Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-02-01 / 32. szám

1915. február 1. BORI ü ) s n a 3 Az ipar, kereskedelem és a káboru. A háború hatása a termelésre. — Az egyes államok nyereség és veszteségi mérlege. ii. Ha rövid visszapillantást ve­tünk az egyet országoknak a há­ború alatt előállott ipari és kereske­delmi helyzetére, úgy képét látjuk a háború eddigi eredményeinek: Magyarország és Ausztria nem szerzett eddig területet és igy ipari és kereskedelmi szempontból hódí­tásai nincsenek. Cukoriparában nagy feleslegei vannak, amennyiben meg­szűnvén a kivitel, a gyárak kényte­lenek raktárra dolgozni. Viszont el­veszítvén a galíciai petróleumforrá­sokat (Drohobicz, Boryszláv) a gyárak és ipartelepek motorjai némi nehézséggel küzdenek. A harcterek közelsége Magyarországon még nem ártott, mert az orosz egy-pár fate­lep elpusztítását kivéve, megkímélte az ipartelepeket. Németországnak ipartermékeiben* nagy feleslegei vannak, amennyiben cukrot, vasat szenet, gyógyszereket és kátrányfestékeit — melyek világ­hírűek és amely téren Németország vezet az egész vonalon — nem tudja exportálni. Németország nagy területi hódításaival nagy ipari és kereskedelmi gócpontokat és telepe­ket szerzett meg. A világon évente 80 millió tonna vasat termelnek, eb­ből az Egyesült Álllamok 30 m-t, Németország 20-at,' Nagybrittania 10, Francziaország 5, és Belgium 2 és félmilliót produkál. Belgium egészen német kézen van, Francia- országnak a németek által megszál­lott részén van a francia vas és szénipar 75 százaléka, ezekből vilá­gos, hogy ezentúl vasban a német fog vezetni. Belgium széntelepei évente 30 millió tonnát termelnek, ez mind német kézre került. Bel­gium nagy állat és gabona készle­tei, nyers kaucsukja, fa és vasárui mind a németé lett. Franciaország textilipar és textilvegyészeti iparte­lepei legnagyobb részben németet uralnak. Hogy mily nagyok a né­met birodalom szén, ekoksz stb. készletei, kitűnik abból, hogy mig 1913. év augusztus és szeptember havában 29—29 millió tonnát tér­in It, addig 1914. hasonló hónap­jaiban le kellelt szállítani a terme­lést 16—20 m. tonnára. Nagy kok­szoló ipara termékeinek felhaszná­lásában segítségére jött a vasút, ahol szén helyett 100000 tonna kokszot vettek meg. A kátrányfesté­kekben a túltermelés igen nagy, mert itt megszűnt Amerika, Angliába és Oroszországba való kivitel. A németbirodalom a háború alatt semmiképen sem jöhet kedvezőtlen helyzetbe, mert ellátását csak 20 százalékban befolyásolja a külföld, mig 80 százalékban saját magát látja el. A gyapjú és pamuthiány a textil iparban igen érezhető. Hiány­aik a nyersolaj is, de Németország­ban ez nem bir oly nagy befolyás­sal, mint nálunk, mert Németország inkább szén és kokszra alapította ipari mozgató erőit. Szuperfoszfá­tokban van némi hiánya, bár belga készletek ezen sokat segítenek. Oroszország eléggé el van szige­telve azoktól államoktól — angol, francia, német és amerika — me­lyek bevitelére számit. Ólomban, platinában és nyers olajban (Baku vidéke) nagy a feleslege. A petró­leum ára 60 kopekáról 20 kopekára szállt alá. Elvesztette Censtochova, Kalis, Lodz, Zomhovitz, mindmeg­annyi gazdag ipartelepeit. Textil, vas, szénipar ezeken a telepeken