Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-08-28 / 63. szám

alapokon nyugvó szellemi előrehala­dást biztosíthatna rendes szaktanfo­lyamok felállítása által s könyvtárával és estélyeivel lényegesen hozzájárul­hatna a kereskedői társadalom művelt­ségének tökéletesítéséhez. Nem bocsátkozunk ezúttal, az eszme ezen első publikálása alkalmá­val kimerítő részletezésbe, hanem e helyett elmondjuk mégegyszer azt, a mit mindenki tud és érez az egri intelligens kereskedői osztályban: hogy az ilyen módon való egyesülés uj életet, uj vérkeringést, uj munka­kedvet s uj erőt öntene a magára hagyatva, szétszórtan élő tekintélyes testület tagjaiba és a megalakított uj otthon keretében hatalmas tényező­ként munkálkodhatnának a helyi kereskedelem fejlődésére és ezzel kap­csolatban városunk anyagi és szellemi érdekeinek felvirágoztatására. Az első lépés. — A reáliskola ötödik osztálya — Eger, aug. 27. Pénteken délután érkezett városunkba az a nagy horderejű miniszteri rendelet, mely az egri magyar kir. állami reáliskola V. osz­tályának felállítását községi jelleggel s nyil­vánossági joggal felruházva, engedélyezte. Tehát konstatálhatjuk, hogy az első nagy lé­pés a reáliskola kifejlesztése felé meg van téve s azt siker koronázta. A Hevesmegye közönségéhez czimzett j s Egerváros közönségének szóló miniszteri j leirat szövege szószerint a következő: 40594. szám. \ Vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter. Hevesvármegye közönségének. Eger városa közönségének f. évi aug. hó 16-án kelt s közvetlenül hozzám inté­zett folyamodványára megengedem, hogy az ottani állami reáliskola keretében egy ötödik osztály egyelőre az 1894/95-ik tari­évre nyilvánossági joggal megnyittassék és a város költségén elláttassék, fentartva magamnak, hogy a továbbiakról később nyilatkozom. Budapest, 1894. augusztus 21. A miniszter helyett: Pulszky, s. k. államtitkár. Egerváros képviselőtestületének a reál­iskola V. osztályának felállítása tárgyában augusztus 16-án egy szavazat kivételével egyhangúlag hozott határozata tehát szente­sítést nyert a legfelsőbb fórumon s igy mi sem áll útjában annak, hogy szeptember el­sején megnyíljék az egri reáliskola V. osz­tálya. Az ujjonnan felállított V. osztály ter­mészetesen szintén a reáliskola épületében lesz elhelyezve és pedig az esetre, ha az idén nem válnék szükségessé az intézet I-ső osztálya részére egv párhuzamos osztály fel­állítása, úgy a tavaly ez en osztály által hasz­nált tanteremben, ha pedig ez az idén felállit- tatnék, úgy az intézet valamelyik szertári helyiségében. Az V. osztály tananyagának előadását a reáliskola ez időszerint itt működő tanári kara vállalta magára s csak igy vált lehet­ségessé, hogy az uj osztály, mely tisztán községi jelleggel bir (állami igazgatás alatt), tehát a város által tartandó is fel, csak 1300 írtjába kerül a városnak — névleg, mert ez összegben már benn foglaltatik azon 750 írt, melyet a városnak minden egyes osztály fenntartására fizetnie kell hozzájárulás czimén az államnak s a többi 550 frt pedig az erre az esztendőre kivételesen kétszeresre felemelt tandíjból (36 frt) fogja fedezetét találni. Ezek után a diadalmámor teljessé téte­lére még csak az lenne felettébb kívánatos, ha Egerváros képviselőtestületének junius 14-én, a reáliskola végleges kifejlesztésére vonatkozó határozata is ily gyors s a városra nézve kedvező elintézést nyerne a közokta­tásügyi kormány részéről. Földműves iskola Tisza-Füreden Eger, aug. 27. Mint