Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-02-28 / 59. szám
2 1915.'február 28. A Skroda mentén, Kölnétől délre egyezeregyszász oroszt elfogtunk. A Visztula balpartjáról nincs különös jelenteni való. (A Skroda kisebb folyó, amely a Narew jobbparti oldalán, Nowgorod mellett ömlik a Narewba.) A legfőbb hadvezetőség. A Dardanellák bombázása. Visszavonult az ellenséges flotta. A Milly ügynökség jelenti: A bombázás folytán a Dardanellák külső érődéi egyes helyeken megrongálódtak. A törököknek csak öt halottjuk és 14 sebesültjük volt. Az ellenséges flotta visszavonult. Amerika jegyzéke Angliához. Élelmiszereket akar adni az Unió Németországnak. London, február 27. Londonból jelentik: Tegnap Wilson elnöktől újabb jegyzék érkezett, amely igen szigorú javaslatokat tartalmaz arra az esetre, ha Anglia bármiképen is megakadályozná Amerikát abban, hogy Németország részére élelmiszereket szállítson. Kina visszautasította Japán minden követelését. A bábom kikerülbetetlennek látszik. London, febr. 27. A Londonba érkezett pekingi jelentések szerint Joansikkai Kina részéről visszautasította az összes japán követeléseket és a további tárgyalásokat nem tartja összeegyezhetőnek a felség jogokkal. Londonban Kina erős állásfoglalása nagy aggodalmat kelt, mert ezek ulán Japán fegyveres fellépését elkerülhetetlennek tartják. Félnek, hogy Kina másfelől is kap segítséget, amiből beláthatatlan bonyodalmak keletkeznek: flfi szeretettel a hideg sírig. Egy kömlői lány levele a lövészárokba. Eger, február 27. Drága, aranybetüs Írásba kívánkozó kis levél került a napokban a kezeink közé. Egy sebesült vitéz őrizte a szive fölött, szülőfalujából. Kömlöröl hozta a tábori posta, Irta pedig Bárdos Erzsébet kömlői I hajadon ákom-bákom betűkkel, csetlő-botló ritmusokkal, akadozó nmekkel, de a szive minden melegével, a szerelme minden gyöngéd súgásával. A háború istenasszonyának szoknyája mögé bújva, sok gyarló, műkedvelő irás szabadult most rá az irodalomra. A fegyverek, amelyek elhallgattatják az igazi múzsákat, egyszerre kötelességszerüen poétává avattak olyanokat, akik a lövészárkok csodálatos, még földön nem járt korszaka előtt azt sem tudták^ mi fán termett a rim s a redakciók papírkosarába talán a legmelanko- likusabb ősszel sem került annyi vers, mint mostanában. De a Bárdos Erzsébet levelében igazi poezis van, a háború nagy, kiválasztó erjedésébe került néplélek mély költészete. A hideg sírig hü szeretettel küldi levelét ahhoz, aki hónapok óta fekszik a zülött árkok rettentő ágyában, mely néha oly hidegen tárul, mint a sir. Máskor rózsaszínű papírra Írták az ilyen levelet. A levél sarkán fehér galamb pár csókolódzott. A háború most leszedte ezeket az ékességeket, de megsokszorozta a szív melegét, megnemesitette az érzést s igazi finom poézis aranyát szőtte ebbe az egyszerű versbe, amely gyakran régi virágénekeink primitiv szépségével hat. Íme a levél: Reszketnek kezeim, ha pennám feliveszem, Midőn papiromat asztalomra teszem. Indulj meg hát pennám, egy levelet [irni Az én kedves rózsám szépen megtisztelni De csak arra kérlek, hogy igazat [írjál Szerelmes versembe meg ne hazudtoljál, Oly szomorú vagyok, mint ősszel a [rózsa, Hogy messze van tőlem szerelmem [virága. Bizony a szép tavasz ide csak úgy [virul, Ha te rózsám szeretsz engemet tá[volrul, Szeretlek kedvesem szivem ékessége, Találjon levelem friss, jó egészségbe, írom levelemet, induljon útjára Szomorú szivednek vigasztalására, Szivedből a bánat távozzon messzire. Olyan vagyok rózsám, mint a bus[gerlice, Kinek párja után • meghasad a szive. Busan szomorkodom Kömlő falujába S kívánom Istentől, hogy