Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-07-24 / 53. szám
majd az időközben felébredt ápolónő mellének szegezte, az ezáltal támadt zajra és az időközben szintén felébredt Kronovetterné sególykiáltozásaira egy 15 éves cselédleány, ki a konyhában aludt, felébredt s ijedtében kimászva a konyha ablakán, egy a ház előtt álló fa alá futott, honnan jól látta ama jelenetet, midőn a rabló a ládácskával hóna alatt kijött a szobából és a Mezey Eleonóra szobája ablaka előtt őrt álló paraszt emberrel együtt gyorsléptekkel a temető felé elmenekült. Ez az egész jelenet azonban csak mese volt, melyet a 15 éves gyermek leány csak azért mondott el a vizsgálatot vezető csendőröknek, hogy a nyomozást félre vezesse s mert ezt igy parancsolta meg neki Mezey Eleonóra ápolónője Barta Ferenczné. Természetesen, a leány ezen vallomása egészen más fordulatot adóit a dolognak. Barta ,Fe- rer.cznét azonnal vallatóra fogták s ez hosszas tagadás után be is ismerte, hogy nemcsak hogy tudott a dologról, de az egész rablási tervet ö főzte ki egy Balog Simon György nevű 56 éves, jómódú, de rovott előéletű bocsi emberrel, még az egri vásár alkalmával, midőn együtt egy kocsin mentek haza a vásárról. Balog Simon György, mikor kérdőre vonták, eleinte szintén tagadta a dolgot, de mikor szembesítették Bartánéval ö is beismerte tettét és kivallotta, hogy Mezey Eleonóra pénzét a ládácskával együtt egyedül vitte el a temető mögötti domboldalra, hol a ládából a készpénzt s a fülbevalókat magához vette és miután a ládácskát a négy takarékpénztári könyvvé’ hátrahagyta a fűben, a pénzt s az ékszereket jóval odább (mintegy két kilométernyire a ládától) elásta. A sötét bűn tehát tiz napi folytonos nyomozás és kutatás után végre teljesen napfényre került, Donovál András egri csendőrörsvezetö és Hosszú Jánrs csendőr fáradságot nem ismerő buzgalmából, mely annál inkább is elismerést érdemel, mert a nyomozást a községben szájról-szájra járó sok mende-monda s valószínűnek látszó gyanúsítás nagyon is megnehezítette. A két czinkostárs, Balog Simon György és Barta Ferenczné még csütörtökön este Egerbe lettek beszállítva a kir. törvényszék Vizsgálati fogságába. őseihez és ezek egyszerű, fenséges gondolkozás- módjához. Felsóhajtottam és szemem könybe lábbadt. Lélekben ismét Isten gyermekévé lettem. — Miért ne szabadna nekem is igazán élezni, igazat gondolni, igazat beszélni s igazat cselekedni, mint a hogy érzett, gondolt, beszélt és cselekedett Krisztus ? Nem volnék én képes a szokás bilincseit lerázni magamról ? Ostoba félénkségen kivűl mi akadályozhatna abban, hogy az őrült, elferdített társadalmi formák között józan emberként éljek, mint Isten gyermekéhez illik? így gondolkodtam s ezek a gondolatok képezték első állomását megtérésemnek. Lelkemet valami édes, kimondhatatlanul édes vágy fogta el, végleg szakítani az erkölcseiben megromlott világgal, hogy az Istennel, természettel s az örökkévalósággal kibékítve velük egyesülve lehessek. Sokáig lehettem ily állapotban, mert mikor felnyitám szemeimet, a nap már rég leáldozott az égről s csak az esthajnal rózsás pirja aranyozá még be a láthatár szélét. Hirtelen felugrottam. De mikor az útra felkészülten állva magamon az egyenruhát megpilllantám, lelkem áldásos békéje oda lett, szivemet egy villám