Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-07-24 / 53. szám

mintegy 15—16 évvel ezelőtt 400 írtért elár­verezték. A ház, a hozzá tartozó birtokkal azóta már rég kitermette a vételárt s igy az bár telekkönyvileg Oláh János nevén áll is, még is az ő tulajdona, mert az elhunyt aty­jának egyedül ő a jogszerinti örököse. Oláh János, mikor Besze minden pereputyóstul betelepedet az udvarra, nem volt otthon; a felesége betegen feküdt s a két öreg asszony — Oláh édes anyja és az anyósa— kik a fi­atal asszony ápolására maradtak hon. a ház kapuját belülről lakatrazárva becsukva tar­tották, mert Besze egy ízben már beállított hozzájuk a mostanihoz hasonló módon »igazságos jussát» követelendő Besze János azonban nem hagyott magán kifogni. A be­zárt kapun szépen átmászott s egy fejszével a lakatot a, retesszel együtt lefeszítette s igy teljes diadallal vonult be családjával és bú­torával az udvarra, hol le is pakolt mindent a kocsiról. A rögtön értesitett s előhívott elöljáróság természetesen váltig bizonyít­gatta Beszének a ház iránt formált jogai tarthatlanságát, de ez szívósan ragaszkodott elhatározásához s miután azzal fenyegetőzött hogy ha kell vér árán is vissza szerzi bir­tokát, az elöljáróság az ottani csendőrség közbejöttével letartóztatta az erőszakoskodót s átadta a tiszafüredi kir. járásbíróságnak. A „goromba“ egylet mulatsága. A szegény gyermekeket felruházó goromba egy­let f. hó 29-én vasárnap, a saját pénztára ja vára jótékonyczélu nyári tánczmulatságot rendez a Disznófőben. A mulatság a nevezett napon délután 4 órakor veszi kezdetét. Beléptidij: személyjegy 1 frt, csa­ládjegy 1 frt 50 kr. Felülfizetések a jóté­kony czél iránti tekintetből köszönettel fo gadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Kedvezőtlen idő esetén a mulatság a Kaszinóban fog megtartatni. Bővebb értesítéssel a fal­ragaszok fognak szolgálni. Meghívók a nyári mulatságra sem helyben, sem a vidékre nem fognak küldetni. — Dézsába fűlt gyermek. Mintzér József, Mintzér Balázs vécsi lakos 1 és l/4 éves fia, tegnap este véletlenségből az ud­varon elhelyezett vízzel telt dézsába fejjel lefelé bebukott s megfuladt. A szeréncsétle- nül járt gyermek nagyanyja a szerencsét­lenség pillanatában az udvart söpörte s mi­dőn hátratekintett s unokáját a dézsában látta, rögtön kimentette ugyan, de élesz- tési kísérletei sikerteleneknek bizonyultak, mert a gyermek ekkor már megvolt halva. — Turista-gyűlés. A kárpátegyesület egri bükk osztálya szombaton, e hó 20-án ülést tar­tott Pásztor Bertaian dr. alelnók elnöklete alatt. Az ülésen Pásztor Bertalan dr. olnök bejelenté az egyesület múlt évi kirándulásait, mely után Buzátli Lajos pénztáros az évi szá­madásokat mutatta be. Bevétele volt az egye­sületnek a múlt évben 504 frt 23 kr„ kiadása 309 frt 80 kr. Uj tagokul ajánltattak: Foltin János egri kanonok-plébános, Kandra Kabos tőrténettudós és Végh Kálmán tanitóképezdei tanár, kiket a közgyűlés egyhangúlag be is választott. Ezután tlsztnjitást tartott az egye­sület, melynek eredménye a kővetkező; Elnök lett: Kállay Zoltán dr. főispán, ügyvivő alelnök Philippi Ödön dr., alelnök Weindl Gyula, tit­károk Csutorás Lász'ó dr. és Kelemen Lajos, pénztáros Bnzáth Lajos, — Az olló-árus nádpálczája. A mostani hevesi vásáron történt — mint levelezőnk írja, — hogy Káli Andrásné boczonádi asz- szony egy Csintalan Tekla nevű szintén oda­való leánynyal megáltak Hamoznyik Gusz­táv jászberényi olló-kereskedő áruasztala előtt