Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-09-28 / 72. szám

4

— A bántalmazott örült. Tisza-Füredről írják lapunknak, hogy ott e hó 21-én Szilágyi János odavaló ember a délutáni órákban egy szegény őrült nőt: Szabó Juliannát, oly erővel sújtott főbe egy darab téglával, hogy a szerencsétlen nő náég 'tnost is fekvő beteg.

— Kukoricza tolvaj. Poroszlón Asztalos József kukoriczaföldjéröl e hó 22-én egy Kovács Julis n vü asszony csöves kukoriczát lopott, de midőn zsákmányával el akart menekülni, Balog János szintén poroszlói lakos letartóztatta és tőle 101 cső kukoriczát elvett.

— A makiári Sámso:i. A legerősebb legény Makiáron Tóth József volt. Ha ő akarta, porba hullott előtte minden ember, még akkor is, ha a maga jószántából nem vállalkozott is erre a megalázó szerepre. Ezt a rettenetes fölényét Tólh Józsefnek embertársai felett, e hó 22-én este 9 óra tájban kétségbe merte vtinni két legény pajtása, Orosz János és Törő András a makiári Spicz-féle korcsmában, amiért azután Tóth előbb a korcsma helyiségben, később pedig az utczán istöbbkzbena földhöz vagdosta őket. A két legény mikor már megelé- gelle'az akaratlanul való folytonos érintkezést az anya- földdel, Orosz János egy kést rántott elő, Törő pedig egy téglát s azzal oly súlyos sebeket ejtettek az izmos paraszt Sámsonion, hogy az most élet- veszélyes »ebei miatt az egri irgalmasok kórházában fekszik és életéhez nem sok reményt fűznek az Orvosok.

— Éjféli verekedők. Átányon e hó 21-én éjfélkor hat odavaló legény összeveszett az utczán Madarász Sámuel háza előtt s oly éktelen lármát csapott, hogy Madarász kénytelen volt kimenni lakásából, hogy elzavarja onnan az éjjeli csendzavarókat. De vesztére lépett ki a házból, mert a duhaj hat legény közrefogta öt s botokkal vér. sre verték a saját háza küszöbénél.

— Az öt éves gyújtogató. E hó 24-én délután 4 órakor Sárközi István udvarán, Poroszlón, két kocsi széna égett el, melyet a tulajdonos 5 éves István nevű fia gyújtott fel.

— A véres fejű ember. Vasárnap este a vasút tájékán egy véres fejű embert találtak a rendőrök az árokban, a kinek a feje kegyetlenül össze volt verve. Nagy Andrásnak hívják a szerencsétlent, de mikor megtalálták oly részeg volt, hogy semmire sem emlékezett vissza.

— Ragályos betegségek a megyében, k hivatalos statisztikai adatok szerint Hevesmegye területén szeptember hó 1-töl 15-ig a következő ragályos megbetegedések történtek : Difteritisz : Egerben 1, Apczon 1, Atkáron 1, Besenyőn 2, Demén- den 3, Saáron 2, Párádon 1, Sarudon 1, Boczo- nádon 1 és Pélyen 1 ; összesen : 14 megbetegedés melyből 5 halállal végződött. - Vörheny: Egerben 2 ; — Hökhumt: Egerben 3; — Tífusz : Egerben 4, Kömlön 2, Egerszalókon 1, Sarudon 2; — Vérhas: Egerben 2, Szóláton 1 ; — Tra- hotna: Egerben 2, Hatvanban 1.

SZÍNÉSZET.

(46. A kis molnámé.)

Radó Antal e csinos operett éje szombaton Káldy Mariska jutalomjátékaul került színre telt ház előtt. Káldy Mariska a fejedelem szerepét énekelte s alakította valóságos bravúrral. A közönség a szép, tehetséges művésznőt zájos tapsokkal, egy csinos virágcsokorral, s egy virágkosárkával tüntette ki. Az operette humoros szerepeit Boross Endre (Gerstl Flórián) és Fe- renczy (Bicski András) játszották a náluk megszokott kedves humorral. Nikó Lina pompás fejedelemnő volt, Horváth Arnold (Oláh Péter) pedig kedvesen énekelt. Volt a darabnak egy vendégszereplője is, Nemes Gizella kisasszony, a ki a Czeleszta szerepével birkózott meg közepes sikerrel. A kisasszony művészetének mindazonáltal szép sikereket jósoluuk a — jövőben.

(47. A szökött katona.)

Közepes ház, jeles népszínmű, gyenge előadás. Ez a vasárnapi előadás jellemző birálata. A cziraszerepet (Gergely) Kiss Pista játszotta sok szerencsével, Nikó Lina pedig Camilla olasz asszonyt alakította kitünően. Ha még megemlítjük, hogy Boross mint Pista kovácsinas produkált néhány élvezetes jelenetet, az előadó művészek művészetével beszámoltunk. A többi szereplő meglehetős kedvetlenül mozgoti a deszkákon és meglátszott rajtuk a — szerep nemtudás.

