Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-03-13 / 72. szám
XXII. évfolyam. 1915. március 13, szombat. 72. szám. Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész Évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — aegyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra 1 kor. 50 f. — Egyes szám ára vasár- is ünnepnap is 4 !. — Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám. Megyei és helyközi telefon szám: 106. POLITIKA* NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS Kiadótulajdonos: DOBÓ 1STVÁN-NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. Hirdetési árak: pcm-ként nyiltéri közlemények, bírósági ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árvarési hirdetni. 8, magánváll, hirdetni. 5 fillér. Eljegyzések,egybekelések,gyászj.,kö8ző* netnyilv. stb. 1—5 sorigö K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönolnyl- vánitásai, feiülfiz. nyugtázása 20 sorigoK« D háború polgári feladatai Eger, március 12. A háború nyolcadik hónapjában vagyunk. Eddig osak a csatamezőkről hozzánk érkező hírek foglalkoztatták a közönséget, de ma már a magunk polgári életében is élénken kezdjük érezni a háborús állapotokat. Talán túlzottak azok az aggodalmak, amelyek a gazdasági megakadástól vagy pláne az élelmiszerekben beálló nélkülözéseket okozó veszedelmeitől tartanak, de annyi bizonyos, hogy most már nemcsak a térképek vizsgálata ad beszédtémát az itthonma- radottaknak, hanem a súlyos gazdasági gondok is. Megütközéssel kell látnunk, hogy olykor olykor milyen kishitűség lepi meg az embereket. Ha egy napon nem kapják meg a reggelihez a kiflijüket, avagy valami kisebb nehézségbe ütközik a liszt vagy egyéb élelmiszer megszerzése, mindjárt kishitű kétségbeesés vagy méltatlankodó lamentáeió hallatszik. Gondoljuk csak meg, hogy mily igazságtalanok vagyunk, amikor a mi kis házi kényelmünk feláldozását is ilyen siránkozással bocsájtjuk a háborús állapotok áldozatai oltárára! Gondoljunk csak arra, hogy akik ezt a rettenetes telet a Kárpátok fagyos bércein, avagy a szerb és montenegrói kopár, sziklás hegyeken töltik el minden percben bizonytalanul, minden percben kitéve az ellenséges * golyók vagy a meg- fagyás okozta elmtlásnak, mennyivel többet áldoznak ezen az oltáron, naint mi, akik csak a házi kényelmünk ' egy-egy kis részletét vagyunk kénytelenek odaadni. Itt az ideje már annak, hogy az itthon maradt polgári közönség is tudatára ébredjen annak, hogy nemcsak azok vannak háborúban, akiket sorsuk a csatamezőre hívott, hanem azok is, akik itthon maradtak. A háború a polgári közönségre is feladatokat ró. Ezeket a feladatokat 1 a polgárság nagy lelkesedés- ' sei teljesítette. Látjuk, hogy a harcos katonáknak téli ruhával való ellátása, a sebesülteknek ápolása, a nyomorúságba esettek gyámolitása meleg támogató kezekre talált a polgári társadalomban. Ez azonban a polgári háborús feladatoknak csak egyik része volt. Amikor a közélet jótékony asszonyai ezekről a lelkes, hazafias és jószivü munkákról hazatértek, puha kényelmes otthonukba tértek meg és pihenték ki a közmunka fáradalmait. Most azonban az idők változtával nekik és családjuknak is tovább kell menni az áldozatkész- I ségben és be kell rendez- 1 kedniök bizonyos tekintetben a nélkülözézekre is. Olvassuk, hogy Budapesten a vendéglősök abban állapodtak meg, hogy az étlapot egyszerűsítik. Ez az okos Útmutatás a családi otthonoknak is szólhat. A kormány és a hatóságok a legnagyobb erőfeszítéseket fejtik ki, hogy biztosítsák az aratás utánig az élelmezéshez szükséges készleteket, de ez a munka csak olyan átlag-, számítás bázisára van alapítva. Ilyen rettenetes anyagi áldozatokat igénylő világháború még sohasem volt, nem volt tehát még példa rá, hogy hogyan kell erre a polgári i életben is előkészülni. A felületes kimutatások, statisztikai adatok alapján állapította meg a kormány az ország ellátási szükségleteit, amelyek hozhatnak esalódásokat mindkét irányban. Lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb a szükséglet. Az okos és józan előrelátás azonban arra utal bennünket, hogy úgy készüljünk, mintha kevés volna a szükséglet, mert az nem lesz baj, ha az aratás utáni uj termés még a régiből is feleslegeket ta ál itt. Ellenben nagy baj volna, ha fordítva volna. Ezért tehát egészen a kicsinyességig kell mennünk a takarékoskodásban, le kell mondanunk minden feleslegesről, meg kell szoknunk a kisebbfoku nélkülözéseket, nehogy nagyobbakra legyünk majd kénytelenek. Hallgasson el tehát a kishitű lamentáeió, gondoljunk mindég azokra a testvéreinkre, akik a csatatéren vérzenek, s látva az ő nagyobb áldozatkészségüket, mi sem tagadjuk meg azt a sokkal kisebb áldozatot, hogy itthon polgári életünket úgy rendezzük be, hogy lemondunk a normális élet kényelmeiről és bőségeiről. Heves harcok a cisna-baligródi út mentén. Tüzérségünk sikere Inovlodznál. Csatározások a montenegrói határon. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, március 12. (Hivatalos jelentés.) Oroszlengyelországban és Nyugatgaliciában csapataink helyzete az újonnan elfoglal állásban még inkább megszilárdult. Az ellenség támadásai nem ismétlődtek. A Pilica melletti Inowlodznál tüzérségünk tegnap rövid, heves ágyuharc után több ellenséges üteget elnémított. A Kárpátokban a Cisna—baligrodi ut mentén csapataink elkeseredett h; re után előnyomnltak, egy helyiséget és a szomszéd magaslatokat a nap folyamán sürü hóförgetegben u.cg'í ztiíottuk az ellenségtől. Eközben nyugatról a s-o dós szakaszon az erős ellenséges támadás meghűl Az arcvonal töb én a Kárpátokban^ valamint Délkeletgaliciában kii<» s esemény nem történt, mivel a heves hóvihar egész; « on át tartott. Csernovitztóí és nyugalom van. A déli hadszink »szabb idő óta semmisem történt. A monteneg ó ron helyenként jelentéktelen csatározások folyna? Hőfer, altábornagy. Ara 4 fillér.
