Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-02-28 / 59. szám

1915. február 28. 1?. f? ' «* ft H 3 No de elég a tréfából, most ko­molyság jön. Meg van-e még nála­tok az a csinos baba, aki egyszer cigarettát adott a velem volt bakák­nak? Ha megvan, add át neki üd­vözletem s mond meg neki, hogy azok közül a fiuk közül, kiknek ci­garettát adott, csak egy él, az is itt van mellettem s üdvözli ő is. Ép a napokban halt meg közülök kettő. Az ismerősök közül már sokan el­estek. A Morvay, ki Czillérnél volt, szintén elesett Glevnél. Már én is el­estem párszor, de még mindig föl­keltem. Sebem már volt a karomon, egy robbanó golyótól, de az semmi sem volt.“ Az orosz nőnralom Csernovitzban. Bállal kezdték a farsangot. A haditudositó urak. Tegnap Nagyváradon tartózkodott egy Koviszlav György nevű buko­vinai földbirtokos. A nagyváradi „Szabadság“ munkatársa beszélt az illetővel s a következő érdekes epi­zódokat hallotta tőle az oroszok csernovitzi uralmáról. Hogyan jöttek be az oroszok. Az oroszok Csernovitzba többször betörtek, legutóbb január 6 án. Élénk zeneszóval, harsány kiáltásokat hal­latva, mindenekelőtt egy kozák szotnya lovagolt be Csernovitz Ring-jére, itt a kozákezredes imát vezényelt és a katonazenekar a cári himnuszra zenditett. A vezető tábornok a csapatokat Csernovitz különböző terein állította fel, a zene folyton szólt s a kozá­kok állandóan diszlövést adtak a levegőbe. Pont egykor a tábornok a város­házára ment, ahol „birtokába vette“ Csernovitzot s Bukovinát orosz tar­tománynak jelentette ki. A polgár- mestertől követelte, hogy a magisz­trátus a sót és kenyeret nyújtsa át s világitassa ki a várost. Megpa­rancsolta, hogy ugyancsak este ren- deztessen díszelőadást a csernovitzi színházban s a hevesvérű orosz vezérkari tisztek a színház díszelő­adása után mást is követeltek. Ter­mészetesen az orosz parancsnok kívánságaiból semmi sem lett, a várost nem lehetett kivilágítani, mert a boltokban elfogyott a gyertya, a színházi előadást sem lehetett meg­tartani, mert az osztrák és román színészek mind a csatatéren voltak. Így a színházi előadás helyett a moziban tartottak egy nagy díszelő­adást, amelynek keretében az orosz sorkatonaságban levő orosz artisták bűvész- mutatvány okkal szerepeltek. Bál. Az orosz tisztek „vigalmi bizott­sága“ (mert ilyen is volt) az orosz vizkereszt napján udvarias meghívót küldött a csernovitzi hölgyeknek, amelyben ezeket bálba invitálták. A bált a Ring egyik előkelő szállódá­T >TT jában akarták megtartani s az Oroszországból jött katonai tánc­mester (mert ilyen is volt) tiz napig fáradozott abban, hogy a tiszteket gavotte-ra, polká-ra, tangó-ra és quadrille-ra tanítsa. A kormányzó: Evreinoff ur, cári kamarás, egy igen müveit, de mindezek dacára külseje után ítélve mulatságos Öreg ur — frakkban és klakkal kezében jelent meg a bálon, karján vezetve Ge- rovszki Klárát, Vladimir húgát — s leült a táncterem baldachinos díszhelyére. A zene rázendített egy orosz „csizmatánc“-ra. .. S a tisz­tek, akik mint — rendezők izzadtak hetek óta, hogy a bál kitünően si­kerüljön, idegesen szaladgáltak a táncteremben, keresve a csernovitzi hölgyeket. A bál közepe táján mégis mutat­koztak csernovitzi hölgyek — egy vérbeli humorista ugyanis az orosz tisztek meghívóját kézbesítette