Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-11-13 / 85. szám

5 relmes levél került a kezei közé, pedig azok egyi­két sem ö irta. A titkos leletről persze a meny­asszony nem tudott semmit, hanem a vőlegény annál jobban utánna járt a do ngnak. Wsmeny- nyi levél egyforma szinü és illatú volt, egyiken rajta volt az utcza neve és a házszám is. A fiatal iparos tehát fogta magát s beállított a levélben megjelölt házba, a hol most egy fiatal kereskedő 'akik a családjával. Mikor a boldogtalan szerelmes egész őszintén elpanaszolla fájdalmát, a fiatal há­zaspár elkezdett kaczagni. Kiderült ugyanis, hogy a szerelmes leveleket mind a csinos szobaczicza szedegette össze a házikisasszony gyűjteményéből, mikor ez férjhez ment és minthogy nagyon kérte, hát neki adta valamennyit emlékül. A szerelmes levél gyűjtő szobaczicza vőlegénye egészen bol­dog lett e nem remélt fordulattól és elhatározta, hogy a nagyfarsangnál túl semmi áron nem fogja elhalasztani egybebelését csinos kis menyasszonyá­val, a kiről kiderült a napnál fényesebben, hogy neki még nincsen — múltja. — A szerkesztők párbaja. A „Magyaror­szág“ és az „Egyetértés“ ez. budapesti laptár­sunk közt már napok óta személyes politikai tollharcz folyik; minek az lett az eredmé­nye, hogy a »Magyarország« felelős szer­kesztője dr. Holló Lajos, Szederkényi Nándor városunk képviselője és Várady Károly orsz. gyűlési képviselők által provokáltatta az »Egyetértés« szerkesztőjét Csávolszky La­jost. — A másik lovagias affaire t, a Holló- Mezei ügyet, melyben Hentaller volt az égvik segéd, — békésen elintézték, — A pihenő let ipuskás. Anapokban a csendőr járőr Deménd határában rajtakapta Fodor And­rást az orvvadászaton. Már ott ült az estelile­sen, mikor a csendőrök arrajártak és észre­vették az elhúzódott atyafit, Kérdőre von­ták a? engedélyért, jegyért stb., mire az atyafi azt válaszolta, hogy ő csak Szóláthról b’azaménet ült le kicsit pihenni, mit azonban nem hittek el neki s bekísérték. — Szerencsétlen menekvés. A napokban nagy riadalmat okozott egy kocsi, melyet lovai a liczeum előtt elragadtak. A kocsin ülő Bagi Jánosné, megijedvén a lovak sebes vágtatásától,kiakart ugranija kocsiból, de oly szerencsétlenül esett a kemény kövezetre, hogy jobb lábaszára eltörött, A lovakat nagy nehezen megfékezték a korona utcza szögletén. Az első telefon viccz. Öreg anyóka nézi a városház tetején levő telefonvezeté­kek - „Ugyan, kedves kotnámasszony, mire yalók ott fent azok a cserép-bábuk?“ — „Azon fognak majd beszélni az urak!“ — „Pb szegények, hogy mindig a háztetőre kell mászkálniok, ha beszélni akarnak!“ — Markovics pinezér meghalt. Mar- kovics, a Fiume kávéház szerencsétlen fő- plnczére, kit még október elején fültövön szúrtak, ma reggel sebébe belehat. — Templomszentelés. A recski újon­nan épitelt templomot vasárnap, e hó 18-án szentelik fel nagy ünnepséggel és fényes egyházi szertartással. — A tárkányi kolera. Rémhírként járta be a vidéket, hogy Mezőtárkányon egy ko­leraeset fordult elő. — A tény igaz, de nem volt yalódi kofepa, csak koleragyanus eset s sl bpteg máris könnyebben érzi magát s remény vau életbenmaradásához. — Újabb megbetegedés sehol sem fordult elő. — Villanyvilágítás a megyén. A miniszteri jóváhagyás a villany világítás ügyében már leérkezett a megyéhez s ma már ott is ki- gyuladnak az elektromos lámpák. — A kanyaró Sarudon már szűnő félben van, úgy annyira, hogy az utólsó 4 nap alalt csak 1 újabb megbetegedés történt. A napokban már a bazár! iskolát is meg fogják nyitni. — Politikai hírek. Ilyen czimü rovatja van egy fővárosi heti lapnak, melynek czimo: „Magyar Néplap.