Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-09-28 / 72. szám

A mult évben két nevezetesebb ipar- vállalat keletkezett megyénk területén : Hor- thon egy gőzmalom és Hatvanban egy téglagyár. Ezenfelül Egerben Braun, Rózsa és Társai czég rézlemez- és vasalásgyára »Első magyar lakatos- és lemezáru-gyár részvény- társaság« czég alatt a múlt év augusztus 19- én 250.000 forint alaptőkével részvénytársasággá alakult át, ennélfogva 150,000 írttal emelkedett befektetési tőkéje s igy előnyösen változott hajtóereje és berendezése is.

A gyár hajtóereje egy 16 lóerejü Hof- meister-féle gőzmotorral, felszerelése pedig 20 különféle munkagép és számos kézi szerszámgéppel szaporittatott, ennek folytán a múlt évben már nemcsak egyszerű sarokvasakat, ajtó- és ablak-zárakat, kilincseket, kapcsokat stb., hanem bevéső kereszt és kettős ajtózárakat is gyártott.

A telep kivitelre is termel. Kiviteli piaczai: Ausztria, Szerbia és Románia. Üzemét rendkívül bénítja, hogy a feldolgozásiba kerülő anyag beszerzése sok nehézséggel jár s e mellett kénytelen a külföldről beözönlő e nemű áruk versenyével küzdeni. Az előbbi akadály leküzdése czéljából kérte a kezdet nehézségével küzdő gyár a német vasnak gyártási czélokra való vámmentes behozatalát, mely azonban nem engedélyeztetett. S jellemző yiszonyainkia, hogy még a mai vámok mellett is olcsóbban szerezhető be a német vas, mint a hazai. A gyár 170—180 munkást foglalkoztat állandóan.

Az épitő-téglagyártás meglehetős lendületnek örvendett megyénkben a múlt évben. A Hatvanban felállított uj téglagyáron kívül Jiraszek és Krausz gyöngyösi téglagyára, yalamint az egyes városok közelében lévő kisebb-nagyobb téglavető telepek látták el a vidék tégla szükségletét.

Az üveggyártás megyénkben Párádon, gr. Károlyi Mihály üveggyárában űzetett, mely gyógyszertári üvegeket s ásványvíz palaczkokat termelt. A termelt mennyiség 5000 mm. közönséges öblös és sajtolt üveg, 500 mm. ablak s táblaüveg. A gyárban 102 férfi, 20 fiú és 7 leány dolgozott, kiknek külön betegsegélyző pénztáruk van.

A faipar nem űzetik ugyan gőzerőre berendezett telepeken megyénk területén, hanem nagyszámú kézi munka erővel dolAz asszony lehajtotta fejét.

— Én is ezt akartam.

A férfi megragadta kezét:

— Louis 1

A nő odaborult a férfi vállára és sirt csendesen. Siratta elveszett életét, harag és büszkeség közt elfojtott szerelmét. Siratta a megtagadott bocsánatot és önmaga iránti kegyetlenségét.

— Louise, szólt ismét a férfi reszkető hangon — szabad vagy-e ?

— Ah — szólt az asszony zavartan.

— Most . . . ?

Az asszony még hevesebben kezdett zokogni, miközben újra a férfi vállára hajtotta fejét, de ezek a könnyek már végtelenül édesek voltak. Életének minden kétségbeesését sírta el bennők. És mialatt könyei omoltak, az öröm és szeretet érzése ébredt föl szivükben, olyan édes, mint az ősz utólsó mosolygása körülöttük, méla, mint a lombok aranyos ragyogása a leáldozó nap szelíd sugarában. És úgy érezték, — mintha mindig keresték volna egymást és soha többé el nem válnak.

A nap elhalváiyult, amint aláhanyatlott a láthatáron. Sugarai barátságosan mosolyogva szűrődlek át a faágakon, mintha mosolygáskor lecsukódó szempilláikon tekintenének keresztül.

Olyan érzés szállotta meg egész valójukat, mintha zord, fáradságos nappali utazás után az alkony homályában hazatértek volna az elhagyott kedves fészekbe, csendes boldog pihenésre.