bizo­nyos csernovitzi hölgyeknek s ezek a bizonyos hölgyek, akik bármikor és bárkinek rendelkezésükre állnak, szívesen vállalkoztak arra, hogy a fess orosz tisztek bálján bágyadja­nak — reggelig táncoltak az orosz tisztek. Természetesen másnap hire terjedt a furcsa bálnak sj a kor­mányzó annyira megharagudott, amikor megtudta az esetet, hogy mérgében a csernovitzi hölgyeket el­tiltotta a korzóról. Az orosz haditudósító urak. A Csernovitzba betolakodott orosz cirkuszi trupp, amint hogy ilyennek szokása magával hozta az orosz nagydobot is: az orosz sajtó mun­kásait. A Tritünő szláv propagandisták legelőször is azzal kezdték, hogy elmentek a csernovitzi román kon­zulhoz, akit megkértek arra, hogy tudósításaikat adassa le a román kormány lapjaiban. A román kon­zul energikusan utasította vissza az ajánlatot. Erre az orosz haditudó­sító urak dühösen fenyegetőzve, az orosz postát használták fel arra, hogy a világot telekürtöljék a dia­dalmas orosz sereg hatalmas sike­reivel — s a jeles legények a már- j ványasztalok mellől legaláb húsz­szor elfoglaltatták az oroszokkal Przemyslt, Krakót, Kassát, Ungvári. A Novoje Vremja haditudósítója Gorkij Maxim fia volt, szőke, husz- huszonkét évesnek látszó ifjú, ret­tenetes angol nadrágja s szigorúan villogó monoklija volt, többször holt­részegen aludt a Hotel Európa dí­ványán s a delirium tremens elő- fénye már ott rezeg a szempilláin. A feleségek. Feleség alatt az orosz tiszt azt érti, hogy magával hoz egy nőt, akit Marikónak, Labuszkájának, Iri- rának neveznek s akiről sohase lehet tudni, hogy hercegnő-e, vagy kokott. Az orosz tiszt magával hozza a nőt, biztos helyen leteszi s a „feleség“ hűen követi az „urá“-t. Ilyen fele ségnek százai lepték el Csernovitz utcáit is. Sokszor megesett, hogy egy-egy fiatalabb orosz tiszt moha­medánnak és legalább pasának kép­zelte magát s bizony volt olyan tiszt, aki húsz nőnek volt a férje. A „feleségek“ dolga nemcsak az volt, hogy hős „férj“-eket vigasztal­ják — a jeles dámák titkos kémei voltak az orpsz hadseregnek. Éjjel- nappal lathatók voltak ezek a példás családanyák, a mint lakkcsizmákban piciny lábukon rúgták a korcsákban a padlót — s hogy valami erkölcsi látszata is legyen a dolognak, a „feleségek“ orthodox orosz templom­ban énekkart alakítottak, akik éjszaka poharat vagdaltak a korcsma falai­hoz, hajnali misén pedig csengő llangon dicsérték az Urat. HÍREK. Eger, február 27. — Háborús délután a főgim­náziumban. Az első háborús elő­adást Madarász Flóris dr. tanár tartja ma, vasárnap délután „A há­ború és érzésvilágunk“ címen. Az előadás pontban 5 órakor kezdődik. — A Szent Imre Kör házi es­télye. A Szent Imre Kör ma este igen magas szinvonalon álló felolvasóestélyt tartott. A nagy szám­ban megjelent hallgató közönség elragadtatását számtalan tapsban s igen lelkes óvációban fejezte ki. Légmán Leó joghallgató közvetlen hangú és mégis tudományos fel­olvasást tartott a „Természettudo­mány és a vallásiról. Felolvasásé ban hatásosan bizonyította e kettőnek egymással teljesen összhangban állá­sát. Utána Szabó Oszkár jh. olvasta fel Szabó Ernő, igen kedves, bájos verseit, melyek közül különösen az „Édesanyám“ és a „Valahol a Drina partján“ c. versek keltettek nagy tetszést. Az estélyt Jilek Jenő jh. szabadelőadása fejezte