(48. A szultán,)

Héttőn másodszor került színre e szini- évadban Verő György közkedveltségü operettje két uj szereposztással A r.zimszerepet (Szelim sziiltán) ezúttal Káldy Mariska énekelte s igazán félelmes vetélytársa lett Halmaynénak, a ki augusztus hó 1-én énekelte ugyanezt. Nemes Gizella kisasszony, ki másodszor lépett fel ez estén, a Roxelanet játszotta Káldy Mariska helyett, de ebben sem tudott tovább menni a közepes sikernél. A többi szereplők a régiek voltak, ugyanazon szerepkörökben.

(49. A kis alamuszi.)

Repertoir darab volt, mely már harmadszor adatott e színi évadban. Szereposztás a régi, közönség közepes számmal.

(50. Az uj honpolgár.)

Kövessy Albert fővárosi életképe, az uj honpolgár, meglehetősen üres ház előtt adatott szerdán este, de a kite ott, voltak, igen jól és sokat mulattak —- Borosson. A czimszereplő, Goldstein Számi, Boross volt s mindvégig derült hangulatban tartotta a házat. Legjobban tetszett „Az én nevem Goldstein Számi“ kezdetű kupléja, mely Konti József szerzeménye, azután Káldy Mariskával (Virág Toncsi) lejtett kettős táneza. Mindkettőt zajosan megujrázták és megtapsolták. Kiváltak még ügyes játékukkal Dombayné (Kádár Teréz), Ferenczy (Gólya) Nikó Lina (Gólyáné), Lángh Ilona (Nelli), Nagy Gyula (Gerzson Tamás), Mészáros (Szalay) és Halmay Imre, a ki Dombay helyett adta a Tavaszi Aladár aszfaltbetyár szerepét nem közönséges sikerrel.

*

Műsor: Pénteken Mongodin ur felesége; szombaton Molnár László felléptével: Ármány és szerelem, (Schiller tragédiája); — Vasárnap: Halmay Imre igazgató jutalomjátékául s a társulat bucsuélöadásánl: Tüzérek a gyakorlaton

KÖZOKTATÁSÜGY.

Eger, fzept. 27.

Járásköri gyűlés. A »Hevesmegyei általános tanítótestület« egri járásköre tegnap, e hó 26.-án délelőtt Kolacskovszky János elnöklete alatt rendes járásköri ülést tartott a belvárosi községi iskola rajztermében. Az ülés tárgyát az egri községi külvárosi osztatlan népiskolák tantervének revíziója képezte, melyet hosszas vita után meg is állapítottak. A revízió alá vett tanterv előadója Butellay Endre egri községi tanító volt, ugyan ő készítette el az uj tantervjavaslatot is, melyet itt- ott módosítva a járásköri gyűlés el is fogadott. Az uj tanterv elfogadás és megerősítés végett fellesz terjesztve az iskolai felsőbb hatóságokhoz.

Központi választmányi ülés. A »Hevesmegyei általános tanítótestület« központi választmánya ! október hó 3-án Gyöngyösön ülést tart Hauke Pál testületi alelnök elnöklete alatt, melynek tárgya az október hó 23-án Hatvanban tartandó testületi nagygyűlés előkészítése lesz

OLVASÓASZTAL.

A „Hazánk“ czimü közgazdasági, politikai és társadalmi, napilap az egyetlen a magyar sajtóban, elég merész volt a magyar mezőgazdasági politika megteremtéséért küzdeni s mellette pálezát törni. Ez a merészsége teremtette meg neki azt a nagy rokonszenvet, melylyel országszerte találkozik rövid pály Jutása alatt. De meg is érdemli, mert a »Hazánk« a mellet, hogy a magyar közgazdasági politika elöharczosa, változatos és bö tartalmú rovataiban élénken tárgyalja a politikai és társadalmi élet eseményeit s kimerítő, élvezetes, de mindenek- fölött pontos és a valóságnak megfelelő értesítésekkel szolgál olvasó közönségének. »Otthon« rovatában, hetenként egyszer, a nőket ég a családot érdeklő kérdéseket tárgyal és vonzó modorban nyújtja elmélkedéseit, útbaigazításait. Előfizetési ára: egy évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Előfizetések közvetlen a kiadóhivatalhoz (Budapest, Üllői út 25. Köztelek) küldendők.