(Franczlából.)

gozó faiparosaink közül Barna Manó, Vind István egri és Makra Géza gyöngyösi asztalos-ipartelepei érdemelnek e helyen felem- litést, mint a melyekben 25—35 munkás nyer alkalmazást s épület-asztalos iparczik- keken kívül, butorasztalossággal is foglalkoznak. E czikkekben a verseny a bécsi árukkal szemben csaknem elviselhetetlen, azonban nevezetteknek sikerült e versennyel szemben is nemcsak helyben, hanem távolabbi vidékeken is piaczot teremteni íparczik- keiknek.

Bőrgyártásunkat mindössze két nagyobb timármühely képviselte, a Schvarcz Gáboré Egerben s a Rosenfeld E. timármühelye Gyöngyösön.

A malomipar Hevesmegyében nagyban a Deutsch Ignácz és fiai hatvani gőzmalmával, hol 148,000 mm. liszt termeltetett

1.330,000 frt értékben, továbbá Klein és Weinberger czég egri gőzmalmával, hol 36,500 mm. liszt állíttatott elő, van képviselve. A hatvani gőzmalom 6 tisztviselőt és 60 munkást alkalmaz; kiviteli piacza Német-, Francziaország, Anglia és Sveicz. Az egri gőzmalom 10 tisztviselőt és 56 munkást alkalmaz; kiviteli piacza Berlin és Boroszló.

A czukoripar egyedül Deutsch Ignác s fiai hatvani ezukorgyárában űzetik, mely csak nyers czukrot s vonatkozó mellék terményeket állít elő. A nyers czukor nagyrészben olasz s részben hazai finomítók számára szállíttatott, mig a melasset csak hazai szeszgyárosok vették meg. Termeltetett az 1892/3 üzemévben 80,000 mm. nyersczukor, 8000 mm. osmose viz, 12,000 mm. szörpalj (me- lasse) és 450,000 mm. répaszelet. A gyár állandó tisztviselőinek száma 20, a munkások száma 800—1000 között váltakozik. — A czukoradó 1893-ban 1385 frt, a czukorfo- gyasztási adó pedig 31,207 írta rúgott megyénk területén.

Sör, szesz és eczetgyártás. A sörgyártás megyénkben egyedül Grünbaum Gábor egri serfőzdéjében űzetett. A sörtermelési adó volt 1893-ban 4830 frt, sötfogyasztási adó 31,685 frt 47 kr., mely utóbbi összeg egybe- hasonlitva az 1892. évi 7,566 frt 77 kr. sörfogyasztási adóval mindennél világosabban mutatja, mily óriási arányokban emelkedett 1 év alatt a sörfogyasztás megyénk területén. — Szeszgyártás Hevesmegyében a kisebb kazántulajdonosokon kívül nagyban csak három helyen űzetett. (Egerben Preszler F., Gyöngyösön Bogdán József, Nádujfalun Zmeskal Zoltán.) A termelt szeszmennyiség 1893-ban 313,234 hektoliter. Szeszadóban befolyt 105,518 frt 98 kr. — Eczetgyártásunk jelentékeny. Hevesmegyében 8 eczetgyár van; az engedélyezett adómentes szesz mennyisége 100,213 hektoliterre rúgott.

A keményítő gyártást az egész kamarai területen egyedül Kanitz Jenő keményítőgyára reprezentálja Egerben. A keményítőgyár a múlt évben csupán tengeri keményítőt gyártott, mivel a buzakeményitő gyártást a tulajdonos nem tartotta indokoltnak. De a tengeri keményítő gyártásra sem voltak kedvezők a viszonyok, mert a tengerit távol vidékekről volt kénytelen beszerezni s igy a szállítási költségek az előállítás költségeit tetemesen felszöktették. A keményítőgyár kiviteli piacza Ausztria, belföldön csekély a fogyasztás. Megemlítjük itt, hegy a gyártulajdonos a tengeri keményítő hulladék értékesítése végett egy nagyobb szabású tehenészetet állított fel. A nyert tej mennyiség helyben talál piaczra.

Az élesztő gyártást nagyban Bogdán József szeszgyáros űzi Gyöngyösön.

—szky.

HÍREK.

Eger, szept. 27.

— Lapunk legközelebbi száma pénteken, október ötödikén fog megjelenni.

