Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-03-13 / 72. szám

2 •«' G b I 1915. március 13. Borzajmas veszteségeket szenvednek az oroszok a Kárpátokban, légmezőkön harcolnak csapataink. (Saját tudósítónktól, a sajtó albizottság jóváhagyásával.) Budapest, márc. 15. Az Est kiküldött tudósítója jelenti: Csapataink a Kárpátokban valósággal jégmezőkön harcolnak. Az oroszok nem törődnek a hegyi háború követelményeivel, nem tekintik az emberáláozatot, hanem sfirü tömegekben intézik támadásaikat. Veszteségeik borzalmasak. Német léghajó bombázta a yarmuthi partot. London, márc. 12. Londonból jelenük: Egy an­gol cirkáló látta, hogy egy né­met léghajó Yarmouth közegben több bombát dobott a partra, azután a hajó felé röpült, amely­nek azonban sikerült elmene­külnie. Elsülyesztettek a néme­tek egy francia halász- gőzöst Amsterdam, márc. 12. Amsterdamból jelenük: A Gois-Nes francia hslászgózöst egy német bnvárhajó elsülye*?;- tetta. Öngyilkos lett a 10-ik orosz hadsereg parancs­noka. Frankfurt) márc. 12. A Frankfurter Zeitung-nak jelentik Pótervárról: Sievers generális, a tizedik orosz had­sereg parancsnoka öngyilkos letl. (Ez volt az a hadsereg, amelyet Hindenburg teljesen megsemmisített a mazuri tavak­nál.) Berlin az oroszok vég­célja. Páris, márc. 12. A Times pélervári levelezője irja: Az oroszok végcélja most is az, hogy Berlint elfoglalják. Csak az alkalmas időt várják, hogy folytathassák odavezető uijukat. Sikertelenül bombázták a franciak a Darda­nellákot. Genf, mire. 12. Géniből jelentik: Tegnap a francia hajók hasztalanul bom­bázták a Dardanellák Elias erődjét. Szabadságolják akatoná- kat a tavaszi munkára. Az egri birtokosok is igénybe vehetik a katonai munkaerőt. Eger, mrácius 12. A honvédelmi miniszter rendele­tét adott ki, amely szerint a tavaszi vetési és szőlömüvelési munkálatok foganatosítására a mezőgazdasággal és szőlőműveléssel foglalkozó kato­nai legénységet 14 napra szabad­ságolja. A szabadság iránt nem kell kér­vényt benyújtani, hanem ezt az il­lető katonának kihallgatáson keli kérelmeznie s a szabadságot a pőt- test parancsnoka engedélyezi. Eger város területére a szabadságolások március 20-án veszik kezdetüket s az egyenkénti szabadságolásokon kívül egyes birtokosoknak egy al tiszt felügyelete mellett 20 katoná­ból álló munkáscsapatok is rendel­kezésére fognak bocsáttatni, kiknek ellátását, a kincstár élelmezési pénz­tár ellenében a birtokos vállalni s az altiszteknek és katonáknak a he­lyi állandó napszámot megfizetni tartozik. Felhívja azért a polgármester a város föld- és szőlőbirtokosait, hogy akik a katonai munkásokat igénybe kívánják venni, összeírás végett március hó 20-ig Bayer Henrik v. tanácsosnál jelentkezzenek. Ez a jelentkezés kívánatos már most, bár a zord időjárás miatt a katonák szabadságolását elhalasz­tották. Nem elégíti ki Romániát és Bulgáriát az antant Ígérete. London, márc. 12. A Daily Telegraph szerint Romániát ós Bulgáriát nem elé­gítette ki az antant azon ígérete, hogy a Dardanellákban és a Boszporusban garantálja a sza­bad hajózást. Tévedésből megtámadott britt kórházbajő. Hága, marc. 12. Hágából jelentik: A hágai német nagykövetség közli: As Asturia britt korimhajóra saj­« nálatunkra egy német buvárhsjó rálőtt. A tévedést azonban ideje­korán észrevette és a britt hajó sértetlenül tovább ment. A franciák reményük a németek legyőzését. Rőt erdaoa, márc. 12. A Rotterdamer Courant irja : Francia katonai körökben hiszik, hogy a németek ellenállását még ebben az évben sikerül letörniök. Beismerik ugyan a németek szívósságát, de remény­ük, hogy a haditzerenasa meg­fordul, mert most már jobb a francia hadsereg fölszerelése, mint a háború kezdetén volt. Beleőrültek a bukovinai kozák-kínzásokba. Az oroszok véget nem érő bűnei. — Előrenyomulnak csapataink. Bukarest, március 12. Drohoiból jelentik az „Universul“- nak március hó 2. kelettel: Csaknem egész Bukovina az j osztrák-magyar csapatok kezeben van immár. Egyes