“ Megbolránkozni való közlemények jelen­nek meg ebben s valóban csodáljuk, hogy min­den soráért külön sajtóperbe nem fogják a/,t a szerkesztőt, a ki ilyeneket merészel kinyomatni lapjában. ízelítőül közlünk a politikai hírekből egy kis szemelvényt: „Igaz, hogy a hír szerint a mi miniszter elnökünk a vakmerő hazndozások nagymestere, de hát ily hazugság még vakmerőnek is tulme- rész lenne.“ „Tehát ugy-e hazudtatok ti semmiháziak akkor, midőn az egyházpolitikai javaslatok szükségességét a nép óhajával okoltátok meg.“ „Nem lesz bűnötök elfeledve ti hazug ördö­gök, ha félve a következményektől, hátrább tol­játok is a választásokat. Nem kelletek többé, ha mézzel kenetitek ís be magatokat. Ki fogunk rúgni benneteket a kerületekből, hogy a nya­valya is fölüt.“ »Komisz Tudások, ellenségei a népnek ellen­ségei a hazának, ellenségei az egyháznak és bizon nagy erőszakot kell magunkon tennünk, hogy ily hitványok fejét be ne verjük.“ „Nem kell nekünk se nemzeti párt, se füg­getlen párt, se Apponyi, se Kossuth, annál ke- vésbbé kormányjárt, a nyúzott képű Wekerlével egycsegyedül csak a mi jártunk, a nép járt!“ „ E zászló mellett kitartunk, ha millió ördög jön is ellenünk és a Wekerle-bálványt a húsos- fazekas jotyafráterekkel együtt aporba, a sárba, a trágyagödörbe temetjük! Isten minket úgy segéljcn!!“ És ilyen lapot adnak a nép kezébe! Ha még ettől sem vadul meg a magyar, — úgy semmitől. — A hideg vasutak. Széles Magyarorszá­gon mindenfelé fütik már nov. 1-től a vo­natokat, (még a mátrait is!) csak a mi villanyos városunk kávédaráló masinája tüntet azzal, hogy ő nem füt. Pedig hát hiába, nem igen van olyan helyiérdekű viczinális vonat, amelyik személyforgalmára nézve úgy kifizetné magát, mint ez a füzes- abony—egri s mégis élveznünk kell benn a kupékban is azt a kedélyes londoni ködöt és hideget, a melyek odakünn a szabadban rózsákat fakasztanak az orrok hegyére. — Kritikus napok Falb Rudolf né­met viharpróíéta november hónapra is jó­solt szörnyűséges kritikus napokat, melyek, hacsak úgy ütnek be, mint ahogy az előző hónapok kritikus napjai beütöttek, akkor valósággal nincs mitől tartanunk. — A no­vember hónap kritikus napjai a következők: holnap, november 13-án másodrangu kriti­kus nap van kilátásba helyezve, november 27-én pedig egy harmadrangn kritikus nap. (x) Kovács J. fogorvos Budapestről, ki már évek óta ellátogat városunkba, most lapunk utján tudatja a u. é. közönséggel, hogy e hó folyamán ismét eljön Egerbe rövid idei itt tar­tózkodásra. Megérkezését annak idején lapunk Utján fogja majd tudomására hozni a közönségnek. (x) Érdekes. Lapunk mai számában közöljük tleekseher József hamburgi szerencse hirdetményét, A hirdető ezég legszigorúbb diskrécziója és a fizetésekben pontossága által az egész világon oly hirnévre tett szert, hogy mai hirdetésére méltán felhívjuk olvasóink figyelmét. SZÍNÉSZET. (2. A hárem testőr.) Csütörtökön, november 8-án a drámai sze­mélyzet mutatkozott be csekély számú, de annál előkelőbb közönség előtt. Herczeg Három testőrét adták. A közönség rokonszenvesen fogadta úgy a darabot, mint az egyes szereplőket, kik hálás szerepeiket nem is késtek érvényre juttatni. — Különösen Biharynak volt jó estéje, ki Rátkiból pompás modern lapszerkesztőt alakított. Mollette Moóry és Várady tűntek ki. Moóry Pollatsek sze­repét adta sok jó izü komikummal a közönség folytonos derültsége mellett. Várady Flóris bá­róból sikerült, blazirt alakot csinált. A nők közül kettő játszott: Biharyné és Nagy Aida. Biha- ryné, mint Rózsa ügyesen állotta meg helyét. Nagy Aida