— Az első villamfény. Az a serény, lázas munka, mely a sűrűn leásott villamve- zetéktartó oszlopok bedrótozása körül már hetek óta folyik, a napokban véget ér. A villamtelep1 fejlesztőgépei már munkaképes helyzetbe hozattak s igy mi sem áll többé útjában ama rég várt pillanatnak, hogy Egerváros utczáin kigyulladjon az első villamfény. A villamvilágitási vállalat — mint értesülünk — október hó 5-én, a jövő pénteken (ominózus nap!) fogja kipróbálni a vezetékeket s egyszersmind ugyanezen a napon fogja megtartani a próbavilágitást is. Kíváncsian várjuk a pillanatot, midőn Eger utczáit a kékes-fehér villamfényben megláthatjuk. Ugyan milyen színekben fog tündökölni az a sok piszok utczáinkon, melyeket a petroleum lámpák álmos fénye oly diszkrétül eltakart.

— A hősök elnöke. Az egri 1848/49-es

honvédegylet eddigi elnökének, Földváry Kálmánnak Gyöngyösre költöztével uj elnökül Horváth József ügyvédet választották meg egyhangúlag a veterán szabadhősök.

— Fölösleges koronák. Egyik munkatársunk e hó 21-én levélutján két koronát kapott azon czélból, hogy azt Káldy Mariska jutalomjátéka alkalmából a virágcsokor beszerzésére szánt ösz- széghez csatolja. Minthogy azonban a jelzett czélra az összeg már felesleges volt, azt a primadonna jóváhagyásával is jótékony czélra fordítjuk s a létesítendő egri »Fehér-kereszt egyesület« alapja javára az egri polgármesterhez juttatjuk.

— Hymen. Piacsek Géza alappitványi ellenőr, e hó 29-én esküszik ‘örök hűséget Friedl Irma kisasszonynak, özv. Friedl Mik- lósné bájos leányának.

— Zsidó-ujév. Október 1-én nagy ünnepe lesz az izraelita hitfelekezetnek. Ekkor telik be ugyanis 5654 esztendeje az ő szentkönyveik bizonzsága szerint a világ teremtésének s kezdetét veszi az újév, az 5655-ik esztendő.

— Halál a kocsi kerekei alatt. Aldebrőn e hó 21-én este 5—6 óra között megrendítő szerencsétlenség történt. Horr Mihály Erzsi nevű másféléves kis leánya kint játszott az apja háza előtt elvonuló országút szélién s azon idő alatt, mig Horr testvérének István fia, kinek felügyeletére a kis leány bizva volt, kissé távolabb, a többi gyermekekkel játszott, egy három lovas kocsi jött. Feldebrö felöl sebes váglatva, mely a szegény kis teremtést elütötte. A kocsi, melyen maga a tulajdonos, ifj. Fazekas János ült, a másféléves gyermek-leány derekán ment keresztül s annyira összezúzta, hogy két óra múlva meghalt isszonyu kinok között. Ifj. Fazekas János azzal védekezik, hogy abban az időben, mikor a katasztrófa történt, a tehéncsorda is épp arra jött s igy ő az azáltal felvert portól nem átta a gyermeket.

— Szerkesztői nyilatkozat Az Egri Híradó legutóbb megjelent 78. számában a következő szerkesztői nyilatkozatot olvassuk:

»Szerkesztői nyilatkozat. Beleznay László ur f. hó 22.-től nem tagja az Egri Híradó szerkesztőségének. Eger, 1894 szept. 24. Lnga László, felelős szerkesztő.«

— Eljegyzés. Hering Imre oklev. gépész eljegyezte Strausz Károly helybeli polgártársunk kedves leányát, Strausz Etelkát

— A távozó színtársulat. Halmay Imre színtársulata csak három előadást tart még az arénában s ezzel be lesz fejezve Egerben is az idei sziai évad, mely igen sok estét tett élvezetessé. A társulat innen Szabadkára megy, hol az egész telet fogja tölteni.

— A mezőtárkanyi jegyzőség. A mezőtárkányi uj jegyző már megvan választva. Barna József öröké tehát betöltetett. Az uj jegyző egyhangú szavazással Jászberényi Miklós átányi aljegyző lett, a ki elődjének nyugdíjazása óta már mint helyettes jegyző vezette a község ügyeit.