van. Nagy hiánya van tehát vasban. Hiányzik az amerikai réz, szén, sa­létrom, a német gyógyszerészipar, kátrány és vegyészeti ipar termékei. Csilesalétromban, ami lőporgyártás hoz szükséges nagy a hiánya. Franciaországot igen nagy vesz­teségek érték. Textilipara legnagyobb részben, vasgyárai 75 százaléka (117 nagy olvasztóból 87), széntelepei, cukorgyárai, pezsgőgyárai és virágzó mezőgazdasági gépgyárai legnagyobb részben német kézre kerültek. El­vesztette csipke,- illatszer,- ruházati és kozmetikai cikkeinek fogyasztóit és vevőit. Ipara és kereskedelme súlyos válságba jutott. Nagybritannia elllátása 80 száza­lékig a beviteltől függ és igy keres­kedelmének akadályai miatt nem képes országát kellően ellátni. Ipar­termékeinek kivitelében pedig szintén nagyon meg van akadályozva, de piaca is igen megcsökkent. Textil, szén és vas ipari termékeiben a legjobb fogyasztója az orosz volt, hova most alig tud eljutni. A szuezi csatorna elzárása miatt csak Kelet ázsián át tud Oroszországgal közle­kedni, mert a Skandinávián át való kereskedelem igen nehézkes és drága. Szenved Anglia textilipara azért is, mert nélkülözi a világhírű kátrány­festéket. Az angol és amerikai vegyé­szeti gyárak többnyire német kézen vannak, de legalább is német tndós vegyészek által vezettetnek, ezek most mind abbanhagyíák a munkát. Hiányzik a ferromángán és kálisó. Az Egyesült Államok ipara és ke­reskedelmére a háború óriási hatással van. Petróleum, réz, pamut (amiből 95 százalék Európába ment és ami­ből 1914 évben óriási 16 millió bál volt a termés) zsirok, juta, fosztfát- földek kivitele úgyszólván teljesen megszűnt. Petróleumot úgy szállít Amerika, ha a hajót is megveszi a vevő. Kátrányfestéjtben, ferromangán- ban és gyógyárukban viszont nagy a hiánya. Az Egyesült Államok 1914. évi kivitele augusztusban 41 száza léka, szeptemberben 28 százaléka volt az előző évnek. Erősen hiszem, hogy ha a fegy­verek esetleg nem is volnának ké­pesek egymást legyőzni, úgy az ipari és kereskedelmi zavarok, ba­jok és veszteségek okvetlenül oda fogják kényszeríteni a nagyhatalma­kat, hogy hova-előbb kössenek oly békét, mely az ipar és kereskede­lem akadályait hosszú időre elhá­rítsa és a békés fejlődést minden állam részére biztosítsa és a versen­gést tisztességss alapokra fektesse. Radom és Eielce a németeké. Bécs, január 31. Lengyel lapok ;irjá^, hogy Varsóban elterjedt hírek sze­rint az oroszok Radomot ki ürítették és Kielcét a néme­tek megszállották. Hiányt szenved Szerbia a hadianyagokban. Péter vár. j >n. 31. Pétervárról jelentik: Nis- ből több tábornokból álló küldöttség érkezett Pétervárra. A küldöttség Szerbia példát­lan ínségét ec ete’te. Arról is panaszkodnak,hog^Sz rbia hiányt szenved a legszüksé­gesebb hadianyagokban, ami miatt nem képesek az osztrák- in‘gyár csapatoknak ellen­állni. Ha nem segíti Orosz ország Sz rbiát, a katasztrófa mielőbb bekövetkezik. HifVK Eger, január 31. — A háborús délután február 6 án, szombaton lesz és nem 7 én, vasárnap mint előbb közöltük. A jótékonycélu ünnepély iránt város­szerte általános az érdeklődés. A rendezőség a következő meghivót bocsátotta ki: A háború árvái javára az egri kongregációk 1915. évi február 6-án, szombaton délután 5 órakor