lapunk más helyén is említjük, Tisza- Füreden egy gazdasági irányú felsőbb népiskola felállítása van készülődében, melyre nézve Heves­— 2 _ Flyelnbe, hogy egészségi és vagyoni állapotomat meg vizsgálja. E bizottság, miután nehány hóna­pig kedvére evett s ivott nálam, nem tudom ugyan, hogy mily jelentéssel tért vissza, de mivel elfelejtém megkenni a kezöket, valószínűleg nem a legkedvezőbbel, mert azóta minden panaszom és óvásaim daczára valóságos tébolyodottként bánnak velem és formálisan a jószágaimra zártak. Nem sokára a bizottság távozta után egy gondnokot küldtek hozzám, hogy ez vagyanomra és maga viseletemre felügyeljen s minden idegen látogatót távol tartson tőlem. A gondnok szerencsére derék becsületes és értelmes ember volt, azért nemsokára megszeret­tünk egymást és megbarátkoztunk. A jó ember, mikor megtekinté számadásaimat, csak elbámult a gazdaság szigorú rendszerességén, és belátta, hogy e rendszeresség, valamint a robot elengedése és a hübérvjszony lassankinti felbontása által inkább nyerek, mint veszitek. Később azután csupa idő­töltésből még ő maga is segített nekem a rabszol­gákból embereket nevein'. Sőt nehány jó ötlete is támadt mint például az, hogy a felszabadultak öt esztendeig számadást tartozzanak bemutatni a tanácsnak bevételeik és kiadásaikról, nehogy ellen­őrizetlenül hagyva visszatérjenek régi hanyagsá­gukhoz. — Időközben egy év múlt el. Gondnokom ez első év elteltével a kormányhoz beadott jelen­tésében vagyonom rendezett viszonyairól s annak igazgatásáról teljesen megnyugtatólag nyilatkozott, mely jelentésnek az a jó következménye lett, hogy egyelőre visszahelyez tettem jószágaim igazgatásába, azon kikötéssel azonban, hogy vagyonom állapotáról évenkint számadást tartozom beterjeszteni. Ez is a rokonaim müve volt. Mert ők, bár gondnokom csak egy exczentrikus különeznek nevezett mind­össze nem hagyták kiverni fejükből azt a rögesz­mét, hogy én az emberi ész jókora részének híjá­val vagyok s épen ezért nehogy az előttük vészedéi­nek tetsző újítási mániámmal megmételyezzem, az emberiséget, megtiltották nekem, hogy felsőbb enge­dély nélkül jószágaim határát átlépjem, vagy a hozzám tartozókon kívül, idegenekkel érintkezzem. De ez a tilalom csak javamra szolgált, mert ezál­tal elválasztva a társadalomtol, egyedül csak esz­méimnek s népem boldogitásának szentelhettem életemet. — Most már öt esztendeje, hogy itt e bol­dog magányban élek. És büszkén mondhatom, hogy ez öt év alatt csodákat műveltem. Jöjj, és nézd meg földjeimet és alattvalóim földjeit, nézd meg erdeinket, nyájainkat és házainkat ' És találsz virágzó, sem itt, sem másutt eddig soha nem látott jólétet. Jobbágyaim mindnyájan szabadok, munkaszeretők és sorsukkal megelégedettek. — Most már nem csak a lalu tanácsát ala­kítom szabad embereimből, hanem megadtam nekik azt a jogot is, hogy közös ügyeik vezetésére közvet­len elöljárókat választhassanak maguknak. Becsület- érzésök föl van ébresztve; érzik emberi méltósá­gukat. A legderekabb emberek néha-néha családos­tul ebédelnek asztalomnál. Én mindenben hoz­zájuk hasonlóvá igyekezem lenni. Ruhánk egyforma­sága bizonyos bizalmat kelt bennük a nélkül, hogy a tiszteletet csökkentené. Idős emberek előtt az megye kir. tanfelügyelője a következő felterjesztést tette a magy. kir. közoktatásügyi kormányhoz : Nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi m. kir. Minister Ur ! Azon feladatok között, amelyeket hazánkban a népoktatás keretében meg kell