kisasszonyt fiatalsága s csinos szinp-di alakja szép jövővel kecsegtetik, de még sok gyakorlatra s több természetességre van szüksége. —- Az epizód alakok közül Mátrai La- torkája s Hidassy Kosniczkyja érdemelnek emlí­tést. — Az előadás általában összevágó s élénk volt. Kár, hogy a nagyterem dekorálás! a alkal­matlan volta miatt kellemetlen inczidensek zavar­ják az előadások menetét. (3. Az uj honpolgár.) Szombaton a fővárosi színkörök repertoir darabját, Kövessy Albert „Uj honjolgárát“ vet­ték elő. A darab ismert bohózatos volta elég nagy közönséget vonzott a nézőtérre, mely nem szűnt meg folytonos tetszésnyilatkozataival elhal- mozni Moóryt és Pajor Emíliát. Moóry a czim- szerepet, Goldstein Számit adta jó kedvel, mig Pajor Emilia Virág Toncsit a varró leányt. A művésznőt már k'lóptekor riadó tapsvihar üdvö­zölte s ö csakugyan mindvégig pompásan meg is telelt a hozzákötött várakozásnak s felvonások közben sokszor kihívták partnerjóvel Moóryval együtt. Bihary Szaiay postatiszt szerepében ismét jól játszott. Nagy Aida hálátlan szerepébe életet akart önteni, de ez nem .--ikerült neki, ami azon­ban nem az ő, hanem a szerző hibája. Figyelemre­méltó alakítást produkált kis szerepében Takács Mariska, ki a színi akadémiából magával hozott értelmességgel é..- természetességgel játszotta kicsiny szerepét. Ajánljuk a direktornak, hogy nagyobb szerepeket is oszon ki a kisasszonynak, kinek színpadi megjelenése igen szinpatikus. Kiss János, Kissné és Biharyné a Gólya családot elég élén­ken ábrázolták. Jó volt még Mátray Gerzson Tamása s Hidasy Tavaszi bárója is. (4. A czigány.) Vasárnap este népszínmű járta: Szigligeti „Czigánya“. Az előadás a maga egészében nem állott valami fényes színvonalon, de Pajor Emilia Koncz és Mátrai játéka kárpótolt a többi szerep­lők botlásaiért. Pajor Emilia, mint Rózsi, az igazán müvészleg játszott és énekelt, úgy, hogy nyílt színen is többszőr megtapsolták. A harmadik felvonás nagy jelenete valóságos mestermü volt s nemcsak teljes rontura, de tanulmányra is vallott. — Koncz, mint népszínmű énekes és baritonista, igen elfo­gadható színész. Hangja kellemes, kivált a közép regiszterekben és játéka is megfelelő. Mátrai Zsigából karaktert csinált s meglátszott játé­kán az aprólékos gond és igyekezet. — Nyílt színen egy csinos daláért Hajdunét is megtapsol­ták és méltán,, mert valóban kellemes csengáü be­hízelgő hangját ügyesen tudja érvényesíteni. — Szóval minden jó, csak közönség nincs, pedig, hiába a nélkül nem is várhatjuk, hogy jóelőadá­sokat produkáljanak. * Műsor: — Keleti utazás, vígjáték. Eleven ördög, operet. Bocaccio, operett. Kertész leány, operett. KÖZOKTATÁSÜGY. Eger, nov. 12. — Kegyes adományok. Özv. Klein Abra- hámné aki csak e hó 6-án tett egy 1000 frtos alapítványt boldogult férje emlé­kére az egri állami reáliskola javára, újab­ban az egri főgymnásium, az egri angolki­sasszonyok által vezetett polgári leányiskola és az egri izr. elemi iskola részére 100—100 frtot, továbbá az irgalmas nővérek házi sze­gényei és az egri izr. nőegylet részére szin­tén 100—100 írt, összesen: 500 frtot ado­mányozott. Gazdaságtan tanítása az ismétlő iskolában. Az egri községi népiskolákban a tanítás belszer- vezetére nézve nagy és fontos átalakulások tör­téntek az utóbbi időben. Csak nem rég osztatott meg a két makiári negyedbeli osztatlan népiskola egymás között osztott iskolává olyformán, hogy a népiskola I. és II. osztálya az egyik, a többi ! osztály pedig a másik népiskolába lett elhelyezve, i holott azelőtt; mindkét iskolában, mindegyik osztály

Next

/
Thumbnails
Contents