czikázta át mely megrázta egész valómat. Tökéletesen megundorottam a világtól s annak minden ostobasága és ferdeségétől; sohasem láttam az emberiségnek az örökkévalótól, az igaztól és istenitől való iszonyú elszakadását világosabban, mint e pillanatban. Beláttam, hogy Sokrates ha ma élne, mégegyszer lenne kénytelen a méregpoh cat kiürteni; hogy Krisztus ha Gyöngyös Oroszi istenítélet. — Az összeégett család. — (Saját tudósítónktól,) Eger, julius 23. Iszonyú vihar dühöngött e hó 15. és 16.-a közötti éjjel Gyöngyös-Oroszi felett. A szakadó esőben a villám többször leütött a községben s egy ily villámcsapás következtében éjfélután 2 órakor kigyulladt Tóth József lakóháza s mielőtt a mentésre csak gondolni is lehetett volna, még nyolcz más házzal és azok melléképületeivel együtt teljesen leégett. A veszedelem oly hirtelen lefolyású volt hogy Tóth József és neje, Szőke Borbála menekülés közben iszonyú égési sebeket szenvedtek. Tóth József háza után Nagy fejő István lakháza vetett lángot s vele együtt istállója és minden takarmánykészlete elpusztult. A harmadik károsult Bér nán y i Pál kinek a háza, istállója s nagyobb mennyiségű szerszámfája veszett oda. Azután sorba következtek: Janák János háza, istállója, és sertésólja ; Kovács János háza, istállója, s egy kocsija; Horváth Dávid háza és istállója; Horváth István háza, istállója, takarmánykészlete és gazdasági eszközei; végül N á- dasdy Kelemen háza, istállója, és gazdasági eszközei. A szegény nép összes kára, úgy hozzávetőlegesen 2700 frt, mely szerencsére biztosítva volt. * * * Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy ugyanezen alkalommal, néhány órával előbb, Derecskén is nagy égiháboru volt. Itt is lecsapott a villám két helyen. Először Fónagy Ferencz szalmafö- deles házát gyújtotta fel s midőn ez elpusztult, K i s József házát hamvasztotta el. A heves negyei tűzoltó-szövetség Átányon. (Sajat, tudósitónktól.) Eger, jul. 23 A hevesmegyei tűzoltó szövetség választmányi ül sét, Átányon tartotta vasárnap délelőtt. Az átányi tü/ollóegylet hivta meg vendégeiül a választmányt s erre az alkalomra nyári mulatságot is rendezett. ma élne, minden városban megtalálná Jeruzsálemét, hol újból a keresztre feszittetnék, mint a világrend, a csend és béke felforgatója, mint népbnjtogató, mint rajongó. Eliszonyodlam. Ekkor fönhangon kérdem magamtól: Van-e bátorságod a józan életre tél ni? — Erős akarat járta át lelkemet. Fennszóval válaszoltam : Igenis, van bátorságom! Ezen az éjjen igen iiditő álmom volt. El felejtettem mindent, mit tegnap éreztem s a mit gondoltam. Reggel azonban megpillant ám a könyvet asztalomon s eszembe jutott tegnapi elhatározásom. Csak most láttam be igaázán, mily veszedelmes lépésre tökéltem el magam. Szilárd akaratom megrendült. De mégis kénytelen valék tegnapi meggyőződésem igazságát, beismerni. „Ki tanítványom akar lenni, az tagadjon meg mindent s kövessen engem!