be, melyben a Przemyslben megjelenő s kedves tanáruk által szerkesztett „Tábori Ujság“-ot méltatta, úgy, hogy min­denkinek elismerését kivívta kédves, közvetlen, meleghangú előadásával, j — Nagyböjt« konferencia be­szédek. Amint az E. U. megírta, az urak kongregációja elhatározta, hogy a város intelligens, kath. férfiközönsége részére a nagyböjtben minden ked den délután 5 órakor Nagy János dr. préres konferencia beszédeket tart a Szeminárium kápolnájában. Értesü­lésünk szerint többek kívánságára ezután nem 5, hanem fél 6 órakor fogja a beszédeket tartani — Megnyílt! Kalmár cukorgyára mellett Lusztig optikus fióküzlete, hol katonai fölszerelések gyári ár­ban, úgyszintén tábori spiritusz 70 fillérért kapható. — Telefon 30. sz. — A népfelkelő cimü legújabb magyar felvételű, háborús tárgyú aktuális 4 felvonásos moziszinmü- vet, melyet Pintér Imre magyar színművész irt, óriási áldozatok árán sikerült az Uránia Mozgókép-Szín­háznak megszereznie és két napon át bemutatni az egri közönségnek. A müfilm az egész országban nagy szenzációt keltett s egyik főérdekes­sége az is, hogy meg van rajta örö­kítve az a jelenet, amikor ő csász. és kir. fensége Auguszta főherceg­asszony meglátogatta aLudovikában ápolt sebesült hősöket. A Népfelkelő főszereplői Paria ghy Kornélia és Pintér Imre országos hirü színmű­vészek. E filmremekmüvön kívül bemutatásra kerül még „A rémes kötéltánc“ cimü 3 felvonásos, izgal­mas artista sorstragédia, továbbá „Móric (Prince) és a Nagybácsi“ cimü egy felvonásos vígjáték és a „Dhal tó partján“ cimü tájkép. — Az előadások sorrendje a következő: szombaton, 27-én este fél 9 órakor rendes, vasárnap, 28-án délután fél 5 és fél 7 órakor mérsékelt, továbbá este fél 9 órakor rendes helyárak mellett. * Bevonult népfelkelő urak figyelmét felhívom a Lusztig Sán­dor főutcai üzletére, hol mindenféle katona felszerelést, u. m. termosz, hátzsák, frommer, főző edény, kar- bid-lámpa, elemek már 60 fillértől kapható. — Telefon 30. * Frommer és Brovning piszto­lyokat a legmagasabb árban veszek. Lusztig, optikus. — Levél az orosz fogságból. Egy tartalékos honvédzászlós még az októberi harcok idején orosz fog­ságba jutott. Felesége azóta nem kapott hirt róla, most végre levél jött -tőle ázsiai Oroszország Nikolszk- Uszuriszk városából. A hat oldalas, magyarul irt levélben elmondja, hogy október 15-én esett orosz fogságba. Hosszú ut végén, az Ural hegysé­gen át, ötvennégy alagutat elhagyva értek oda. — Az idő, — irja, itt nem oly hideg, mint Szibériában, de a ten­ger felől, amely ismét százhúsz ki­lométernyire van, hideg szelek fúj­nak, amelyektől sokat szenvednek a rongyokban, szakadt cipőkben járó katonák. Körülbelül ezren vagyunk egy nagy kaszárnyában elszállá­solva, hol egész nap fütenek. Kina nem lehet innét távol; a lakosság nagy része copfos ember és a mo­dern forgalmas városban az emele­tes paloták között »ok a japán stilü faragványokkal diszitett emeletes ház. Nekünk elég jó a dolgunk, egész nap kemény faágyakra heverünk, az oroszok elég jól bánnak velünk. Magunk mosunk magunkra, az élel­mezésünk eleinte gyatra volt, de most már ez is megjavult. — A le­vélíró még elmondja, hogy a ke­nyerét három kopekért eladta és abból vett levéipapirost, hogy a fe­leségének ii hasson.

Next

/
Thumbnails
Contents