Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-10-15 / 77. szám
ban megállapítani olyképen, hogy utasittat- nék a számvevőség, hogy ezen összeget az egyes rovatokban ossza fel. Ez volna az egyik indítványom. A törvény világosan rendeli, hogy mikor a törvényhatóság részéről a közgyűlésen pótadó megyszavazása czéloztatik, ez a meghívóban világosan kiteendő. Nálunk a meghívót a tárgysorozat pótolja, tehát a pótadó kivetése ebben lett volna kitüntetendő. Én nem akarok akadékoskodni, de figyelmeztetem a tisztelt megyebizottságot, hogy ha ezen körülményt, csak egyetlen egy bizottsági tag is kifogásolná, úgy ezen költségvetést most tárgyalni sem lehetne. A pénzügyi szakosztály által ajánlott pótadók közül a katona beszállásolási alapra javasolt 30 ezer irtot is tulmagasnak találom. Értesülésem szerint a jövő évben ez 50 ezer frtot igényel. Erre a katonai kormány 35000 irtot ad s ekként a tényleges szükség nem 30 ezer, hanem csak 15 ezer frt s azért ennyit szavazok meg csupán. Végül azt a kérést terjesztem a tisztelt megvebizottság elé, hogy e költségvetéssel rokonságban majd később egy önálló inditvánvt tehessek. (Helyeslés.) Imre Miklós szerint az, a ki a vármegye financziális viszonvait úgy ismeri mint ő, az nem vádolhatná a pénzügyi szakosztályt félmunkával. Ha a költségvetést leszállítjuk, úgv az év végén nem lesz pénz és a gépezet megakad. A költségvetés szükségletei a szakreferensek előadása szerint egv- től-egyig nélkülözhetetlenek. A pénzügyi szakosztály, melynek ő az elnöke, feltárta a helyzetet s minthogy az állami segély csupán 84 ezer frt, kimutatta, hogy ez összeg a fedezetre kevés. Eddig a vármegye úgy segített a baján, hogy az ebadót és egyéb alapokat vette igénybe, azonban most már ezt sem lehet a végletekig vinni. Szükséges tehát, hogy a kormány előtt a helyzet felde- rittessék és a miniszter felhivassék, hogy ha azt nem akarja, hogy a közigazgatás ázsiai legyen, úgy lehetetlen negligálni a vármegye kívánságát, melyet a vármegyének követelni is joga van. Kémünk kell tehát a minisztert, hogy a vármegye állami segélyét 16 ezer írttal emelje fel, a mit anál is inkább megtehet, mert hiszen 30 millió fölösleget mutatott ki, ha tehát beszedte tőlünk az adót, hát adjon is vissza belőle valamit. Ha pedig 16 ezer frtot nem akar adni, úgy adjon legalább 8 ezer frtot s engedje meg, hogy az eddigi tartalékalapok továbbra is igénybe vétethessenek. (Helyeslések.) Székely János főpénztáros védelmezi ezután költségvetését, kimutatni igyekezvén, hogy az kellő körültekintéssel és takai ékossággal készült. Szederkényi Nándor : Azt mindenki tudja, hogy a vármegye az állami adóból 84 ezer frtot kap. Évekkel ezelőtt sajátszerü túltakarékosság vezette a vármegyét, minek eredménye az lett, hogy a közönség nem lett jól kiszolgálva, mert a megszavazott összeggel nem lehetett jó közigazgatást vezetni. Akkoriban állapították meg a vármegyék állami segélyét s a mi túlhajtott takarékosságuknak az lett a másik következménye, hogy mig más vármegyék nagyobb állami segélyt kaptak, addig nekünk csak 84 ezer frt állapíttatott meg, holott már az első évben kitűnt, hogy megélni ebből nem lehet. Most tehát kérjünk többet annál is inkább, mivel a kormány 30 millió felesleggel dicsekszik, s ha ebből telik mindenfelé, ne legyen éppen a közigazgatás mostoha gyetek. A pénzügyi szakosztály véleményét fogadja el. (Felkiáltások; Elfogadjuk!) Martonffy ügyész: A meghívás a tői vény értelmében eszközöltetett, mivel a tárgy- sorozathoz a p. ü. szakosztály jelentése csatolva volt, ebben pedig a pótadók felvoltak tüntetve. Beretvás Endre az ügyésznek azt válaszolja, hogy a mi a p. ü. szakosztály jelentésében van, az nincsen a tárgysorozatban. Imre Miklós, Székely és Szederkényi nem győzték meg őt a 16 ezer frtos deficzit alaposságáról. Szederkényi különben olyan dolgokról szólott nagy lelkesedéssel, amik ide nem tartoznak. Majd igy folytatja : Azt mondja Szederkényi úr, hogy ha a miniszter nem adja meg a mostoha közigazgatásnak a 16 ezer frt emelést, akkor megköszöni ő a miniszternek a jó közigazgatás iránti jóindulatát. Hát ez mind igen szép dolog, csak az a kérdés, hogy a Szederkényi úr köszönetével meg lesz-e azután a 16 ezer frtos deficzit fedezete. A további vitában részt vettek még, Székely, Klasánszky és Borhy. Szavazásra kerülvén a dolog, a vármegye nagy többséggel a pénzügvi szakosztálv javaslatát fogadta el, vagvis azt, a melvikkel a vármegye jövő évi költségvetése 16 ezer frtos deficzitet tüntet fel. A vármegyei alapok összeírása. A különféle alapokra kivetett pótadók megszavazása után Beretvás Endre a következő javaslatot terjesztette elő : Utasíttatnak a megyei pénztár és számvevőség, hogv készítsenek összeállítást a megyei összes alapokról és terhekről, nem különben azon pótadókról, melyek