Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-11-13 / 85. szám
felvoH állítva ; azután ugyanezen iskolákban a külön volt ismétlő iskolák czenlralizáltattak, leguj bban pedig a tanítótestület körében mozgalom indult meg aziránt, hogy a város egész területén levő összes ismétlő iskolákban a gazdaságtan tanítása czentraüzáltassék olyformán, hogy az ismétlő iskolások az egész város területéről egy külön e czélra felállítandó és felszerelendő központi tanteremben jöjjenek össze a gazdaságiam előadások meghallgatására, melyeket tudvalevőleg úgyis egy külön szaktanár ad elő. A községi tanítótestület tehát a legutóbb tartott rendes havi értekezletén egy bizottságot küldött ki e fontos és nagy horderejű kérdés tanulmányozására és megbízta e bizottságot, hogy a czentralizáczió keresztül vitele ezéljából egy memorandumot dolgozzon ki, melyet azután a tantestület az egri községi iskolaszékhez fog beterjeszteni. Zónaidő az egri községi iskolákban. Az egri községi népiskolák tanítótestületének határozatából kifolyólag a téli hónapok tartama alatt a délutáni tanítás félkettökor veszi kezdetét s tart fél négy óráig. A zónaidö november hó 15-én (csütörtökön) lép életbe és tart január 10-óig. OLVASÓASZTAL. Dr. Maczki Valér ciszt. rendű egri főgymná- siámi tanár »Népszerű felolvasások a magyar irodalom köréből« czirnü könyvére, — melynek jövedelme szerző által az Egerben felállítandó Dobó-szobor javára, mint alap ajánltatott föl, — Kapácsy Dezső gyiijtöivén 1—1 írttal a követ- I kezö lelkes honfiak és honleányok szíveskedtek előfizetni; Úry-Kapácsy Amália, Szele Gábor, Be- govcsevich Róbert, dr. Kozma Károly, Ludányi Antal, Foltin János, Stephanovszky Sándor, Dankó Mihály, Zsasskovszky József, Debreczeni János, dr. Párvy Sándor, Samassa János, Katinszky Gyula, Dutkay Pál, Hám Gyula, Halász Ferencz, Babócsay Sándor, dr. Barchetti Károly, Sajósy Alajos, dr. Brünauer Ambró, ifj. Simonyi Károly, Síkhegyi Károly, Fábián Ignácz, Weichardt Márton, Kósa Kálmán, Hunyor Sándor, Póka öreg pap, Bayer Henrik, Okolicsányi Miklós, Gottfried Albert, Ko- lossy Gusztáv, Vazsita János, Gröber Ferencz, Sztupka János, Róth Gyula, Borhy Ádám, Janko- vics Adolf, Mártonffy Lászlő, Zalár József, dr. Kállay Zoltán, Simáczius Gusztáv, Imre Miklüs, dr. Alföldi Dávid, Dobrányi Lajos, dr. Frenczl János, Kapácsy József, dr. Hubert János, Fenyvesy Sándor, Volf Károly, Hangonyi Sándor, Pamlényi István, dr. Pásztor Bertalan, Fischer Lajos, Toma- noczy Béla (Heves-Bátorból), Kapácsy Dezső, Fel- senstein Lipőt, Grónay Sándor, dr. Baríalos Gyula dr. Csdlagh Mór, Schmiedl Sománé, Szőke Sándor, Eötvös József, Kámtz Dezső, Borbás Sándor, Re- menyik Kálmán, dr. Schvarcz Dávid, dr. Kánitz Gyula, Mednyánszky Sándor, Lázár Menyhért, Kánitz Géza, dr. Fodor László, Buzátli Lajos, Steinhäuser Refael, dr. Turtsányi Gyula, — vagyis osz- szesen : 74-en, 74 frttal; — mely összeg dr. Maczki Valér tanárnak, mint a mü szerzőjének, fennebb nevezett gyűjtő által f. évi november hó 8-án adatott át. Milleniumi Történet. Az Athenaeum r. társaság kiadásában egy olyan nagyszabású történeti munka indult meg, mely valóban eseményszámba mehet. Ezzel a nagy munkával a kiadónak as volt a czélja, hogy az ezeréves ünnepélynek legmaradandóbb emléket emeljen. Ez a »Magyar Nemzet Története« tiz kötetben, vagyis a magyar nemzet immár ezeréves múltját felölelő történeti munkáról van szó, mely gazdag illusztrácziókkal fog megjelenni és hogy a közönség minél könnyebben juthasson hozzá, hetenként megjelenő 30 krajczáros füzetekben lesz kiadva. A nagy munka szerkesztőségét a legkiválóbb magyar történetírók alkotják, kik az illető történeti korszakokra nézve eddig is legnagyobb történetírói tekintélylyel bírnak. íme a mü beosztása : Bevezetés a Magyar Nemzet Történetéhez. írja; Vaszary Kolos herczegprimás. I. kötet : Pannónia. írták: Frühlieh Róbert és Kuzsin- szky Bálint. — A vezérek kora. írja dr. Mar- czali Henrik. II. kötet: Az Árpádok kora. írja dr. Marczali Henrik. III. kötet: Az Anjouk kora. írja Pór Antal. — A luxemburgi ház. írják Fejérpataki László, dr. Schönherr Gyula (egyszersmind segédszerkesztő) és Gzobor Béla. IV. kötet : Mátyás király. — A Jagellók kora. írja Fraknói Vilmos. V. kötet: A Separatio. — Habsburgok és Báthoriak. Boeskay. írja Károlyi Árpád. VI. kötet: Küzdelem a nemzeti önállóságért. 