A Nemzeti Iskola sikerei. Hogy mily eredményeket érhet el egy lap, mely igaz ügyet, igaz lelkesedéssel szolgál, azt megmutatta a Nemzeti Iskola, a Benedek elek politikai tanügyi lapja. Egyetlen tanügyi lap ez, melyet a minisztériumban is nemcsak szorgalmasan olv< snak, hanem komolyan is vesznek. Egyetlen tanügyi lap, melyben az ártatlanul meghurczolt tanító és tanár

uniódig hü védőre falált s az egyedüli, 'mely az iskola ellenségeivel nyílt és elszánt hárdzra kelt. A kauezió letétele által pedig jogot szerzett arra, hogy a kormány politikáját általánosságban is bírálat tárgyává tehesse, a minthogy teszi is. Most a legújabb számában éppen a delegácziók gyűlése alkalmából a katonai kiadásokról, mint kulturális szükségletek ellenségeiről czikkezik s keserű igazságokat mond el. A katonai nevelésre nézve igen találóan jegyzi meg, hogy : »a gyermek a királyé, de már az ifjú a császáré« .... A Nemzeti Iskola rövid idő alatt kivívta, hogy ö az ország'tanügyi közvéleménye s éppen ez okból kivánátos, hogy minden tanító és tanár ismerje és szorgalmasan olvassa azt. Mutatvány számokai ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal (Budapest, VII, Rottenbiller-u. 6 a.)

KÖZGAZDASÁG.

Eger, szept. 27.

Országos vásárok. Egerben a szent Mihály- napi országos vásár pénteken és szombaton, e hő 28. és 29-én fog megtartatni. — Tisza-Füreden az őszi országos vásár október 4. és 5-én fog meglartaini. — Mező-Kövesden október 1-én (hétfőn) lesz az országos vásár.

A megyei utak kavic&olása. Zalár József, Hevesmegye alispánja közelebb egy felhívást bo- csájtott ki az egyes községi elöljáróságokhoz aziránt, hogy az 1895. és 1896. években a megyai utakra szükséges fedanyagok szállítására vagy maguk a községek, vagy pedig a községek földmives lakosaiból alakult vállalkozó csoportok vállalkozzanak. A felhívás szövege, mely kimerítő tájékozást nyújt a dologról, a következő:

A községi elöljáróságnak (körjegyzőnek.)

A megyei utakra szükséges fedanyag szállítására már a folyó évben s áz előző években is vállalkozott néhány község elöljárósága, sőt Saáron — a községi elöljáróság közreműködése nélkül —• egy ottani földmivesekből alakult vállalkozó csoport, s a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a vállalkozók legalább is oly jól és pontosan megfelelnek kötelezettségeiknek, mint azok, a kiknek állandó foglalkozása a különféle vállalkozás. Egyrészt a vármegye érdeke az, hogy az egyes vállalatoknál nagyobb méretű s egészséges vetélkedés fejlődjék ki, amire kétségtelenül lényegesen közrehat az, ha a földnépe e téren a hivatásos vállalkozókkal versenyre kél, másrészről közérdek az is, hogy a nép megélhetésére, adózási képességének emelésére mentül több forrás nyittassák, hogy munkát kapjon a nép kivált az év oly szakában, amikor őt a föld- mivelés nem, vagy alig foglalja el, Valamint közérdek az is: felkölteni népünkben a vállalkozási szellemet s azt a tudatot, hogy egyésült erővel a legtöbb esetben könnyebben szerezheti meg a szükséges eszközöket megélhetéséhez.

Ezeket figyelembe véve fordulok a községi elöljárósághoz (körjegyzőhöz) oly kérelemmel, szíveskedjék közreműködni abban, hogy a megyei utak mentén vagy ahhoz közel fekvő községek lakosai egyesüljenek arra, hogy az 1895. és 1896. évben a megyei ut bizonyos szakaszára fedanyagok szállítására vállalkozzanak, s a folyó év őszén megtartandó árlejtésre ajánlataikat beadják. Egyesülhet több község lakossága is, de mivel kisebb szakaszokra is hajlandó a választmány az ajánlatot elfogadni, annak sem áll akadály útjában, hogy egy községbeli egy vagy több vállalkozó csoport, rövidebb (párkilométer hosszú) szakaszra nézve tegyen ajánlatot. Kívánatos azonban az, hogy az ilyen csoportok képviseletét és vezetését a községi elöljáróság vállalja magára, ámbár a saáriak, mint már fentebb emlitettem, önállóan s a községi elöljáróságtól függetlenül megteszik.

Eddig az ily földmivesekből alakult vállalkozó csoporttól biztosíték nem követeltetett s alaposan reményiem, hogy ettől a jövőben is elfognak tekinteni. Ami pedig a vállalkozók által kiérdemelt kereseti összegek kifizetését illeti, e részben a múltban fennforgóit néha az a nehézség, hogy a vállalkozókat az útalap nem volt képes azonnal kifizetni, tehát várniok kellett hetekig, ez a nehézség azonban az 1895. és 1896. évben nem fog felmerülni. Biztosítottnak tekintem azt, hogy az útalap a megfelelő fedezettel mindig rendelkezni fog, s épen azért hajlandó vagyok az illető útfelügyelő megyebizottsági tag ajánlatára kissebb ösz- szegekröl szóló kereseti kimutatásokra is pénzt utalványozni, hogy ezzel a földnépe magán oly időben, amikor egyéb keresete nincsen, segíthessen és kogy ekként a vállalkozást megkOnayitsem.