s ott igen sokáig válogattak az ela­dásra kitett ollók közül. A jámbor olló-ke­reskedő egy ideig csak türelmesen várta, hogy mi lesz az eredménye ennek a nagy válogatásnak, sőt egvik-másik ollót megle­hetős szóbőséggel ajánlott is a válogatós vá­sárolók figyelmébe, de elvégre is, mint min­dennek a világon az ollósnak is elfogyott a türelme s mikor látta, hogy minden ékes­szólása kárba vesz felkapva a nádpálczát oly hatalmas ütlegeket mért azzal Káli And­rásné karjára, hogy azon az orvosi látlelet 6-7 napig tartó sérüléseket konstatált. A tü­relmét vesztett olló-árus ellen keresetet indí­tott a megsértett vevő. — Elvándorolt búza keresztek. Rosner Herman domoszlói földbirtokos felső nánai határban levő birtokáról négy kereszt búza kelt lábra a legutóbbi éjjek egyikén. A láb- rakelt buzakalászokat nem is fogják megta­lálni többé, hanem megtalálták helyette a belőlük kicsépelt búzát és pedig Mészáros György vécsi gazdaember udvarán épp ab­ban a pillanatban, mikor azt a buza-tolvajok Mészáros András és Tajti Ferencz vécsi le­gények Gyöngyösre akarták elszállítani ér­tékesítés végett. A kereszteket Holló György vécsi szántóföldjén tartották elrejtve a tolvaj legények, a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül egész e hó 18-áig. Ekkor este szál­lították Mészáros udvarára, hol kicsépelték s csak 20-án hajnalban vitték volna eladni Gyöngyösre, de ekkor utolérte őket a ne- meris sújtó keze. A két tolvaj azonnal be is ismerte tettét. — Az arany fillérek. Uj pénz, uj hamisí­tók, uj csalók! A múlt heti vécsi vásárnak egyik legnevezetesebb eseménye az volt mint tudósítónk írja — hogy az uj 10 filléressek miként változtak át egy még eddigelé isme­retlen, de furfangos csaló kezében — uj aranyokká. Nem visel szalonrokkot a csaló, hanem csak ködmönt és talán a betűvetés mesterségéhez sem ért, hanem azért, hogy a nickelpénzből tud aranyat csinálni, azt megmutatta. De a dolog vége kettős sira­lom lett egy szegény emberre nézve, a ki két malaczkáját hajtotta-be Hevesre, hogy ott eladja. Szükiben van a pénz mindenütt, de legfőkép a szegény embernél s igy igen bajos jószágot tartani, hát elhatározta, hogy túl ad a két malaczkáján, melyek pedig téli reményeit képezték. Türelemmel várva a vásártéren akadt is vevő, a ki jól megmust­rálván a nagyobbacska hízókat, alkuba ál­lott a szegény emberrel is. — Hogy adja kend a malaczokat? — Tizenkét pengőjé’ hagyom, mer’ mán sietni kéne hazafelé. — Sose siessék kee, hanem adja ide kee őket tizé’. — Annyié’ nem léhet. Nézze kee még a sunkáját. — No adja, nem adja tizé’ ? Ehun e, aranyba íizeték, értük akar a császár. És ezzel a szegény ember szemébe oda ragyogtatott két darab fényessárga pénzda­rabot. Az egy darabig csak csudálta azt a szép uj arany pénzt. Azután egyet gondolt. Bizony jó lenne neki is ez a szép fényes uj pénz. Legalább ez nem rongyosodik el oly könnyen a mándli zsebben, mint az ócska bankó, oszt’ fótot sem kell arra soha rávetni. Fogta magát és odaadta a két ma- laczkát a két aranypénzért, a vevő azon biztosítása mellett, hogy az aranyak egyen- kint 5—5 frtot érnek. — Mikor a vevő atyafi elhajtotta a malaczokat, a szegény |em- ber bevette magát egyik korcsmába a jó vásár örömére áldomást inni. Meghúzta jól az üveget néhányszor s jóízűen falatozott az eléje tett pörköltből, hiszen telik az aranyok­ból, mert az anyjuknak odahaza úgyis csak 8 pengőt fog bevallani. De bezzeg siralom lett azután a nagy áldomásból, ’mikor fize­tésre került