Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-10-15 / 77. szám

ban megállapítani olyképen, hogy utasittat- nék a számvevőség, hogy ezen összeget az egyes rovatokban ossza fel. Ez volna az egyik indítványom. A törvény világosan rendeli, hogy mikor a törvényhatóság részéről a közgyű­lésen pótadó megyszavazása czéloztatik, ez a meghívóban világosan kiteendő. Nálunk a meghívót a tárgysorozat pótolja, tehát a pótadó kivetése ebben lett volna kitün­tetendő. Én nem akarok akadékoskodni, de figyelmeztetem a tisztelt megyebizott­ságot, hogy ha ezen körülményt, csak egyet­len egy bizottsági tag is kifogásolná, úgy ezen költségvetést most tárgyalni sem lehetne. A pénzügyi szakosztály által ajánlott pótadók közül a katona beszállásolási alapra javasolt 30 ezer irtot is tulmagasnak találom. Értesülésem szerint a jövő évben ez 50 ezer frtot igényel. Erre a katonai kormány 35000 irtot ad s ekként a tényleges szükség nem 30 ezer, hanem csak 15 ezer frt s azért ennyit szavazok meg csupán. Végül azt a kérést terjesztem a tisz­telt megvebizottság elé, hogy e költségvetés­sel rokonságban majd később egy önálló inditvánvt tehessek. (Helyeslés.) Imre Miklós szerint az, a ki a vármegye financziális viszonvait úgy ismeri mint ő, az nem vádolhatná a pénzügyi szakosztályt félmunkával. Ha a költségvetést leszállít­juk, úgv az év végén nem lesz pénz és a gépezet megakad. A költségvetés szükség­letei a szakreferensek előadása szerint egv- től-egyig nélkülözhetetlenek. A pénzügyi szakosztály, melynek ő az elnöke, feltárta a helyzetet s minthogy az állami segély csupán 84 ezer frt, kimutatta, hogy ez összeg a fedezetre kevés. Eddig a vármegye úgy se­gített a baján, hogy az ebadót és egyéb alapokat vette igénybe, azonban most már ezt sem lehet a végletekig vinni. Szükséges te­hát, hogy a kormány előtt a helyzet felde- rittessék és a miniszter felhivassék, hogy ha azt nem akarja, hogy a közigazgatás ázsiai legyen, úgy lehetetlen negligálni a várme­gye kívánságát, melyet a vármegyének kö­vetelni is joga van. Kémünk kell tehát a minisztert, hogy a vármegye állami segé­lyét 16 ezer írttal emelje fel, a mit anál is inkább megtehet, mert hiszen 30 millió fö­lösleget mutatott ki, ha tehát beszedte tő­lünk az adót, hát adjon is vissza belőle vala­mit. Ha pedig 16 ezer frtot nem akar adni, úgy adjon legalább 8 ezer frtot s engedje meg, hogy az eddigi tartalékalapok továbbra is igénybe vétethessenek. (Helyeslések.) Székely János főpénztáros védelmezi ez­után költségvetését, kimutatni igyekezvén, hogy az kellő körültekintéssel és takai ékos­sággal készült. Szederkényi Nándor : Azt mindenki tudja, hogy a vármegye az állami adóból 84 ezer frtot kap. Évekkel ezelőtt sajátszerü túltakarékosság vezette a vármegyét, mi­nek eredménye az lett, hogy a közönség nem lett jól kiszolgálva, mert a megsza­vazott összeggel nem lehetett jó közigaz­gatást vezetni. Akkoriban állapították meg a vármegyék állami segélyét s a mi túl­hajtott takarékosságuknak az lett a másik következménye, hogy mig más vármegyék nagyobb állami segélyt kaptak, addig nekünk csak 84 ezer frt állapíttatott meg, holott már az első évben kitűnt, hogy megélni ebből nem lehet. Most tehát kérjünk többet annál is inkább, mivel a kormány 30 millió feles­leggel dicsekszik, s ha ebből telik minden­felé, ne legyen éppen a közigazgatás mos­toha gyetek. A pénzügyi szakosztály véle­ményét fogadja el. (Felkiáltások; Elfogadjuk!) Martonffy ügyész: A meghívás a tői vény értelmében eszközöltetett, mivel a tárgy- sorozathoz a p. ü. szakosztály jelentése csa­tolva volt, ebben pedig a pótadók felvoltak tüntetve. Beretvás Endre az ügyésznek azt vála­szolja, hogy a mi a p. ü. szakosztály jelen­tésében van, az nincsen a tárgysorozatban. Imre Miklós, Székely és Szederkényi nem győzték meg őt a 16 ezer frtos deficzit ala­posságáról. Szederkényi különben olyan dol­gokról szólott nagy lelkesedéssel, amik ide nem tartoznak. Majd igy folytatja : Azt mondja Szederkényi úr, hogy ha a miniszter nem adja meg a mostoha közigaz­gatásnak a 16 ezer frt emelést, akkor meg­köszöni ő a miniszternek a jó közigazgatás iránti jóindulatát. Hát ez mind igen szép do­log, csak az a kérdés, hogy a Szederkényi úr köszönetével meg lesz-e azután a 16 ezer frtos deficzit fedezete. A további vitában részt vettek még, Székely, Klasánszky és Borhy. Szavazásra ke­rülvén a dolog, a vármegye nagy többség­gel a pénzügvi szakosztálv javaslatát fogadta el, vagvis azt, a melvikkel a vármegye jövő évi költségvetése 16 ezer frtos deficzitet tün­tet fel. A vármegyei alapok összeírása. A különféle alapokra kivetett pótadók megszavazása után Beretvás Endre a követ­kező javaslatot terjesztette elő : Utasíttatnak a megyei pénztár és szám­vevőség, hogv készítsenek összeállítást a megyei összes alapokról és terhekről, nem különben azon pótadókról, melyek a megye közönsége