“ Átgondoltam házi viszonyaimat, ügy tűntem fel önmagam előtt, mint azon gazdag evangelium- beli ifjú, a ki nagy szomorúsággal elment Krisztustól. Akkor ismét kérdem magamtól: Van-e bátorságod ? — És főnhangon mondám : Van ! Akarom, hogy legyen! — És igy elhatároztam, hogy e percztö. fogva józan leszek. Csak az első lépésnél ne gondoljak az emberek gúnyával és minden következő lépés könnyebb leszen. — Remegek érted, te nagy ábrándozó! — mondám megszorítva kezét, — Ugy-e el fogod beszélni nekem ezen elhatározásod eredményét is? (Folyt, köv.) A választmány ülése d. e. 10 órakor volt Kovách Kálmán elnöklete alatt. Az ülés legnevezet sebb tárgya a tűz felügyelők újabb beosztása és megválasztása volt. E szerint a vármegye Ifi tüzfelügyelöi járásra osztatott s ezek részére járási tiizfel- ügyelőkké lettek: Kovách Kálmán, Grónay Sándor, Perger Ignácz, ifj. Simonyi Károly, Pólyák Sándor, Kozmári Dezső, Kreith Gyula gróf, Hám Gyula, Czeizler József, Jászberényi Miklós, dr. Biró László, Lég- man Imre, dr. Schvarc Setét Sándor, Holló Géza, Nagy Zsigmond. Délben az átányi tűzoltóegylet disz- gyakorlatot tartott, a mely minden tekintetben kitűnően sikerült. A tűzjelzésre 3 perc alatt vizet adtak a kitűnő rendben tartott szivattyúkkal. Délután szintén igen sikerült majális volt, a melyen a vidék intelligenciája nagy számban vett részt. HÍREK. Eger, julius 23. — Személyi hírek Kemény Ferencz áll. reáliskolai igazgató megkezdte egy havi szabadságát, melynek tartamára helyettesítésével Bergmann Ágost r. tanár bízatott meg. — A magy. kir. igazságügyminiszter Csengev Kálmán székesfehérvári kir. törvényszéki joggyakornokot az egri kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. — AZ uj kórház. Az cgrí betegsegélyző-pénz- tár körében újabban egy igen üdvös eszme kezd tért hódítani s mindinkább közeledik a megva- sulás stádiuma felé. Nem kevesebbről van szó, mint hogy a derék egyesül d egy uj kórházat i kar létesíteni a saját tagjai számára. Ha ezt sikerül neki kivinni, úgy évenkint nemcsak hogy hatalmas megtakarításokat eszközölhet a pénztár, hanem még beteg tagjainak is nagyobb kényelmet és ápolást biztosíthat a saját kórházában. — A kirabolt M. Á. V. A magyar kir. államvasutak Péczel állomásán ismeretlen tettesek nagyobb mennyiségű ruhaszövetet loptak el a napokban. A fővárosi államrendőrség természetesen azonnal megindította a nyomozást s miután a nyomok Hevesmegye területén egész Karácsondig vezettek, itt a községi elöljáróság közbejöttével házkutatásokat tartottak Gábor György, Kiss István és Takács János lakásán és csakugyan rá is akadtak ezeknél az elrejtett lopott ruhaszövetekre, melyekből már azóta több ruhadarab is készült. Gábor György, Kiss István és Takács János beismerték bűnösségüket s azonnal letartóztatták. — Éjféli bucsujárók. Az idei roppant szárazság oly aggasztó mérvet öltött, hogy a szegény töldmivesnép valósággal kétségbe van esve terményeinek pusztulása miatt. Az egri szegényebb sorsú földműves asszonyok végső kétségbeesésükben vallásosságukban keresik a vigasztalást és a már-már elvesztett reményt. Éj jelenkin i ugyanis kisebb- nagyobb csoportokban a város utczáin s a határban levő feszületekhez zarándokolnak ájtatosan imádkozva s szenténekeket énekelve. Ezek az önkéntes bucsujárások a legtöbbször egészen éjfélig tartanak. — A poroszlói örökös Furcsa fogalmai lehetnek a magyar örökösödési rendszerről B e s z e János poroszlói lakosnak, a ki e hó 16-án délelőtt egész házinépével s kocsira pakolt bútorával együtt beállított Oláh János lakására Poroszlón s a házat erőszakkal birtokába akarta venni azon az alapon, hogy a ház azelőtt az atjáé volt s azt tőle