oldanunk, kiváló jelentőséggel bir és éppen azért az állam részéről a leggondosabb ápolást igényli a magyar földmi- ves paraszt osztálynak oly irányú kiművelése, hogy az a reá váró életfoglalkozásban kellő értelemmel s a gazdasági viszonyok legészszeriibb kihasználá­sával tudjon helyt állani, — boldogulni Különös fontossággal bir e feladat h dyes megoldása a Duna-Tiszamentén elterülő nagy magyar alföldön, hol millió számra menő magyar paraszlgazda él, a mely osztály a legbecsesebb áiiamfentartó elem. A népoktatás keretében ezen czél elérésére két irányban kell hatnunk : a) A földműveléssel foglalkozó községekben az ismétlő oktatásnak gazdasági irányban beren­dezése ; b) oly községekben, a melyek az illető földműveléssel foglalkozó vidékeknek központjait képezik, gazdasági elméleti és különösen gyakor­lati szaktanitással egybe kapcsolt felsőbb népisko­lák felállítása által. A gazdasági irányú ismétlő iskolák szerve­zése ügyében már 1892. évi 2.357. sz. a. volt. szerencsém kimerítő javaslatot előterjeszteni; a mely javaslat Nagyméltóságod mélyen tisztelt hivatali elődjének magas helyeslésével találkozván, azt tudomásom szerint a szükséges költségek engedélyezése czéljából — a nagyméltóságu főld- mivelési ministeriumhoz pártolólag áttétetett, de ott kedvező elintézézt nem nyert. E részbeli javas­latomat lesz szerencsém közelebb megújítani oly kérelemmel, hogy a gazdasági irányú ismétlő iskola a hatvani állami elemi népiskolánál rendeztessék be első kísérletként. A nagy magyar alföld földmivelési viszonyai­nak fellendülését — hitem szerint — nagy mérv­ben előmozdítanák a gazdasági szaktanitással egy­bekapcsolt felsőbb népiskolák, a melyeknek szer­vezete nagyban és egészben megfelelne az 1882. évi 18.634. sz. a. kelt rendelettel kiadott tanterv­nek, de azon lényeges módosítással, hogy ezen iskolákban legföként a gyakorlati szaktanitásra fek- tettetnék a súly ; e végből az iskola mulhatlanul internatussal láttatnék el, a melyben, illetve az ifjak fölkelnek és fövegüket leemelik; de magához hasonló előtt senki sem veszi le fövegét. Minden bebizonyított hazugság nálunk oly bűnténynek tekintetik, mint a lopás. Ez emberek, önmaguk fölött Ítélvén, most sokkal szigorúbbak, mint én voltam irántuk. Nem egyszer enyhítenem kel! íté­leteiket. Szóval Flyeln egész újra született, egy boldog, egy megelégedett otthon lett lakóinak. — Azonban, kedves Norbertem, erről magad­nak kell meggyőződést szerezned s ezért ha úgy tetszik, szívesen látott vendégem leszesz. VI. A boldogság otthonában. Napok, sőt hetek teltek el és én még min­dig Flyelnben voltam. Nem titkolom, hogy minden, a mit nekem Oliver mondott, minden, a mit itt láttam s tapasz­taltam, mély benyomást gyakorolt reám. Csodáltam erős akaratát, teremtő szelleme jótékony működé­sét, és sajnálkoztam szánandó sorsa felett, hogy annyira félreismertetett a világ által. Barátom rábeszélő szavaira s a szép báránö kéréseire, hogy e gyönyörű oázon tovább mara­dásra bírjanak nem volt semmi szükség. Igen oáznak kell Flyelnt neveznem, virágzó szigetnek a határos vidékek pusztaságai közepette, mely virág-szigeten még akkor is, ha nem lenne is az sivár puszták között, oly szívesen, oly örömest időzne az ember ! Itt, mihelyest a homokos, mocsá- ros szomszédvidékekröl, a szegényes, piszkos, job­bára apró viskókból álló rendezetlen falvakból, az elhanyagolt emberek közül kilép az ember e földre: zöldebbnek tetszik itt a fü, virágzóbbnak a

Next

/
Thumbnails
Contents