igen sülyos veszteségeket okoztak nekik. Hogy ez igy fog történni, az előre látható volt. És az is bizonyos, hogy ma már nincs is semmi okunk félni ujabb orosz betörésektől, legalább is olyantól, amely az ország földjén nagyobb tért nyerhetne. Első ízben, midőn győzelmünk. az oroszok szintén nagy erőket vetettek a Kárpátok vonalára, mikor a Kárpátok még megerősítve nem voltak s mikor az egész kárpátvonal védelmére egyetlen hadseregünk állott, amelyet a gyors átcsoportosítás boszorkányos eszközeivel kellett egyik hágótól a másikhoz átjátszani, amikor tehát ugyanazon hadsereggel úgyszólván részletekben kellett megvernünk a sokszoros orosz túlerőt, — akkor a betörés nem sikerült és az oroszoknak csúfos kudarccal és súlyos veszteségekkel kellett kitakarodniok az országból. Most a Kárpátok meg vannak erősítve s egymás mögött hatalmas, tökéletesen kiépített védővonalak állják útját az ellenségnek, úgy hogy ha véletlenül óriási túlerővel sikerülne is valamely szoros kapuját megnyitni, az ott betóduló erők már a kö vetkező lépésnél egy uj, még erősebb küzdelmet Ígérő akadállyal találják magukat szemben. A Kárpátok nagyszerű védővonalán több hadsereg áll s velünk vállvetye vitéz szövetségesünknek több hadteste harcol az oroszok ellen. Ma nincs okunk félni. Az ország nagyobb biztonságban van, mint valaha volt s az oroszoknak lehetnek ugyan pillanatnyi sikereik a Kárpátokban, de végeredményében be fog teljesedni, amit hadvezetésünk bölcs előrelátással az egész kárpáti harcmodorral céloz, hogy az ellenség a fárasztó, nagy áldozatokat követelő harcokban felemészti túlerejét, a kiegyenlítődés ’bekövetkezik és mi megkezdhetjük az előnyomulást a döntő győzelem felé. Ez természetesen még a jövő zenéje. De nekünk magyaroknak már bizonyosságaink vannak. Husvét napján alkalmunk volt beszélgetni a legnagyobb magyar irók egyikével. A legnagyobb bizalommal néz a végkifejlődés elé. Semmi csüggedés nincs a szavaiban. Pillanatnyi balsiker le nem hangolja. Sót az a hite és ezt lelkes entbuziazmussal mondja, hogy mi magyarok már győztünk is. Mert még ha békekövetkeznék is, a legnagyobb lehetetlenség, hogy vereséget szenvedünk. Azokat a nagy eredményeket, amelyeket a magyarság a háború eddigi folyásában kivivott, semmiféle vereség tőlünk el nem veheti Mi győzelmet arattunk már. Meggyőztük egész Európát arról, hogy van egy mindenek fölött vitéz, áldozattól meg nem riadó, szálíaöklelő, viharban rendületlen, életképes, eljövendő kulimra gazdag csiráit hordozó magyar nemzet, amellyel büszke örömmel foghat kezet Európa valamennyi nagy nemzete. A magyar nép mint a nap ra- gyogott ki az ismeretlenség szürke felhőiből és hire bejárta az egész világot. A magyar nép újra született és ifjú hőskorának uj ragyogó költészetét most írja a világtörténelem lapjaira a modern háború minden fegyverével. S nemcsak a komoly haditudomány hajtja meg előtte az elismerés zászlóját, nemcsak a szövetségesek beszélnek róla tisztelettel s néznek rá félelemmel ellenségeink, de szárnyra kapta nevét az ének. Idegen nemzetek közt kelnek róla mondák, mint egykor Atilla királyról. S uj nagv mondakörének első hőséneke az a ragyogó szin- pompáju, az a zengő zenéjü ének volt, amelyet e nagy év első napján egy messze északról hozzánk szakadt, idegen szavú, idegen szivü költő kiáltott ámuló dicséretül felénk. A háború és a közterületek. Eger, április 8. A nehéz idők számos tervet vetettek felszínre a jövő évi termés biztosítására s igy a nélkülözés elhárítása végett a belügyminiszter szigorúan utasította a hatóságokat, hogy minden itthon maradt munkaképes egyént közmunkára szorítsanak, ha erre önként nem vállalkozott. A hadisegélyt élvező munkakerülők «pedig a segély elvesztésével is sujthatók s igy szoríthatók munkára. Mi történik azonban, ha beigazolódik, hogy munkás volna, de nincs megművelhető terület? Mi lesz akkor, ha a rendelkezésre álló, magán- tulajdonban levő jtermőföld kevésnek bizonyul s a munkáskezek heverni lesznek kénytelenek ? Ezt a kérdést bölcsen megoldották a németek, akik még a katonai gyakorlóterületet is művelés alá vették, sőt az üres telkeket sem hagyják parlagon maradni. Egervárosnak temérdek olyan közterülete van, amelyek úgyszólván kiaknázatlanul hevernek, jóllehet a mai súlyos időkben elég termést juttathatnának a lakosságnak, melynek készletét az itt állomásozó katonacsapatok immár teljesen kiélték. Elsősorban ott van a vásártér, melyből legalább két kát. holdat pompásan be lehetne művelni s babbal, borsóval, lencsével beültetni. A talaj itten évtizedek óta pihen, gazdag trágyatalma a hüvelyes veteményekből bőséges termést biztosítana, ügy hiszem, szívesen Ara 4 filler.
