Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-02-01 / 32. szám

1915. február 1.

BORI

ü ) s n a

3

Az ipar, kereskedelem és a káboru.

A háború hatása a termelésre. — Az egyes államok nyereség és veszteségi mérlege.

ii.

Ha rövid visszapillantást vetünk az egyet országoknak a háború alatt előállott ipari és kereskedelmi helyzetére, úgy képét látjuk a háború eddigi eredményeinek:

Magyarország és Ausztria nem szerzett eddig területet és igy ipari és kereskedelmi szempontból hódításai nincsenek. Cukoriparában nagy feleslegei vannak, amennyiben megszűnvén a kivitel, a gyárak kénytelenek raktárra dolgozni. Viszont elveszítvén a galíciai petróleumforrásokat (Drohobicz, Boryszláv) a gyárak és ipartelepek motorjai némi nehézséggel küzdenek. A harcterek közelsége Magyarországon még nem ártott, mert az orosz egy-pár fatelep elpusztítását kivéve, megkímélte az ipartelepeket.

Németországnak ipartermékeiben* nagy feleslegei vannak, amennyiben cukrot, vasat szenet, gyógyszereket és kátrányfestékeit — melyek világhírűek és amely téren Németország vezet az egész vonalon — nem tudja exportálni. Németország nagy területi hódításaival nagy ipari és kereskedelmi gócpontokat és telepeket szerzett meg. A világon évente 80 millió tonna vasat termelnek, ebből az Egyesült Álllamok 30 m-t, Németország 20-at,' Nagybrittania 10, Francziaország 5, és Belgium 2 és félmilliót produkál. Belgium egészen német kézen van, Francia- országnak a németek által megszállott részén van a francia vas és szénipar 75 százaléka, ezekből világos, hogy ezentúl vasban a német fog vezetni. Belgium széntelepei évente 30 millió tonnát termelnek, ez mind német kézre került. Belgium nagy állat és gabona készletei, nyers kaucsukja, fa és vasárui mind a németé lett. Franciaország textilipar és textilvegyészeti ipartelepei legnagyobb részben németet uralnak. Hogy mily nagyok a német birodalom szén, ekoksz stb. készletei, kitűnik abból, hogy mig 1913. év augusztus és szeptember havában 29—29 millió tonnát térin It, addig 1914. hasonló hónapjaiban le kellelt szállítani a termelést 16—20 m. tonnára. Nagy kokszoló ipara termékeinek felhasználásában segítségére jött a vasút, ahol szén helyett 100000 tonna kokszot vettek meg. A kátrányfestékekben a túltermelés igen nagy, mert itt megszűnt Amerika, Angliába és Oroszországba való kivitel. A németbirodalom a háború alatt semmiképen sem jöhet kedvezőtlen helyzetbe, mert ellátását csak 20 százalékban befolyásolja a külföld, mig 80 százalékban saját magát látja el. A gyapjú és pamuthiány a textil iparban igen érezhető. Hiányaik a nyersolaj is, de Németországban ez nem bir oly nagy befolyással, mint nálunk, mert Németország inkább szén és kokszra alapította ipari mozgató erőit. Szuperfoszfátokban van némi hiánya, bár belga készletek ezen sokat segítenek.

Oroszország eléggé el van szigetelve azoktól államoktól — angol, francia, német és amerika — melyek bevitelére számit. Ólomban, platinában és nyers olajban (Baku vidéke) nagy a feleslege. A petróleum ára 60 kopekáról 20 kopekára szállt alá. Elvesztette Censtochova, Kalis, Lodz, Zomhovitz, mindmegannyi gazdag ipartelepeit. Textil, vas, szénipar ezeken a telepeken van. Nagy hiánya van tehát vasban. Hiányzik az amerikai réz, szén, salétrom, a német gyógyszerészipar, kátrány és vegyészeti ipar termékei. Csilesalétromban, ami lőporgyártás hoz szükséges nagy a hiánya.

Franciaországot igen nagy veszteségek érték. Textilipara legnagyobb részben, vasgyárai 75 százaléka (117 nagy olvasztóból 87), széntelepei, cukorgyárai, pezsgőgyárai és virágzó mezőgazdasági gépgyárai legnagyobb részben német kézre kerültek. Elvesztette csipke,- illatszer,- ruházati és kozmetikai cikkeinek fogyasztóit és vevőit. Ipara és kereskedelme súlyos válságba jutott.

Nagybritannia elllátása 80 százalékig a beviteltől függ és igy kereskedelmének akadályai miatt nem képes országát kellően ellátni. Ipartermékeinek kivitelében pedig szintén nagyon meg van akadályozva, de piaca is igen megcsökkent. Textil, szén és vas ipari termékeiben a legjobb fogyasztója az orosz volt, hova most alig tud eljutni. A szuezi csatorna elzárása miatt csak Kelet ázsián át tud Oroszországgal közlekedni, mert a Skandinávián át való kereskedelem igen nehézkes és drága. Szenved Anglia textilipara azért is, mert nélkülözi a világhírű kátrányfestéket. Az angol és amerikai vegyészeti gyárak többnyire német kézen vannak, de legalább is német tndós vegyészek által vezettetnek, ezek most mind abbanhagyíák a munkát. Hiányzik a ferromángán és kálisó.

Az Egyesült Államok ipara és kereskedelmére a háború óriási hatással van. Petróleum, réz, pamut (amiből 95 százalék Európába ment és amiből 1914 évben óriási 16 millió bál volt a termés) zsirok, juta, fosztfát- földek kivitele úgyszólván teljesen megszűnt. Petróleumot úgy szállít Amerika, ha a hajót is megveszi a vevő. Kátrányfestéjtben, ferromangán- ban és gyógyárukban viszont nagy a hiánya. Az Egyesült Államok 1914. évi kivitele augusztusban 41 száza léka, szeptemberben 28 százaléka volt az előző évnek.

