Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-08-28 / 63. szám

iskola 3 évfolyamán legfeljebb 60 növendék nyerne elhelyezést, a kik az intézettel kapcsolatos legalább 40 hold területen önmaguk — egy szakképzett igazgató és egy vezető gazda irányításával — minta parasztgazdaságot (földművelést, állattenyésztést, kertészetet, s. t. b.) űznének.

Ezen internatussal kapcsolatos gazdasági irányú felsőbb népiskolának czélja tehát az volna, hogy abban az elemi népiskola hí.t évfolyamát bevégzett, 12-ik életévüket betöltött fiuk felvétetvén, három éven át megfelelő elméleti kiképzés mellet főleg gyakorlatilag megtanulnák, mi módon kell a mezőgazdaságot és állattenyésztést észszerűen a boldogulás legvalószínűbb elérésével űzni. Belepnének ezen intézetben a jobbmodu paraszt- gazdák gyermekei, a kiket nem szállt meg az urhatnámság ördöge, hanem a kik az ekeszarva mellett akarnak maguknak becsületes megélhetést biztosítani: belépnének továbbá a kisbirtokos úri osztály által ide küldendő ifjak, a kik itt elegendő gazdasági ismereteket szereezhetnének ahhoz, hogy majd a kisbirtokosnál, a ki nem képes magasabb képzettségű gazdatisztet alkalmazni, mint vezető gazda nyerjen alkalmazást, a ki tehát nem csak magának biztosítana tisztességes megélhetést. De a kisbirtokosnak is nagy hasznára válnék.

Tudomásom szerint az országban létező felsőbb népiskolák közül a csikmegyebeli — gyergyó alfalusi, a háromszék megyebeli baróthi, az ugoesa- megyebeli halmi és a zalamegyebeli báláionfüredi iskola van gazdasági szaktanitással egybekapcsolva: de ezek közül csak a halmi iskola mellett van internatus, eddig még sem ennek, sem a többinek nem volt elegendő gyakorlati tere a gazdaságiak oktatáshoz. Ezek tehát eltekintve attól, hogy földrajzi elhelyezésük miatt sem gyakorolhatnak nagyobb hatást a földmiveléssel foglalkozó vidékekre, jelesen a nagy magyar alföldre; mai szervezetükben sem olyanok, a minőknek a földművelési érdekek szolgálatában lenniök kellene.

Kötelező benlakással ellátott, s főleg gyakorlati szaktanitással foglalkozó felsőbb népiskolákat kell felállítani hazánk földmiveléssel foglalkozó vidékeinek központjain; ezek hazánkban, mint kitönöen agricullur államban igen becses előmozdítóivá válnak a földműves (paraszt) osztály érdekeinek ; s talán meggátlói lehetnek az alföldön fel- feltiinedező socziális bajoknak is.

Ily intézetről van szerencsém Excellent iád előtt mély tisztelettel javaslatba hozni, hogy Hevesvármegyében — ezen kizárólag földműveléssel foglalkozó magyar törvényhatóságban — jelesen pedig Tisza-Füred nagyközségben, egy ily irányú intézet felállítását kísérlettem; elrendelni kegyeskedjék; a mely intézet, ha itt a hozzáfűzött várakozásnak meg fog felelni, majd mintául szolgálhat az alföldön szervezendő ily intézeteknek.

(Folyt, köv)

HÍREK.

Eger, augusztus 23.

— Személyi hir. Samassa József dr. egri érsek ma este haza érkezett.

— Lajos napja. A kegyelet érzése rezeg- tette meg fájón minden magyar embernek kebelét szombaton, a Lajos napon. Ez a nap, a mely eddig arra szolgált örvendetes alkalmul, hogy

| a nemzet apraja nagyja legjobb kívánságait kiil- ; dje el Turinóba, a legnagyobb magyar hazafihoz, j immár csak mély gyászt és pótolhatlan veszteséget jelent. Kosuth Lajosnak, a nemzet nagy halottjának porhüvelyét immár örökre elfedik a hazai hantok, de emléke, szelleme élni fog örökkön örökké! . . .

— A postafőnök jubileuma. Egy tevékeny

s köztiszteletben álló tisztviselő, Fekete János m. kir. posta- és távirófelügyelő az egri postahivatal főnöke e hó 31-én fogja 'megülni a postahivatalban eltöltött idejének 25 éves jubileumát. A derék jubiliáns barátai és tisztelői ez alkalomból egy nagyobbsza- básu társasvacsorát rendeznek tiszteletére szeptember hó 8-án a kaszinó-kertben, melyre az aláírási ivek már ki vannak bocsátva s Farczády László, Fenyvessy Sándor, Hegedűs Pál és Luga László ivtartóknál aláírhatok.