által részint direkt, részint a köz­ségekre áthárítva fizettetnek, — egyidejűleg küldessék ki az alispán elnöklete mellett hét tagból álló bizottság, melynek feladata leend a fentebbi összeállítást számszerűleg és érde­mileg felülvizsgálni s az eredménvt a megye bizottság 1895. évi január havi közgyűlésének bemutatni. A vármegye a javaslatot egyhangúlag elfogadta azzal, hogy a következő kilencz- tagu bizottságot küldte ki; Beretvás Endre, Imre Miklós, Szederkényi Nándor, Isaák Islván, Párvy Sándor, Dobóczky Dezső, Horváth József, Mednyánszky Sándor az alispán elnöklete alatt. A vármegye utat. A vármegye utainak helyrehozása és kiépítése czéljából annak idején megszava­zott 400 ezer frt kölcsönügye keltett némi vitát. Beretvás Endre annak az óhajtásának adott kifejezést, hogy a jövőben a kölcsö­nök felvételénél a versenytárgyalási eljárás ne mellőztessék. Hám Gyula felszólalása után névszerinti szavazással elfogadta a köz­gyűlés a jelzálogbank legolcsóbbnak jelent­kezett ajánlatát s igy a fenti összeg ezen pénzintézetnél vétetik fel. A közigazgatási bizottság tagjai. A közigazgatási bizottság tagjáúl név­szerinti szavazással megválasztattak újból a régiek és pedig: Graefl Jenő, Babócsay Sán- doi, Dobóczky Dezső, Párvy Sándor, Sze- derkévi Nándor. A választás kihirdetése után Graefl Jenő bejelentette, hogy a bizalmat köszöni; de a biz"sági tagságot nem fogadja el. A második nap. A közgyűlés második napra persze már néptelenebb volt. Sem választás nem volt, sem pedig az egyesült ellenzék (!) pártegy­sége veszedelemben nem forgott. A közgyűlés második napját legfeljebb két momentum tette érdekesé. Az egyik a milleniumi vitát tette emlékezetessé. Isaak István ajánlotta a bizottság figyelmébe azt a hatvani hires országgyűlést, melyben a töb­bek között kimondották, hogy magyar ki­rály idegen nem lehet. Hevesmegye monog­ráfiájának íróját meglepte az Isaak felszóla­lása s úgy látszott, hogy a nagy monografus azt, hogy Hatvan Hevesmegyében van és hogy ott valamikor országgyűlés is volt, most hallotta először. Ezen történelmi felfedezést nem sokára egy jogtudományi lelet követte. Ezt már az egyesült ellenzék egyesült erővel kutatta fel. Beretvás Endre ugyanis a pénztári könyvellői állás vitája alatt azt találta mondani, hogy uj tisztviselői állás szervezésénél a tisztvise­lők nem szavazhatnak s mikor a vármegye jogtudósai a fejűket csóválták, hát rájuk ci­tálta az 1883 évi 15 t. ez. 10-ik 5-át. Nosza egyesült erővel felcsapják a törvénvkönwet s uram bocsá! csakugyan benne van az a rendelkezés abban a törvényben, a melynek a czime: A megyék háztartásáról! Tehát ti- zeneírv évvel a törvénv életbeléptetése után Hevesvármegye is tudomásul vette annak tartalmát. Csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy 11 év óta hányszor nem alkalmazták ezt a törvényt. Egyébként a keddi közgyűlés a követ­kező ügyeket intézte el. Hevesmegye történelmi emlékei. Az ezredéves országos kiállítás érdeké­ben egy leiratot küldött a vallás és közok­tatásügyi miniszter a főispánhoz, melvben felhivja a megye közönségének fisveimét arra, hogv a mesve kiválóbb történelmi jelentőségű helyeit és eseményeit szobrok, emlékoszlopok vagv festmények által örö- kittesse meg. A megvei milleniumi bizottság, — mint azt annak idején említettük — erre nézve a következő ajánlatokat tefie: ameve területén lefolvt számos és fontos történelmi eseménv közül megörökítésre méltónak leginkább Aha Sámuel királv alakját talália, ki Pata várát építtette s igv Hevesmegve (akkor Pata vármegye) megalanitója lett; továbbá Dobó István, Eger vára hős védőié­nek szobor alakját, végül ama jelenet meg- föstetését, midőn Rákóczy csapatai Egerbe bevonultak s őket Telekesv püspök fogadja. — Isaak István e három momentumhoz az 1524-iki hatvani országgyűlés megörökítését is csatolni kívánja, melyen kimondatott az a hires határozat, hogy a magyar nemzet többé idegen királyt nem választ. — A megye közgyűlése Isaak javaslatát elfogadván, a négy ajánlatot azzal tette át újból a mille­niumi bizottsághoz, hogy ez tegye újabb beható vitatás tárgyává az emlékek megörö­kítésének módját s azok előállítási költségei­nek meghatározásával együtt, a legközelebbi közgyűlésnek tegyenek újabb jelentést. Iparunk a milleniumon, Az ezredéves országos kiállítás egri és gyöngyösi helyi bizottságának segély kéré­sét a milleniumi kiállításon résztvevő me­gyebeli iparosok részére a közgyűlés vissza­küldte nevezett bizottságokhoz azon utasí­tással, hogy a helyi bizottságok az iparosok részére kért segélyt a megye közgyűlése által a mezőgazdaság és erdészettel foglal­kozók részére már megszavazott 2500 írthoz arányitva hozzák újból javaslatba a január­ban tartandó közgyűlésnek. A viczinális utak. Beökönyi Viktor tegnap beadott indít­ványához képest elhatároztatott, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents