Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-02-01 / 32. szám
2 SOR! r. .* (i 1915. február 1. Dr. Kállag Zoltán emlékezete. Az Agrár Takarékpénztár közgyűlése. Eger, február 1. Ma délelőtt tizenegy órakor tartotta évi rendes közgyűlését az Agrár takarékpénztár Beniczky György elnöklete alatt. Az intézet volt nagynevű elnökén'ek dr. Kállay Zoltán belső titkos tanácsosnak elhunyta óta ez volt az első sikálom, hogy a közgyűlés összeült s épen ezért a közgyűlés első részét kizárólag dr. Kállay Zoltán emlékezetének szentelték. Beniczky György rövid megnyitója után felállott dr. Setét Sándor az intézet jogtanácsosa s dr. Kállay Zoltán emlékezetének megörökítésére az igazgatóság nevében a következő indítványt olvasta fel. Tisztelt közgyűlés! Az 1914. évről szóló jelentésünkben külön lapot kell szentelnünk az 1914. julius 20-án elhunyt nagyérdemű elnökünk, nagykállói Kállay Zoltán dr. v. b. t. t., Hevesvármegye főispánja emlékezetének. Kállay Zoltán dr., a legrégibb magyar nemesi család ivadéka, kora ifjúságától kezdve dologszerető munkás ember volt — a közélet munkása. Azokat a tapasztalatokat, amiket a kereskedelmi minisztériumban s a közigazgatási szolgálat különféle ágaiban gyűjtött igen becsesen tudta értékesíteni már országgyűlési képviselő korában. Amikor pedig, még mindig ifjan, Hevesvármegye főispáni székét elfoglalta, éppen ezek a tapasztalatok voltak azok, amelyek csakhamar reáterelték a figyelmét a kormányzatára bizolt vármegye közgazdasági állapotaira. Akkoriban vette kezdetét az országban a nyilt versengés, amely a gazdasági érdekeltségeket két szemben álló táborba állította: az agráriusok ,és merkantilisták táborába. Előrelátó éles szeme gyorsan felismerte a gazda és a kereskedő ilyen ellenségként szembeállításának hibás voltát. S miután mindig és mindenütt hirdette, hogy az ország gazdasági erőinek ilyen ellenséges harcba állítása káros, sőt végzetes lehet, s a legnagyobb mértékben kívánatos e két gazdasági rétegnek harmóniába állítása: úgy tett, mint ahogy beszélt s csakhamar vezetőszerepet vállalt a vármegyéje agrárius érdekeinek képviseletére hivatott egyesületekben, gazdaszövetkezetekben, tei melőtársaságokban, de ugyanily szerepet vállalt a mer- kantilis érdekek intézményeiben, iparvállalatokban és kereskedelmi társaságokban egyaránt. Így mutatta meg a maga példájával az útját annak, ahol e kétféle érdekeltségnek találkozni kell s igy mutatott rá, hogy az agrárius és merkantilis érdekek nem ellenségek és hazánk gazdasági érdekei e két érdekeltséget egyenesen ráutalják arra, hogy egymást támogatva haladjanak a közös cél felé. Ennek a céltudatos gazdasági politikának az eredményei gyorsan mutatkoztak a vármegye gazdasági egyesületének élénk tevékenységében, a megye szőlőtermelési knlturájának nagyarányú fejlődésében, a borkereskedelem hatalmas fellendülésében s a megyei pénzintézeti élet élénkülésében egyaránt. Megboldogult elnökünknek vezérlő gondolata: — a merkantilis és agrárius érdekek céltudatos egyíttmü- kődése — valósággal megtestesülést nyert a mi intézetünkben, az Agrár takarékpénztárban, amelynek ezt a karakterét a megboldogult adta meg s képviselte igazi lelkesedéssel és ügyszeretettel élete fogytáig és hagyta reánk értékes és becses örökség gyanát. Az agráriusok és merkantilisták, gazdák, kereskedők és iparo sok a múltban is mindig ifiegtalálták a maguk érdekeinek támogatását az: Agrár Takarékpénztárnál s meg fogják azt találni a jövőben is, mert úgy véljük, hogy elhunyt nagy elnöküknek úgy fogunk maradandó emléket biztosítani, ha az ő gazdasági politikáját, ezen hazafias előrelátó, az ellentéteket kiegyenlítő, céltudatos vezető elvét fogjuk a jövőben is intézetünk ügyvezetésében irányadónak tekinteni. Kállay Zoltán dr. intézetünknek alapítása óta elnöke és vezére volt. S e húsz éves munkásságának emlékét hirdeti intézetünk erőteljes fejlődése, kiszélesüiése intenzív agilis üzleti tevékenysége. Mi pedig meg fogjuk őrizni lel Künkben emlékét a gondos és lelkiismeretes vezérnek, akitől élete derekán, munkás életpályájának zenitjén, fosztok meg bennünket a végzet. Hogy pedig , intő és útmutató példa gyanánt nemes alakja mindig előttünk álljon, megfestettük arcképét tanácstermünk részére, hogy ezzel is hirdessük emleke iránt soha el nem múló hálánkat és tiszteletünket. Meg vagyunk győződve, hogy a tisztelt Közgyűlés hozzájárul azon javaslatunkhoz, hogy elhunyt nagy elnökünk emléke s elévülhetlen érdemei a mai közgyűlésünk jegyzőkönyvében is megörökitessenek. * Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Azután az intézet tisztvisetö karának nevében Kánitz Dezső vezérigazgató emlékezett meg dr. Kállayról. A lelke volt ő úgy mond a tisztikarnak, aki eszmével, irányítással és egyéniségének egész nagy koncepciójával támogatta mindig a tisztviselői kart az intézet vezetésében. Súlyos veszteséget jelent az ő távozása, de a tisztviselői kar az ő emlékét megőrizve azon lesz, hogy az általa megkezdett ösvényen vezesse odaadó munkával és kitartó gonddal további felvirágzás felé az intézetet. A részvényesek nevében dr. Lipcsey Péter adózott az elhunyt nagy férfiú emlékének, aki kiapadhatatlán energiával, szívós munkával Egerben, ebben a gazdaságilag holt városban ilyen pénzintézetét volt képes szinte a semmiből megteremteni és a fejlődés magas fokára juttatni. Majd a gyász külső kijejezéséül az elnök az ülést 5 perce felfüggesztette. Ez alatt |történt a másik teremben dr. Kállay Zoltán arcképének leleplezése. A takarékpénztár, hogy nagynevű elnökének emlékét még maradan dóbbá legye, megfestestette élet- nagyságú arcképét a tanácsterem számára. A nagyméretű olajfestmény, amelyet Csalány Béla festőművész igazán élethűen és művészi kivitelben készített el, diszmagyarban ábrázolja az elhunyt főispánt s igazán avatott kézzel örökíti meg szép férfias vonásaités kifejezésteljes, karakteres arcát. A jó portré minden kvalitásával ékeskedő kép igazán örök dísze lesz a tanácsteremnek. Ezután Beniczky György alelnök ismét megnyitotta a közgyűlést és itt bemutatták az 1914 év üzleti eredményét, amely tanúságot tett arról, hogy az Agrártakarékpénztár példaszerű agilitása mellett óvatos, előrelátó-* és a viszonyok minden változásával számoló gazdálkodást üz. Az intézet most adta a huszadik mérlegét s büszke öntudattal tekint hét vissza arra a ''.00,000 korona alaptőkével megindult kis pénzintézetre, melyet körültekintő és céltudatos üzletvezetéssel a mai, másfélmillió saját tőkével rendelkező erőteljes pénzintézetté fejlesztett ki s amely a vármegyének és Felső Magyarország messze vidékének jelentős közgazdasági faktora. Amint tudvalevő, az összes fővárosi és vidéki pénzintézetek elfogadták az osztalékuk megszabásánál azt az irányelvet, hogy számolnak a háborús állapotokkal, melyek a jövő kilátásait pesszimisztikusan befolyásolhatják. Ezzel az irányelvvel szabta meg az Agrár Takarékpénztár is idei osztalékát, de mégis anélkül, hogy ezt a szempontot figyelmen kívül hagyta volna, módjában volt részvényeseinek a múlt évi 30 korona osztalékot adni, ami a felemelt alaptőke 10 százalékának felel meg. A rendkívüli viszonyok ott részesültek figyelembe, hogy bár a múlt évben már kilátásba helyezte az intézet részvényeseinek, hogy az idei osztalékot emelni fogja és a felemlendő osztalék állandósításához rendelkezésre állnak a megfelelő nyilt és hatens tartalékok, mégis az idén a háborús viszonyokra való tekintettel ettől elállott és csak a tavalyi osztalékot szabta ki. A közgyűlés természetesen helyeslőig vette tudomásul az igazgatóság jól megfontolt és megindokolt javaslatait és azokat egyhangúlag elfogadta. Végül dr. Lipcsey Péter a részvényesek nevében köszönetét mondott Beniczky György alelnöknek, Kánitz Dezső intézeti vezérigazgatónak, az igazgatóságnak és a tisztviselői karnak lelkiismeretes és gondos munkásságukért. ____________ K ereskedők és Iparo- rosok segélyezése. Eger, január 26. Szép szociális és humanitárius munkával foglalkozik jelenleg a mis- kolczi Kereskedelmi és Iparkamara, a melynek kerületéhez tudvalevőleg a mi vármegyénk is tartozik. A kormány ugyanis a hadi jótékonyság céljaira az uj törvény szerint a húszezer koronán felüli jövedelmek megadóztatásából befolyó összegből a kereskedőket, iparosokat és magán tisztviselőket is segíteni óhajtja és e szép feladat végrehajtásával Kereskedelmi és Iparkamaránkat bízta meg. Természetes, hogy csak azon önálló iparosok és kereskedők tarthatnak igényt e támogatásra, akik exiszten- ciáját "a családfő hadbavonulása vagy gazdasági konjukturáknak a háború okozta megzavarása alapjaiban támadta mqg, vagy azon magántisztviselők, akik a háború folytán vannak állás nélkül. Általán csak azok jöhetnek szóba, akik a legnagyobb igyekezetük mellett sem tudnak a háború okozta bajok miatt saját erejükből megélni. Azok, akik a segélykérésére ezek alapján rászorulnak, folyamodjanak a Kereskedelmi és Iparkamarához. Kérvényükben hitelesen igazolják mindazon körülményeket, amelyek a segély kérését igazolják. így pl. az önállók hol és mióta és mily foglalkozást űznek, tudják vagy nem iparukat, vagy üzletüket folytatni s ha nem tudják, mily okból vagy mért vannak korlátozva. Hány családtagról kell gondoskodni, van-e vagyonuk (ház, föld stb.) A hadba- vonultak családjai, ha más megfelelő segélyben nem részesülnek, ugyan e körülményeket igazolják. Állásnélküli alkalmazottak pedig igazolják, hogy a háború miatt van nak foglalkozás nélkül és ezért nem tudnak alkalmazáshoz jutni. Azok, akiknek családja folytatja az üzletet és ebből, vagy más jövedelmi forrásokból meg tudnak élni és a családtagokról gondoskodva van, segélyért ne folyamodjanak. Eleve is meg kell jegyezni, hogy a rendelkezésre állható összegek csekélysége miatt csak a legigazabb és legmél- tányosabb esetben lehet egyáltalán szó, a segítségről