a megye közönsége által részint direkt, részint a községekre áthárítva fizettetnek, — egyidejűleg küldessék ki az alispán elnöklete mellett hét tagból álló bizottság, melynek feladata leend a fentebbi összeállítást számszerűleg és érdemileg felülvizsgálni s az eredménvt a megye bizottság 1895. évi január havi közgyűlésének bemutatni. A vármegye a javaslatot egyhangúlag elfogadta azzal, hogy a következő kilencz- tagu bizottságot küldte ki; Beretvás Endre, Imre Miklós, Szederkényi Nándor, Isaák Islván, Párvy Sándor, Dobóczky Dezső, Horváth József, Mednyánszky Sándor az alispán elnöklete alatt. A vármegye utat. A vármegye utainak helyrehozása és kiépítése czéljából annak idején megszavazott 400 ezer frt kölcsönügye keltett némi vitát. Beretvás Endre annak az óhajtásának adott kifejezést, hogy a jövőben a kölcsönök felvételénél a versenytárgyalási eljárás ne mellőztessék. Hám Gyula felszólalása után névszerinti szavazással elfogadta a közgyűlés a jelzálogbank legolcsóbbnak jelentkezett ajánlatát s igy a fenti összeg ezen pénzintézetnél vétetik fel. A közigazgatási bizottság tagjai. A közigazgatási bizottság tagjáúl névszerinti szavazással megválasztattak újból a régiek és pedig: Graefl Jenő, Babócsay Sán- doi, Dobóczky Dezső, Párvy Sándor, Sze- derkévi Nándor. A választás kihirdetése után Graefl Jenő bejelentette, hogy a bizalmat köszöni; de a biz"sági tagságot nem fogadja el. A második nap. A közgyűlés második napra persze már néptelenebb volt. Sem választás nem volt, sem pedig az egyesült ellenzék (!) pártegysége veszedelemben nem forgott. A közgyűlés második napját legfeljebb két momentum tette érdekesé. Az egyik a milleniumi vitát tette emlékezetessé. Isaak István ajánlotta a bizottság figyelmébe azt a hatvani hires országgyűlést, melyben a többek között kimondották, hogy magyar király idegen nem lehet. Hevesmegye monográfiájának íróját meglepte az Isaak felszólalása s úgy látszott, hogy a nagy monografus azt, hogy Hatvan Hevesmegyében van és hogy ott valamikor országgyűlés is volt, most hallotta először. Ezen történelmi felfedezést nem sokára egy jogtudományi lelet követte. Ezt már az egyesült ellenzék egyesült erővel kutatta fel. Beretvás Endre ugyanis a pénztári könyvellői állás vitája alatt azt találta mondani, hogy uj tisztviselői állás szervezésénél a tisztviselők nem szavazhatnak s mikor a vármegye jogtudósai a fejűket csóválták, hát rájuk citálta az 1883 évi 15 t. ez. 10-ik 5-át. Nosza egyesült erővel felcsapják a törvénvkönwet s uram bocsá! csakugyan benne van az a rendelkezés abban a törvényben, a melynek a czime: A megyék háztartásáról! Tehát ti- zeneírv évvel a törvénv életbeléptetése után Hevesvármegye is tudomásul vette annak tartalmát. Csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy 11 év óta hányszor nem alkalmazták ezt a törvényt. Egyébként a keddi közgyűlés a következő ügyeket intézte el. Hevesmegye történelmi emlékei. Az ezredéves országos kiállítás érdekében egy leiratot küldött a vallás és közoktatásügyi miniszter a főispánhoz, melvben felhivja a megye közönségének fisveimét arra, hogv a mesve kiválóbb történelmi jelentőségű helyeit és eseményeit szobrok, emlékoszlopok vagv festmények által örö- kittesse meg. A megvei milleniumi bizottság, — mint azt annak idején említettük — erre nézve a következő ajánlatokat tefie: ameve területén lefolvt számos és fontos történelmi eseménv közül megörökítésre méltónak leginkább Aha Sámuel királv alakját talália, ki Pata várát építtette s igv Hevesmegve (akkor Pata vármegye) megalanitója lett; továbbá Dobó István, Eger vára hős védőiének szobor alakját, végül ama jelenet meg- föstetését, midőn Rákóczy csapatai Egerbe bevonultak s őket Telekesv püspök fogadja. — Isaak István e három momentumhoz az 1524-iki hatvani országgyűlés megörökítését is csatolni kívánja, melyen kimondatott az a hires határozat, hogy a magyar nemzet többé idegen királyt nem választ. — A megye közgyűlése Isaak javaslatát elfogadván, a négy ajánlatot azzal tette át újból a milleniumi bizottsághoz, hogy ez tegye újabb beható vitatás tárgyává az emlékek megörökítésének módját s azok előállítási költségeinek meghatározásával együtt, a legközelebbi közgyűlésnek tegyenek újabb jelentést. Iparunk a milleniumon, Az ezredéves országos kiállítás egri és gyöngyösi helyi bizottságának segély kérését a milleniumi kiállításon résztvevő megyebeli iparosok részére a közgyűlés visszaküldte nevezett bizottságokhoz azon utasítással, hogy a helyi bizottságok az iparosok részére kért segélyt a megye közgyűlése által a mezőgazdaság és erdészettel foglalkozók részére már megszavazott 2500 írthoz arányitva hozzák újból javaslatba a januárban tartandó közgyűlésnek. A viczinális utak. Beökönyi Viktor tegnap beadott indítványához képest elhatároztatott, hogy az