1608—1690. írja Angyal Dávid. VII. kötet: II Rákócay Ferencz kora. írja Thaly Kálmán. Vili. kötet: A hanyatlás kora. 1712 — 1815. írja dr. Marczali Henrik, IX. kötet : Az ujjáébredés kora. 1815 —1348. írja dr. Ballagi Géza. X. kötet: A modern Magyarország. 1848—1895. írja dr. Marczaü Henrik. — Milleniumi epilog. írja dr. Jókai Mór. ,,Pálmák“ Egy gyönyörű munkával gazdagodott a magyar irodalom, első sorban a magyar zsidó költészet : Qerő Atilla jeles fővárosi iró „Pálmák“ czimü könyvében, mely a zsidó vallásos irodalom terén hiányt pótol, amennyiben Dávid király örökszép zsoltárait, a zsidók mindennapi imáit, a legremekebb verses fordításokban nyújtja, melyek n mesak gyönyörködtető olvasmányul, hanem igaz hévvel elmondható írnák gyűjteményéül is szolgálhatnak minden nemesebb gondolkozásra magyar zsidónak. A könyv kapható szerzőnél, Nándor-utcza 15 a „Külföld" szerkesztőségében és minden könyvárus utján. Ára: 3 korona. „Háztartás." czimmel Kürthy Emi Iné szerkesztésében Budapesten egy nálunk egészen uj irányú és hézagpótoló lap jelenik meg szép kiállítású 16 oldal terjedelemben havonkét háromszor (elsején, tizedikén ás húszadikán). Rendkívül gazdag tartalmából (78 állandó rovata van) csupán a fontosabbakat emeljük ki. A lap élén a nö- világ érdekeiről egy magas irányczikket közül, utána pedig : háztartás, konyha, lakás, fűtés, pincze, hálószoba, szalon, házi ipar, művészet, divat, fehérnemű, szabás-varrás, kézimunka, tudomány a házban, a szépség ápolása, a nők joga, kéresotfor- rások, a kertészet küiönféie nemei, baromfi-tartás, étlapok stb. stb. rovatok gazdag tartalma nyújt hasznos tudnivalókat a háztartás minden ágából. Ezeken kívül érdekfesziíö regényeket is közöl. Rendkívüli kedvezmény, hogy a „Háztartás" olvasó közönségének megbízásait díjtalanul elvégzi. Előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt és negyedévre 1 frt 50 kr, amely a kiadóhivatalhoz, Magyar Nyomda Budapest, Vili., József-utcza 45. sz. alá küladndő. KÖZGAZDASÁG. Eger, november 12. Gazdasági tudósítás. A várvavái't árjavtilás a terményekben, de különösen a kenyérierményekben, mindez- ideig nem jött meg s újév előtt valószínűleg nem is fog beköszöntem. Annyira rezignálva van már a gazdaközönség, hogy 10—20 kr. áremelés már elég hogy a piacai a nagyobb mennyiségű terményt vigyen, miáltal az árak ismét lenyomatnak. Alapos árjavuiást csak azon esetben lehetne várni, ha némi visszatartást tanúsítana a gazdaközöuség az eladásban, vagy pedig ha a külföld nagyobb megrendeléssel lépne fel. Különös jelenség az — és ez mutatja legjobban, hogy csak vevő kell. vagy némi liangulatcsinálás, hogy egyik-másik termény tetemes árjavulási érjen el, — hogy a tengeri napról-napra emelkedik és daczára annak, hogy kevesebb termett mint tavaly, még sincs ossz» hangban a valódi készlet a szükséglettel és a többi termény árával. Tudjuk, hogy a rozs, árpa és a zab is n&gyrészben pótolja, a tengerit, úgy etetés, mint más czélnál is, mégis azt tapasztaljuk, hogy e pótióczikk teljesen el van hanyagolva, a tengeri pedig napi ól-napra emelkedik az árban Azon esetben, ha a pótlóezikkek tovább is elhanyagolva maradnak, okvetlen visszaesésnek kell bekövetkezni a tengeri árbanis és vele kell tartani a pótlóczikkeknek is Az árpa annyira el van hanyagolva, hogy képesek volnánk kétségbevonni, vájjon a sört árpából készitik-e, vagy ennek is van már ex- tr&ktuma ? A mi piaczuuk, a tengerit kivéve, mindenben a szokásos egyformaságban mozog és nyomott árban lehet csak eladni. A tengeri igen élénken és szilárd árban kel el és kétszer, esetleg többször annyi is elkelne, mint amennyit hoznak, pedig meglehetősen hoznak. Következő árakat jegyezhetünk : Btiza: 5.60.