Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-02-20 / 10. szám

mit a jámbor nagyon szívesen megígért. A gyerek titokban az őrnagyot is meghívta i bankárhoz tíz órára hasonló alakú levélben azon kéréssel, hogy a fia számára újra kérje meg a Teréz kezét, mert a bankár meggondolta a dolgot s most már hajlandó a leányt odaadni. Az őrnagy el is ment s megmutatván a levelet, melyben ide hivatott, a bankár teljesen meg volt győződve, hogy ez a kanczellár küldötte. A beszéd folyamán a bankár a birodalom sorsáról, az őrnagy ellenben a fiáról beszélt, de mivel a bankár kívánságára neveket nem emlitettek, mind a kettő megmaradt kellemes csalódásában. Beszéltek az eddigi felfogás helytelenségéről, a szövetkezés szükségességéről, az egymás közt érzett ellentétek képzelt voltáról s végül az őrnagy azzal bucsuzottt el, hogy küldője nemsokára személyesen teszi tiszteletét, hogy az ügy részleteit megbeszélhessék. A bankár örömét leírni nem lehet! A kancellár jő hozzá, itt tartja ebédre, ezt holnap tudja az egész város, milyen tekintélye lesz neki! Az őrnagy is ragyogott a jókedvtől, hogy az öreg ilyen hamar megadta magát s a nyájasságban és kedvességben önmagát múlja felül. Boldogan rohantak egymás karjaiba s forró csókkal pecsételték meg újdonsült barátságukat.

A bankár kiadta a rendeletet, hogy az irodaszemélyzet sorfalat képezzen a lépcsőn, a nők legdíszesebb ruháikat öltsék fel, legyen minél több vendég, mert a kanczellár jő hozzá ebédre.

Azt hitték, hogy az öreg szegény megbolondult, de kénytelenek voltak szeszélyének engedni. Meghagyta, hogy az ajtónyiláskor a jelenlevők éljenzésbe törjenek ki, az egyik leány ünnepi indulót játszón stb. stb.

Egyszerre nyílik az ajtó, hatalmas éljenzés, a zongora felhangzik s az ajtón berohan — Henrik, a volt könyvvezető s boldogan öleli át Bertát. Tableau!

Ez eset megrendítette a bankárt. Bebújt szobájába s ki nem lehetett csalni sehogysem. Családja kétségbeesett, azt hitte valami kárt tesz magában. Utoljára az okos Mari vállalkozott a kibéki- tésére. Azzal az ürügygyei, hogy megkerült a csinytevö, kicsalta öt szobájából s megígérte neki, hogy megbántóját elökeriti, de csak egy feltétel alatt, ha t. i. mig az illető bejön, addig ö magát a tükörben fogja nézni. Az öreg beleegyezett és bosszúsan ült a tükör elé. Mikor azonban meglátta magát, hátra ugrott dühös arczától. Majd lassan egyengetni kezdte vonásait, illegette a fejét, igazgatta a száját, hogy hogyan áll jobban. Végül haragja csaknem elpárolgott, mikor belépett Konrád. Erre az öreg mindent felejtve, dühösen kezdte öt kergetni, de mikor a gyerek ügyesen a tükör mögé bujt s az öreg ismét szemben találta magát a tükörrel, megint elmúlt a haragja, szelíden hallgatta végig a gyerek mentegetőzéseit s mikor ez alázatosan tartotta elé a hátát, engesztelödve nyomott egy baraezkot a fejére.

A haraggal elmúlt a súlyos csapással sújtott nagyravágyás utolsó maradványa is. Henrik visz- szakerült az irodába s elvette Bertát, Mari pedig látván, hogy Teréz mily szerelmes a tanárba, átengedte helyét neki, belátván, hogy a fiatal tanár jobban illik Terózhez, mint hozzá; a bankár lemondott a politikáról, nyárspolgárias hajlamokat vett fel s előszeretettel szólitgatja feleségét, a büszke grófnőt anyjukomnak, végül Konrád folytatja tanulmányait s egy időre nem affektálja a férfias passziókat.

Ez a mese a kaczagtató jelenetek egész sorozatával van fűszerezve s a színpad alapos ismeretével megírva, úgy, hogy a nagyszámú közönség az egész este a legderültebb jókedvben volt, a miben különben nagy része volt a személyzet összevágó előadásának is.

A szereplők közül B o k o d y t illeti meg az első hely. Alakítása oly kitűnő volt, a milyet vidéki színpadokon ritkán láthat az ember. A hálás közönség minden jelenete után hosszasan tapsolta a jeles művészt. Bercsényi Margit Konrád szerepében rendkívül sok bájjal és pajzán- sággal játszott s bizony sokan talán nagyon is rajta feledték szemeiket. Hídvégi alakítása is nagyon jó volt, látszott rajta, hogy jó kedvvel játszik s hálás szerepét ki is aknázta bőven, nagy derültségére s közönségnek. A többi szereplőkről együttvéve annyit, hogy az est elvitázhatatlan sikerén sok ügyességgel és buzgalommal munkálkodtak.

Pénteken, február 16-án szünet.

Szombaton, február 17-én a »Szultán« Verő operettje E kedvelt darab nagy közönséget vonzott, úgy, hogy a terem egészen megtelt. A szereplők közül kiemeljük K ö v e s s y Rózát, (Sze- lim) ki szép énekével s P e t r i k Ágnest (Roxelane) és Pénzest. (Ali) kik eleven, ügyes játékukkal arattak számos tapsot. A játék dolgában a többi szereplők is derekasan megállták a helyeiket, csak a karok fegyelmezetlenségével nem tudtunk sehogy sem kibékülni.

Vasárnap, február 18-án »A primadonna« K ö v e s s y fővárosi énekes életképe. A közönség Ízlésének eléggé sajnálatos megtévedése gombamódra termeli újabban az úgynevezett fővárosi életképeket. Ez, mentségére legyen monva, társai közt még jó skámba megy, de ennek jó oldala is csupán az üres nevettetés, minden esztétikai élvezet, mélyebb hatás nélkül. Az igaz, vasárnapra nagyon jó.

A szereplők közül S z a 1 k a y (Czinczár Kajetán) éa Borsiczky Ilona (Veronika) váltak ki pompás alakításaikkal a karzat állandó mulatságára. K ö v e s s y Rózának (Marietta) igen szép toalettjei voltak, de a könnyüvérii orfeumi énekesnő szerepe nem épen neki való s a darab énekszámai is sokkal jelentéktelenebbek, mintsem hogy bennük valami nagyobb sikert lehetne elérni. Kovács (Zóna Titusz) és Dunai (Trilla Viktor) játéka szintén feltűnést keltett, de ez utóbbinak végnélküli bariton-parodizálásai kétségbeejtették azokat, a kik odahallgattak. Közönség közép számmal.

Húsz hajléktalan család.

A Kaáli tűzvész áldozatai.

— Saját tudósítónktól. —

Kaál, február 17.

Hirt adtunk már részleteset, kimerítőt arról a megrendítő szerencsétlenségről, mely f. hó 10-én Kaál községét érte. Megírtok, hogy az éjféltájban kiütött tűz oly gyorsan s oly iszonyú erővel terjedt tova, hogy a sistergő lángoszlopok közül teljesen lehetetlen volt csak valamit is megmenteni.

Tizenhat ház égett ízzé porrá s a mi még szomorúbb, a bennük levő szerencsétlen családoknak nemcsak a hajlékuk, hanem bútoraik, ruháik s élelmiszerük is mind-mind odaveszett. A kár igen nagy, több család teljesen tönkre jutott s földönfutóvá lett, mert s e m m i j ö k sem volt biztosítva.

Tudósitónk, a tűzvész által sújtott sze rencsétlenek névsorát és szenvedett kárukat

a következőkben ismerteti:

*

A Kaáli, f. hó 10-én pusztított nagy tűzvész áldozatai :

1. J 6 z s a (Antal) István. Leégett a háza, olajsajtója, minden mellék épülete, 2 ludja s több aprójószága. A kár 1600 frt., biztosítva volt 600 írtra.

2. F i c s o r Józsefné szül. Szaniszió Anna háza, konyhája, éléskamrája, isiálló- s kocsi színe. A kár 1000 frt., bizositva volt 400 frt. E házban lakó E ö r d ö g h Oszkár dr. kőrorvosnak pedig összes szobabútora 500 frt értékben odaveszett;

3. Kalló Jánosnak háza, szénája, szecskavágója, minden melléképülete 1000 frt. értékben, biztosítva volt 400 írtra;

4. Vargha Mátyásnak háza, félszere, is- tálója, szénája. A kár 450 frt., biztosítva nem volt. — E házban lakó Czékmann Györgynek is beégett összes bútora 50 frt értékben ;

5. Várkonyi Mátyásnak háza, istálója, lószerszámja, szénája 1500 frt értékben, biztosítva 500 írtra volt;

6. Radies Anna, férj. Molnár Istvánná háza, istálója 1000 frt értékben; biztosítva 300 frtra volt — E házban lakó Oláh Józsefnek összes bútora elpusztult 80 frt értékben ;

7. Á d á m Mátyásné szül. Balázs Rozália háza, istálója, kukoriczája s búzája 1500 frt, értékben, biztosítva 500 frtra volt;

8. Farkas Istvánnak háza, istálója, szénája, szalmája, rozs- és kukoriczája. A kár 620 frt., biztosítva volt 400 frtra. E házban lakó L ő v e i Mihálynak összes bútorzata 100 frt értékben;

9. E r b e 1 i n g Istvánnak háza, a ház padlásán minden fehérneműje, 8 köböl búzája, kukoriczája, kamrája, istálója, biztosítva nem volt;

10. Szatlóczkv Istvánnak háza, a ház padlásán fehérneműje, istállója, biztosítva nem volt;

11. Nagy Andrásné szül. Kelemen Erzsébetnek háza, biztosítva nem volt;

12. Kelemen Mihálynak háza,, félszere, disznóólja, a kár 250 frt., biztosítva nem volt;

13. Nagy Erzsébet háza, a kár 60 frt., biztosítva nem volt;

14. Nagy Istvánná, szül. Kelemen Viktória háza félszere, fehérneműje, a kár 300 frt., biztosítva volt 250 frtra ;

15. Nagy Józsefnek háza, búzája, kukoriczája, istálója, a kár 250 frt., biztosítva nem volt;

16. Kaáli János háza, félszere, istálója, e kár 330 frt., biztosítva 250 frtra volt.

De a tűzvész tovaterjedésének meggátlása végett két lakóház tetőzetét szétkellett rombolni és pedig : Antal Mihály háza és istállójának tetőzetét, mely 300 frt értéket képviselt s biztosítva csak 100 frtra volt, valamint Tompa Mátyás háza és kamrájának tetőzetét, mely 350 frt becsértékii s biztosítva 200 frtra volt.

Azoknál, kiknek odaveszett vagyonkájuk biztosítva volt, a kárt f. hó 15-én becsülte meg az »Első Magyar Általános Biztosító Társaság« szolnoki kiküldötte.

A kárfelvétel oly lelkiismeretes pontossággal történt, hogy a károsult felek mindnyájan belenyugodtak a becslö által megállapított kárösszegbe. *

A tűzvész keletkezésének oka már ki van puhatolva.

Józsa Antal István olajsajtójában ugyanis, a nevezett napon 3/i 11 óráig dolgoztak éjjel, s mikor a munkát abbanhagyták, a katlan alatt égő k őszént űzet nem oltották ki és miután az olajsajtóló épület ajtaja meglehetős rósz, annak hézagain keresztül a hirtelenül támadt szél behatolt s a pislogó köszénparazsat felélesztette oly nagy mértékben, hogy a szabadon lévő alacsony kéményen át a felszálló tüz-szikrák a szalmatetőt meggyujtották.

Az olajsajtó tulajdonosát vétkes gondatlanság miatt feljelentették az egri kir. törényszékhez.

Ipar és kereskedelem.

Eger, február 19.

A honvédségi lövölde kiépítése.

Az Eger város hatvani külvárosának végén, a kerecsendi úttól nyugatra fekvő közlegelő területén volt, de felhagyott honvédségi lövöldében még főnálló golyó fogók és egyéb földmunkák el- egvengetése 63918/XVIII. számú honvédelmi ministen rendelettel engedélyeztetett. A versenytárgyalás folyó év márczius hó 8-án az Egerben állomásozó miskolezi 10. honvéd gyalogezred 2. zászlóalj parancsnokságának hivatalos helyiségében (várlaktanya) délelőtt 9 órakor fog megtartatni, miről versenyezni szándékozók azzal értesittetnek, hogy az ide vonatkozó elöméret költségvetés a nevezett hivatal helyiségében naponként bármikor megtekinthető. Bánatpénz az ajánlott összeg 5°/0-a az ajánlathoz csatolandó.

A kaszárnyából.

Az iskolában.

Káplár ur Vasas: No mondja meg in- fanteriszt Grün Makszi, hogy ha egy csapat visz- szafelé masírozik, hát mi lesz akkor a fórposztbul ?

I n f. G r ü n: Ezt valóban nem tudom káplár úr!

Káplár ur Vasas: Nem tudja ? Hát ha magát az infanteriszt N yeste hasba akarná rúgni, osztan maga hirtelen kerdajhot csinána, hát hun érné a rúgás ?

I n f. Grün: .Már mint engemet ? Sehol se káplár őr, mert ógy éljek, hogy félre ugranék.

*

Tiszthelyettes ur Pelcz: Infanterist Konesos, hogy hívják az ezredes urat ?

Inf. Konesos (hallgat).

Tiszth. ur Pelcz: Még most se tudod, te bundás? Herr Oberst Athanas Ritter von Hitze. No mondd utánam.

Inf. Konesos: Heródes Kaparász Liter fon Itcze.

*

Hadnagy ur Körner: Infanterist Kormos!

Infanterist Kormos: Hir!

H. u r K. Mi történne magával, ha fegyverrel kezében az ellenség elfogná ?

Inf. Kormos: Hadnagy urnák alássan jelentem agyonlőnének.

H. u r K. És aztán ?

Inf. Kormos: Aztán meghalnék, hadnagy u '.