a sor. — Ehun van-e, aranynyal űzet, a ki úr! — szólt a korcsmárosnak. Ez azonban roppant rémületére a szegény embernek, azonnal leleplezte az aranybórbe bujt nyo­morult filléreket, hogy hisz azok együttvéve sem érnek többet 20 vasnál, egy fillérrel sem, a régi pénz szerint. Bezzeg ‘kijózano­dott egyszerre erre a szóra a szegény be­csapott ember s eszenélkül futott a lel­ketlen csaló után, de hát bajosan tudott a malacainak nyomába akadni, különösen azon személyleirással, melyet a csalóról adott, hogy annak — »szörnyen szép dohányzacskója volt, oszt’ nagyon szortyo- gott a pipája!« — Tolvaj a főispán kertjében. Pénteken este úgy 10 óra tájban nagy riadalmat oko­zott a Káptalan-utczán fel-alá járkálok között egy városi rendőr »tolvaj« kiáltása, a ki nagy hangon kiabálva futott egy már jó előre elrejtőzött tolvaj után, természetesen — hiába. A dolog előzménye a következő volt. A szentferenczrendiek kertjének Pyrker-utcza felöli oldalán levő baraczkfáról valami isme­retlen tolvaj leszedte a baraczkot egy bádog öntöző kupába, melyet szintén a szentferencz­rendiek kertjéből lopott. A baraczkkal meg­terhelve már nem tudott kijönni ott a hol bement, a magas kőfalon keresztül, tehát — elég vakmerőén — n főispáni lak felöli ol­dalon ereszkedett le a falról s a főispáni lak rácskeritésén átmászva akart a szabadba ki­jutni. De azzal a körülménnyel nem számolt a merész gyümölcstolvaj, hogy a főispáni lakot a múltkori betöréses rablás óta fegy­veres rendőrök őrzik s igv, mikor a vasrácsra fellépett, a házőrzők egyike meglátta és rá­kiáltott. A tolvajnak e kiáltásra inába szállt a bátorsága és gyorsan leugorva a kerítésről, a lopott baraczk és öntöző kupa hátraha­gyásával eszenélkű] elfutott a tett színhelyé­ről. Mikorra a házőrző rendőr a főispáni lak vasrácsán keresztül mászott, — mert a kapu zárva volt s a kulcsot nem tudta hamarosan megkeriteni — a tolvaj már teljes biztonság­ban érezte magát valamelyik mellékutcza kapujában. — Lezuhant napszámot. A hihetet­len gyorsasággal épülő egri villám-telep épülete immár rövid idő alatt a második véráldozatot követelte ki magának. Nem régiben egy kőmivesinas bukott le az eme­leti állásról és menten szörnyet halt, most újabban pedig, pénteken délben Káló Is- ván egri nős kőmi vés legény esett le az épülőfélben levő lepc-mház emelvényéről és esése közben a nyakán és karján súlyos sé­rüléseket szenvedett. A szerencsétlen részeg volt, mikor az állásra felment, daczára an­nak, hogy ezt neki az építkezés munkave­zetője megtiltotta s igy esett meg rajta a szerencsétlenség. A súlyosan megsebesült kőművest most a lakásán ápolják. Arató forradalom. Puszta-Tenken, Papszász Lajos földbirtokos birtokán az ara­tók e hó 16-án délben összevesztek az áldo­máson s Orbán Gábor és Galvács Péter átá- nyi aratók Nagy Mihály és Fügedi Lajos puszta-tenki aratótársaikat botokkal ke­gyetlenül összeverték. — A fekete bugyelláris. Piros bu- gyellájísról igen sokszor Írnak a lapok a színházi rovatban, de fekete bugyellárisról legfeljebb csak a rendőri hirek között tesz­nek említést olyankor, midőn egy-egy eny- veskezü tolvaj kézrekerithet egyet belőlük. Ezt a fekete bugyellárist a miről mi Írunk még csak az a malicziasem érte, hogy el­lopták volna, hanem csak úgy butamódra, magától veszett el az utcán tulajdonosának Bollmann János villanytelep munkásnak a zsebéből 22 Írttal terhelve. A becsületes megtaláló kéretik a tárczát átadni a rend­őrségnek,

Next

/
Thumbnails
Contents