Egerben, a városháza dísztermében háborús délutánt tartanak. Belépődíj személyenkint 1 korona, családjegy 3 korona, karzati diákjegy 30 fillér. Jegyek előre a Szolcsányi-féle könyv­kereskedésben válthatók. A jóté­kony célra feiülíizetéseket köszönet tel fogadnak. A részletes műsort az 1 Egri Újság már közölte. ! — Kitüntetett tizes honvédek. | A hadsereg főparancsnoka az ellen ség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Dányadi György őrmes­ternek, Bakos Imre tizedesnek é» Galambos János őrvezetőnek az 1. osztályú ezüst vitézségi érmet, dr. Rosett Miksa tartalékos zászlósnak, Göncző János és Tóth Ferenc őr­mestereknek, Berényi József fegyer- mesternek, Gyulay Bernát, Hubay Mátyás és Szabó János szakaszvg­zetőknek, Pálinkás György, Pethő Mátyás é» Forgács Mátyás tizede­seknek, Bessenyei József őrvezetőnek, Bari Gyula és Tóth Péter honvédek­nek és Orbán Ferenc századkürtös­nek pedig a II. osztályú ezüst vitéz­ségi érmet adományozta. A kitünte­tett hősök mindnyájan a tizedik hön- védgyalogezredben szolgálnak. — Elveszett karmantyú. Teg­nap, vasárnap az Uránia színház előadásán a földszinti fentartott he­lyek valamelyik sorában egy barna szinü karmantyú (muff) felejtetett. Megtalálót ez utón kéri tulajdonosa, hogy kegyeskedjék az Uránia iro­dájába beküldeni. — Alapítvány a háborúban el­esett vitézek özvegyeinek. Ma délben Kánitz Dezső az Agrár Ta­karékpénztár vezérigazgatója a köz­gyűlés után vendégül látta az intézet igazgatóságát és ez alkalommal az igazgatóság Kánitz Gyula indítványára elhatározta, hogy az Agrár Takarék- pénztár 4 százalék kamatozással 10000 koronás alapítványt tesz a háborúban elesett egri, illetve heves­megyei vitézek özvegyei részére. És pedig akként, hogy az alapítványi tőke 400 korona kamatából 100 — 100 koronát évenkint négy szegény sorsú özvegy asszony kapja, akinek férje a harctéren esett el és pedig ketten olyanok, akinek férje a 10. honvéd gyalogezred második zászlóaljában szolgált. Az egri özvegyek előnyben részesülnek. Az életre való eszme lelkes helyeslésre talált s ezzel az Agrár Takarékpénztár az első, amely ilyen nemes alapítványai veszi részét a háború áldozatainak családjáról való gondoskodásban. — A háború következtében árvaságra jutott kiskorúak gyá- molitása. A belügyminiszter rende­letet bocsátott ki, amelyben a had­ban elesettek, a háború következté­ben elhaltak és hadifogságba jutot­tak kiskorú árváinak külön nyilván­tartásba való felvételét rendelte el oly célból, hogy ezek az árvák mind személyi, mind vagyoni ügyeik­ben fokozottabb támogatásban része­süljenek. A nyilvántartásokat a köz­ségi elöljáróságok állítják össze, annak ellenőrzése azonban, hogy a nyilvántartásban felvett kiskorúak nem szenvednek-e valamibe szük­séget, oly egyénekre is van szük­ség, kik anyagi ellenszolgáltatás nél­kül vállalkoznak arra, hogy az ily kiskorúaknak tanácsosai, útbaigazí­tással s az illetékes hatóság figyel­mének felhívásával segítségére le­gyenek. — Adomány. Deák Mihály rend­őrtiszt 4 koronát küldött be a szer­kesztőségünkbe, amelyet egy hon- vedtiszt adott át neki a Vörös Ke­reszt céljaira. Az adományt rendel­tetési helyére juttatjuk. Használjunk badisegély posta&élyegeL

Next

/
Thumbnails
Contents