— Uj járásbiró. Ő felsége a király Uj- szászi Gyula gyöngyösi kir. járásbirósági albirót a gyöngyösi kir. járásbírósághoz járás- biróvá nevezte ki.

— Kirándulás a — „Peskőre“. A magyar

kárpátegyesület egri bükkosztálya szeptember hó 2-án (vasárnap) társas kirándulást rendez Tárkonyon át a gyönyörű kilátást nyújtó s pompás sziklacsoportokban gazdag „Peskőre“ s onnan Bartkalos Gyula vezetése alatt, és szakszerű magyarázata mellett a történelmi nevezetességű és nagy arcbeologikus érdekkel biró Örkön, a nagy és kis Ördög kegyen át Kelemenszékére s onnan egy őskori Nagy-győrvár megtekintése után, az áldozó-kő mellett, az ördög-gát mentén Apátfalvára. A kirándulás Egerből kocsin törnaezö, és meg érzi emberi méltóságát. Itt is voltak viskók de ezek most már tisztességes lakóházak, melyekbe a bárónő karján szívesen ellátogattam ; itt is voltak mocsarak, de ezekre most csak a hosszú árkokról és a földalatti, kikövezett vizvezetókekröl lehet következtetni; itt is voltak görnyedezö rabszolgák, kik földesurok — de még inkább ennek tisztviselőitől rettegtek és hátuk mögött mindnyájokat lépten-nyomon megcsalták, de ezek most már a szabad ember egyenes, bátor testtartásával bírnak, a báróban magokhoz hasonlót látnak — és gyermeki bizalom és odaadással csügg- nek rajta és övéin ! . . . Csodának tekinthetném ez átváltozást egy rövidke fél évtized alatt, ha nem tudnám, mily okosan és mily erős kézzel fogott Olivier e munkához, ha nem tudnám, mily óvatosan ment át a parancsoló földes ur szerepéről a tanítóéra, végre pedig az apáéra; mint csábította előbbre durva haszonlesésük által parasztjait, kiknek háta mögé mint hajtóerőt a büntetéstőli félelmet állitá; mint nem számított ö soha elismerésökre, belátásukra, erkölcsi vagy vallásos érzelmeikre, hanem inkább idomította, mint tanította őket s azután a több évi szoktatás és a gondosan nevelt uj nemzedék által érte el kitűzött czéljait.

Midőn Olivier megmutatta háztartási könyveit és ezekkel megczáfolhatlanul bebizonyította, hogy a gazdaságba behozott változások által jövedelme nemhogy csökkenne, de sokkal több, mint a mennyi boldogult nagybátyjáé volt; mosolyogva jegyzé meg Utána: Tehát láthatod, Norbert, kinek ment el az esze. Mert nyereséggel dolgozom, tékozló gyanánt bánnak velem s én kénytelen vagyok idegen embereknek, kiket számadásaim megvizsgálása végett ide küldenek, évenkint betekintést engedni háztartásom titkaiba. De hát ezen a dolgon egyelőre úgysem változtathatunk, mondd el nekem inkább nyíltan és őszintén, miként Ítéled meg s fogod fel te az én eszméimet, nézeteimet s munkálkodásomat a szerzett tapasztalatok után ?

— Megvallva őszintén, barátom, én egy csomó előítélettel és nagyon, de nagyon lesújtott szívvel jöttem hozzád; de a legkedvesebb emlékekkel foglak elhagyni. Téged mindenütt tébolyodottnak hisznek. Az nem vagy; hanem azért én is egykori gondnokod nézetét osztom: te egy nemesszivü, exczentrikus különcz vagy.

— Különcz ? Igaz, ez a szépített neve mindazon embernek, a ki a kor ferdeségeitől távol tartja magát. Diogenes őrültnek, Cato pedánsnak tartatott; Kolumbust Madrid utczáin futóbolondnak nézték; Olavides az inquisiiiónak adatott át; Russeaut Bern városa kiűzte menedékhelyéből ; Pestalozzit, mert inkább szerett rongyokba takart koldusgyermekekkel, mint a fényes, hajporos világgal foglalkozni, félbolondnak tekinték földiéi; végre engem, a ki csak Istentől nyert jogaimat akarom érvényesíteni, ész- és természetszerűen gondolkozni, beszélni és cselekedni, egyebet semmit, exczentrikus különcznek tartotok. Hát nem túlhajtott s nevetséges előítélet ez?