helységek képez- ! nek csupán kivételt, amelyeket az osztrák- magyar csapatok kiürítettek és amelyekbe az oroszok, veszély nem lévén, visszatértek. Egy Dorohoiba érkezett szöke­vény hozza a hirt, hogy az osztrák- 1 magyar csapatok igen tekintélyes j számban vonultak föl ‘ a zutschika- cujan nepolocouth-zalutscha- snyatini vonalra, az orosz állások közvetlen közelébe. Miután az ellenséges erők igen nagyok, elkeseredett harcokra van kilátás. Bukovina lakossága az utóbbi hónapok folyamán teljesen elszegé­nyedett és a legnagyobb nyomorba jutott. A tartományi kormányzó ma­gasabb rendeletre a lakosság között pénzt és élelmiszereket osztat szét. Egy bizottság a napokban- Szer- rethbe érkezett, ahol házról házra járt és [nemzeti különbség nélkül megkezdte a segélyezést. Jassyból Írják az „Universulnak*: Alkalmam volt egy gurahumorai menekülttel beszélgetni. A menekült megrázó részleteket mondott el az orosz invázió következményeiről. Az éhnyomor és háború izgalmai száz és száz embernek vették^el az eszét. A városokban és falvakban őrült férfiak és nők bolyongnak nagy­számban. A „Bukarester Tagblatt“ március 6. száma közli bukovinai tudósí­tójának a következő levelét: Sztrojinetz most élte végig a má­sodik orosz inváziót, az elsőnél is sokkal borzalmasabbat. A lakosság zöme, a mely tudta, hogy milyen sors vár reá, az oroszok jövetelének első hírére elmenekült. A városban az egészen szegény lakosságon kívül csak néhány középosztályu polgár maradt. Az orosz uralom egész ide­jét a vége hosza nélküli üldözések és rablások jellemzik. Egész kötetre valót lehetne összeírni az oroszok strojinetzi kegyetlenkedéseiről, ha minden (egyes esetet fel akarnánk sorolni. Azonban csak néhány ilyen esetre akarunk rátérni. Filievitzi, az agg román pap házát bestiális módon elpusztították, a román papot magát pedig rettenete­sen megsanyargatták. Jemna bírónak mindenét elrabol­ták és a halállal fenyegették. Grigore Paul Bucescu parasztnak hasonlóképen mindenét elrabolták. Davideni, Eiresch, Banila, Luca- vatz és Barhomet községekbsn az oroszok felgyújtották a gaedaságo- kat és hosszú évek munkáját ham­vasztották el. Most az oroszok visszavonulása után a parasztok házaiban bajonett- szurások által megölt férfiak és nők holttesteire akadtak. A nőkön besti­ális erőszak nyomai látszanak. A románok ellen elkövetett kegyetlen­ségek részletei felháboritóak. Ilié Posma, Vasile Rijnie, Safta Milric Gheorghe Vultur, Simu Nico- lae, Dum, Neagu, Ciupera Anghel és a gazdálkodók mindenét eléget­ték és testük tele van a fegyver- tusák és korbácsok véres nyomaival. Mindezen borzalmak koronája a következő eset; Storojinetz román származású polgármesterét, Paraicot, a lakosság jelenlétében felakasztották. A pol­gárság hasztalan könyörgött köny- nyes szemekkel kegyelemért. Az a katonatiszt, aki a kivégzést vezette, Paraico sorsával fenyegette azokat, akik a könyörületességre mernének hivatkozni. A lakosságot pedig kényszerítették, hogy a kivég­zés befejeztéig a helyén maradjon és a borzalmas színjátékot végig­nézze. Paraicot azért végezték ki, mert román érzelmeire mert hivat­kozni és elég bátor volt ahhoz, hogy a szerencsétlen lakosság érdekében interveniáljon. Egyébként az ilyen kivégzések napirenden voltak. — lessék rendet csinálni a halpiacon. Egyik egri kereskedő barátunk hívja fel a figyelmünket az egri halpiacra. Most, hogy ugyan­csak szorulunk az élelmiszerek dol­gában, gondot kellene fordítanunk a halpiacra, ahol a halat mértékte­len magas árban adják. A halat nem kell sem kapálni, se gyom­lálni, se etetni, miért ment hát fel ennek az ára? E mellett miért árusítanak a mi piacun­kon döglött halat. Hiszen nem fek­szik olyan távol a Tiszától? Más városban, távolabbiakban, friss [ha­lat árusítanak, miért ne lehetne ez Egerben is? Miért? miért? * Ugy-e mégis megérkeztek Lusztig Sándor látszer és katonai fölszerelései, hol minden gyári ár- ’ ban kapható. — Telefon 30.

Next

/
Thumbnails
Contents