Erősen hiszem, hogy ha a fegyverek esetleg nem is volnának képesek egymást legyőzni, úgy az ipari és kereskedelmi zavarok, bajok és veszteségek okvetlenül oda fogják kényszeríteni a nagyhatalmakat, hogy hova-előbb kössenek oly békét, mely az ipar és kereskedelem akadályait hosszú időre elhárítsa és a békés fejlődést minden állam részére biztosítsa és a versengést tisztességss alapokra fektesse.

Radom és Eielce a németeké.

Bécs, január 31.

Lengyel lapok ;irjá^, hogy Varsóban elterjedt hírek szerint az oroszok Radomot ki ürítették és Kielcét a németek megszállották.

Hiányt szenved Szerbia a hadianyagokban.

Péter vár. j >n. 31.

Pétervárról jelentik: Nis- ből több tábornokból álló küldöttség érkezett Pétervárra. A küldöttség Szerbia példátlan ínségét ec ete’te. Arról is panaszkodnak,hog^Sz rbia hiányt szenved a legszükségesebb hadianyagokban, ami miatt nem képesek az osztrák- in‘gyár csapatoknak ellenállni. Ha nem segíti Orosz ország Sz rbiát, a katasztrófa mielőbb bekövetkezik.

HifVK

Eger, január 31.

— A háborús délután február 6 án, szombaton lesz és nem 7 én, vasárnap mint előbb közöltük. A jótékonycélu ünnepély iránt városszerte általános az érdeklődés. A rendezőség a következő meghivót bocsátotta ki:

A háború árvái javára az egri kongregációk 1915. évi február 6-án, szombaton délután 5 órakor Egerben, a városháza dísztermében háborús délutánt tartanak. Belépődíj személyenkint 1 korona, családjegy 3 korona, karzati diákjegy 30 fillér. Jegyek előre a Szolcsányi-féle könyvkereskedésben válthatók. A jótékony célra feiülíizetéseket köszönet tel fogadnak. A részletes műsort az 1 Egri Újság már közölte.

! — Kitüntetett tizes honvédek.

| A hadsereg főparancsnoka az ellen ség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Dányadi György őrmesternek, Bakos Imre tizedesnek é» Galambos János őrvezetőnek az 1. osztályú ezüst vitézségi érmet, dr. Rosett Miksa tartalékos zászlósnak, Göncző János és Tóth Ferenc őrmestereknek, Berényi József fegyer- mesternek, Gyulay Bernát, Hubay Mátyás és Szabó János szakaszvgzetőknek, Pálinkás György, Pethő Mátyás é» Forgács Mátyás tizedeseknek, Bessenyei József őrvezetőnek, Bari Gyula és Tóth Péter honvédeknek és Orbán Ferenc századkürtösnek pedig a II. osztályú ezüst vitézségi érmet adományozta. A kitüntetett hősök mindnyájan a tizedik hön- védgyalogezredben szolgálnak.

— Elveszett karmantyú. Tegnap, vasárnap az Uránia színház előadásán a földszinti fentartott helyek valamelyik sorában egy barna szinü karmantyú (muff) felejtetett. Megtalálót ez utón kéri tulajdonosa, hogy kegyeskedjék az Uránia irodájába beküldeni.

— Alapítvány a háborúban elesett vitézek özvegyeinek. Ma délben Kánitz Dezső az Agrár Takarékpénztár vezérigazgatója a közgyűlés után vendégül látta az intézet igazgatóságát és ez alkalommal az igazgatóság Kánitz Gyula indítványára elhatározta, hogy az Agrár Takarék- pénztár 4 százalék kamatozással 10000 koronás alapítványt tesz a háborúban elesett egri, illetve hevesmegyei vitézek özvegyei részére. És pedig akként, hogy az alapítványi tőke 400 korona kamatából 100 — 100 koronát évenkint négy szegény sorsú özvegy asszony kapja, akinek férje a harctéren esett el és pedig ketten olyanok, akinek férje a 10. honvéd gyalogezred második zászlóaljában szolgált. Az egri özvegyek előnyben részesülnek. Az életre való eszme lelkes helyeslésre talált s ezzel az Agrár Takarékpénztár az első, amely ilyen nemes alapítványai veszi részét a háború áldozatainak családjáról való gondoskodásban.

— A háború következtében árvaságra jutott kiskorúak gyá- molitása. A belügyminiszter rendeletet bocsátott ki, amelyben a hadban elesettek, a háború következtében elhaltak és hadifogságba jutottak kiskorú árváinak külön nyilvántartásba való felvételét rendelte el oly célból, hogy ezek az árvák mind személyi, mind vagyoni ügyeikben fokozottabb támogatásban részesüljenek. A nyilvántartásokat a községi elöljáróságok állítják össze, annak ellenőrzése azonban, hogy a nyilvántartásban felvett kiskorúak nem szenvednek-e valamibe szükséget, oly egyénekre is van szükség, kik anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalkoznak arra, hogy az ily kiskorúaknak tanácsosai, útbaigazítással s az illetékes hatóság figyelmének felhívásával segítségére legyenek.

— Adomány. Deák Mihály rendőrtiszt 4 koronát küldött be a szerkesztőségünkbe, amelyet egy hon- vedtiszt adott át neki a Vörös Kereszt céljaira. Az adományt rendeltetési helyére juttatjuk.

Használjunk badisegély posta&élyegeL