—6.00-ig. Rozs és kétszeres: 4.50—5.00-ig, Árpa: 5,50—5.80-ig, Zab: 5.50 —5.80-ig és Tengeri: igen szilárd árban 6.60—7.00-ig. — Szeszes italok kimérése. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott magyar királyi miniszterelnök a szeszes italoknak a kávés üzletekben és ezukrászdákban való kiszolgáltatására kért engedélyek kiadásánál követendő eljárásnak egyöntetűvé tétele ezéljából a belügyminiszterrel egyetértőig rendeletet adott ki, a melynek lényegesebb intézkedései a következők: A kávés-üzletek (kávéházak, kávémérések) vállalkozói részére általábanvéve csak a finomabbfaju égetett szeszes italoknak, úgymint: liköröknok és más édesített szeszes folyadéknak, különleges pálinkaféléknek, rumnak, cognaenak és araknak kismértékbt n való el- árusithatására adható engedély. Az engodélvesék a fentjelzett égetett szeszes italoknak kis mértékben való elárusitását legföljebb 0.1 literig terjedő ürmérettel hiró poharakban gyakorolhatják. A nagyobb és müveltobb elemek által látogatott, a rendőri szakközegek részéről előzetesen megejtendő, beható vizsgálat után közrendéazeti és közegészségügyi tekintetekből nem kifogásolható kávéházakba az cmlitett poharazás mellett még a honi finomabb asztali csemege- és külföldi boroknak, továbbá honi- és külföldi sörnek zárt palaczkokban, az üzleti helyiségben leendő elfogyasztás ezéljából való elárusitásra is adható engedély. Más kimérés nagyobb kávéházakban nincs megengedve. A ezukrászok részére rendszerint szintén csuk finomabbfaju égetett szeszes italoknak kisméi- tékbteii való elárusitására adható engedély. Budapest székes fővárosában valamint a nagyobb vidéki városokban még a finomabb minőségű csemegeborokra is kitér.eszthető az engedély >t emellett engedély adandó arra is, hogy a ezuk- rászok az engedélyükben megnevezett égetett szeszes italokat és csemegeborokat zárt palackokban, utczán át is elárusíthassák. Kisebb vidéki városok ezukrászdáiban pedig — menynyiben e ezukrászdák a város intelligencziájá- nak hatóságilag megállapított találkozóhelyei — eme poharazáson felül kivételesen még honi jjnomabb asztali-, csemege- és külföldi boroknak zárt palaczkokban, az üzleti helyiségből} leendő elfogyasztás ezéljából való kiszolgáltar tásra is adható elárusitáei engedély. A sörnek kimérése, vagy kismértékben való elártmtása a ezukrászdákban egyáltalában tilos. Sorsjegyek húzása. November 15-én (csit- töríökön) az 1870. évi m. kir. államsorsjegyek (névértéke 100 frt, legnagyobb nyeremény 150 000 frt, legkisebb nyeremény 152 írt); november 16-án (pénteken) pedig az I. kibocsátású 3 százalékos őszig, földhitel-sorsjegyek (névértékű 100 frt, legnagyobb nyeremény 45.000 fi t, legkisebb nyeremény 100 frt) húzása fog megtartatni. Szerkesztői üzenetek. Vécs. Vécs község megüresedett jegyzői állására helyettesíti — mint azt lapunk múlt szánjában irtuk — Fökövy Sándort nevezte ki az egri járás főszoígabirája, Fokövy ur teliát teljes joggal vezeti és vezetheti otr, a község ügyeit. A helyettes jegyzőt nem a község képvi-' selőtestülete választja, hanem a főszolgabíró nevezi ki. Levelének ez ügyre vonatkozó része tehát teljesen tárgytalan Ami a pályázat hivatalos kihirdetését illeti, az is megtörtént már, tehát ebből is láthatja, hogy az egri járás főszoígabirája sem barátja a hosszas huza-vonáknak, annál kevésbé pedig — miként ön mondja — a „csúnya kortéziáknak“. N. i Gyöngyi)». Mit jelent a hosszas hallgatás? Talán beteg ? Felelős szerkesztő: Dr. Schvarc (Setét) Sándor. Kiadó: Lőw Sámuel A magy. villamossági rész- vényfársuiat egri telepén kőszénsalak bárkinek IMGYEN adatik ki»