— Nem, Olivier, épenséggel nem. Tőled senki sem tiltja azt, hogy ész- és természetszerűen gondolkozzál s cselekedjél; de azt megkövetelik, hogy te is kíméld mások azon jogait, hogy jelen fogalmaik, szokásaik, sőt előítéleteik szerint éljenek, gondolkozzanak és cselekedjenek.

ténik Tárkányba; a PeskŐn villásreggeli mellett

1 órai pihenés. Megérkezés Apátfalván délátán

2 óra tájban, a hol a kirándulókat a szabadban főzött; ebéd várja. Apátfalváról a társaság az ott felfogadott parasztkocsikon tér vissza Egerbe. A kirándulásnál az egyleti tagokon kirül vendégek is szívesen láttatnak. Jelentkezhetni a részvételre 2 frtnyi élőleg lefizetöse mellett Buzáth Lajos egyleti pénztáros gyógyszertárában e hó 31-ig. Az indulás reggel 4 órakor történik az O-Kaszinó előtti utcza-térről. Bővebb felvilági- tást adnak dr. Philippy Ödön és Weidl Gyula az osztály alelnökei és Buzáth Lajos az osztály pénztárosa. Akik csak Apátfalváii akarnak a kirándulókhoz csatlakozni s ott a társas ebédben résztvenni, 1 frt előzetes lefizetése mellett eme szándékuk kijelentésével jelentkezhetnek.

— Bucsulakoma. Székely János telekkönyvi irodaigazgató tiszteletére ügyvédek kezdeményezéséből f. é. szept. elsején este társas vacsora lesz a Casinó kertjében. Egyedül a baráti szeretet, a 39 évi becsületes közszolgálat iránti elismerés szerény nyilvánítása kiván a búcsú lakoma lenni, melyre a rendezők az ünnepelt barátait és tisztelőit ez úton azzal hívják meg, hogy a résztvenni szándékozók Szokolay Lajos ügyvédnél előre jelentkezni szíveskedjenek.

— Tilos a vadaszat! Eger város tanácsának határozata folytán a mezei rendőrség ezután csak azoknak fogja megengedni a város területén lévő szőlőkben a vadászatot, a kik külön vadászterülettel bírnak, vagy a kiknek a vadászatra az illető szőlőtulajdonos engedélyt ad.

— Kiürített zsebek. Binét Ignácz helybeli vendéglős korcsmájában egy veszedelmes zsebmetsző garázdálkodott a napokban. Az említett korcsmába ugyanis éjjeli szállást kért egy Várkonyi Mihály nevű poroszlói gazda nehány társával s midőn az említett helyen az éjszakát eltőltötték, nagy meglepetéssel konstatálta Várkonyi, hogy a »kis lajbi«-jának eleje ki van hasítva s a belső zsebében levő börtárczája 168 írttal együtt eltűnt. Ugyanígy járt Várkonyinak egyik társa, Gacsal Mihály is, azzal a különbséggel, hogy ennek mindössze csak 8 írtja veszett oda. A rendőrség erélyesen nyomozza a veszedelmes zsebmetszöt, a kinek még arra is volt ideje, hogy a lopott pénz- tárczákat átvizsgálja s a benne levő iratokat az alvó Várkonyi feje mellé helyezze.

— De hát bántottam-e valaha az embereket s megtámadtam-e őket jogaikban ?

— Minden esetre. Te fölötte kihívóan helyezted szokásaidat a', általános szokások elé és igy megzavartad a békét azokkal, kik között éltél és ez által csak félannyi jót tettél, mint a mennyit tehettél volna kellő elővigyázattal. Krisztus nemcsak hogy Judea szokásait vévé föl, de még előítéleteihez is leereszkedett, hogy annál hatalmasabban működhessék. Végre is, mit árt egy nevetséges divat, mit határoz az, akár merev czopfot, akár nyírott hajat viselünk, akár bajuszosan, szakállasán, aaár sima képpel járunk ? Mi ártalmas van egy udvariasabb megszólításban vagy czimben ? Nem beszéltek-e már a régi görögök és rómaiak is többes számban önmagukról ? Nem te voltál-e a támadó fél, midőn például, mellőzve az általános s ártatlan szokásokat, nem tekintve az illemről való eddigi fogalmakat, mindenkire a »te« megszólítást erőszakoltad ? Barátom, régi igazság már az, hogy a ki ellentétbe helyezi magát a világgal, azzal ellentétben áll a világ is. És te csodálkoztál ezen ?

— Nem, ezen egyáltalán nem csodálkoztam,

mert el voltam rá készülve. De ne idézd nekem ezúttal Krisztus példáját, nem illik az most ide. A Megváltónak sokkal nagasztosabb teendői voltak koríársaival, mint nekem azért hajlottá csekélyebb balgaságaikhoz; de nekem egyedül ezekkel van dolgom, vagy legalább is nem kényszerittstem magamat arra, hogy vad ostobaságot dicsérjek, mentegessek vagy utánozzak. Annyi joga talán csak van az embernek emberek között, hogy hasznát vehesse józan eszének ? ivégs köv.)