ezen legelem Legjobb egészségben találjon kedvesem. Hidd el édes rózsám, sokszor jutsz * [eszembe, Kettős bánat omlik szomorú szivembe, Mert hogy szerettelek, csak az Isten [tudja, Aki e világot bölcsen kormányozza. Megkaptam leveled friss jó egészséggel, Olvastam versedet szivemből örömmel, Érzem leveledből, hogy még mindig [hü vagy, Arra kérlek rózsám, tovább is az [maradj, Csábító szavakra, hogy meg ne ha[joljál, Holmi rossz beszédre sohase hallgassál, Mert hü vagyok hozzád igaz tiszta [szívből, Kiértheted rózsám ezen levemből. Ezzel bezárom levelem, maradok hü szeretettel a hideg sírig. Isten veled! Mi velünk is. Levélíró Bárdos Erzsébet Kömlő. — A liszt forgalomba hozatala. A miskolezi Kereskedelmi és Iparkamara felhívja a figyelmet arra, hogy a m. kir. Ministeriumnak a búza és rozsliszt kímélése tárgyában kiadott azon rendeletének életbelépte, mely szerint a búza, vagy rozsliszt csakis 50% tengeri liszttel keverve hozható forgalomba f. é. murcius hó 1-röl elhalasztatik, még pedig olyképen, hogy a szóban levő rendelet életbelépésének időpontját, kellő mennyiségű tengeri liszt forgalomba jutásához képest akár az ország egész területére, akár egyes részére a belügyminister állapítja meg. Tavaszi olvadás a lövészárkok közt. Levél Oroszlengyelországból. Eger, február 27. Érdekes levelet irt egy egri szakaszvezető, aki huzamosabb ideje van az északi hadszíntéren és részese az oroszlengyeiországi diadalmas csatáinknak. Most, hogy a tél fagya engedni kezd s a melengető napsugár kezdi eltakarítani a főid fehér takaróját, az olvadás megnehezítette derék katonáink helyzetét, azonban már föl sem veszik, amint a szintén valamelyik olvadásos lövészárokban irt levél alábbi részéből kitűnik. „A múlt hetekben az öreg télapó igen megszeretett bennünket s fehér takarójával elég szépen betakargatott az esetleges megfázások ellen. Mi pedig, mint a hamvas varjuk, úgy lestünk ki alóla s néha egyet-kettőt károgtunk, midőn egy bolondos muszka gránát valamelyik bajtársunk fedezékében látogatást tett s onnan szegényt, ha nem is egészen, de részletekben küldte a magas mennyország kapuja felé. Bizony ilyenkor sokat mondtuk, hogy „kár“. No, de hiába károgunk, most ennek az ideje van. Most már megszabadultunk a 60- 70 cm.-es hórétegtől s már az ut a mi promenádunkon is fölszáradt s használható. Mert tudod a hóolvadás alatt meg sem tudtunk mozdulni a kegyetlen nagy sártól. Kicsiny földalatti házikónk átalakult zuhanyfürdővé s mindenáron pótolni akarta a rég nem élvezett fürdést. Most aztán tessék elképzelni egy füst által befekitett szakálas alakot, ki vízben és sárban meghemperegve áll a februári nap füzében s kegyetlen sóvárgó szemekkel néz a távoli ködben elenyésző Kárpátok hegyes csúcsain túl fekvő szép békés otthon felé. így nézek most ki. Még az öreg nap is mosolyogva tekint reánk, különösen mikor minden fedezék ajtóban egy-egy félmeztelen baka kegyetlen elszántsággal öli, nyomja, irtja a már szépen megszaporodott, hatlábu apró, izgő- mozgó állatkákat. Na tessék, már te is nevetsz!! Vigyázz magadra, mert még neked is juthat ebből a dicsőségből. Még te is megkóstolhatod, milyen a vajas kenyér vaj nélkül. Hála Istennek mi már megszoktuk az itteni helyzetet s oda sem fütyülünk neki, akár esik, akár fuj. Csak az a fő, hogy tele legyen a has és a brotzsák. Akkor jöhet a muszka. (Csak most ne jöjjön, mert mezítláb vagyok s piritós kenyeret eszem). Itt a nyoma é. . . (foltok vannak a levélen; Szerk.) Üzletfeloszlás miatt, és fiú kalapokat “elárusítom Koncas Lajos, Piac-tér, (3ajzáth-ház.) rendkívüli alkalom finom férfi és fiú kalapok beszerzésére.
