Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-07-24 / 53. szám
lasztmánv határozatát jóváhagyta s igy a szabályrendelet módosítását elfogadta. Beszüntetett utbiztosi állás. A közgyűlés az állandó választmány javaslatára elhatározta, hogy a hat megyei utbiztosi állás közül a bessenvöit beszünteti, s ezen utbiztosi teendőket a poroszlói utbiztosra ruházza át. Iparunk az ezredéves kiáll i- táson. Az 1896. évi ezredéves orsz. kiállítás egri és 'gyöngyösi helyi iparbizottsága 3000 frt segélyt kért a vármegyétől, hogy a milleniumi kiállításon 1 levesmegye ipara is méltókép lehessen képviselve a földmive- lési csoport mellett. A közgyűlés az ügyet az alispánnak adta ki azon utasítással, hogy e tárgyban tegven javaslatot az októberi közgyűlésnek. »K o 1 e r a-ár vapénz«-ala p. Ilyen is is van megyénkben. Az 1873. évben dühöngő kolerajárvány által sújtott családok felsegélyezésére gyűlt ez egybe adakozások utján, de mivel ezen pénz egyrésze fenma- radt s azóta kamataival mintegy 9000 írtra szaporodott fel, a közgyűlés ezen alap hová- forditása végett egy bizottságot küldött ki, mely e tárgyban határozati javaslatot fog beterjeszteni a legközelebbi megyegyülésnek. Gyöngyös város kölcsön konverziója. Gyöngyös város 300,000 frtos kölcsön konverziója tárgyában a közgyűlés megbízta az alispánt, hogy az esetben, ha meggyőződést szerez arról, hogy a konverzió biztosítására a megye tulajdonába átengedett lovassági-kaszárnya mint jelzálog nincs lekötve, akkor a 300,000 frtos kölcsönügyletet azonnal lássa el jóváhagyó záradékkal. A megyei főorvos fizetése. A mai közgyűlés egyhangú határozattal fogadta el a megye állandó választmányának azon javaslatát, hogy a megyei tiszti főorvos eddigi 900 frt fizetése mellé 300 frt is járuljon lakbér czimén, 300 frtos utazásiátalánva pedig 500 írtra emeltessék fel, s az igy felmerült 500 frt kiadási többlet az ebadó-alap- ból fedeztessék. Verpelét kontra Szt.-Maria. Ver- pelét és Szt.-Maria községek között — tudvalevőleg — elkeseredett harcz folyik a jegvző választás kérdésében. Az áldatlan harcz ez egykor annyit futkostunk a lepkék után ? . . . . Különben, ha tetszik, játszok valamit a zongorán. Van valami kedvencz nótája ? Idegen úr: Csókolom kezeit kisasszony, de kérem, hallgasson meg engemet is az Istenért! Miczike k : Jól van, beszéljen. Úgy is megőszit a gondolat, hogy nem tudom a kedvét eltalálni. De jöjjön legalább közelebb hozzám, vagy fél talán tőlem? Emlékezzék csak, tiz évvel ezelőtt nem egyszer meg is ölelt! . . . Nina s z.: Kisasszony, egy fiatal úr kér bebocsájtást kér; a neve: Völgyi Andor. Miczike k. (meglepetve); Völgyi Andor?!... Völgyi Andor (berohanva az ajtón): Igen, egyetlen, kedves Miczikém, én vagyok ... a te hajdan oly kedves Andorod ! Miczike k. (fülig elpirulva az öröm s a meglepetéstől, tárt karokkal fogadja az érkezőt): Lehetséges ez ? Tehát nem ez az ur, hanem te vagy, az én régi jóbarátom! Völgyi Andor (az ölelő karokból kibontakozva, körülnéz s megpillantja a szobában levő idegen urat): Hogyan, Miczike, te nem voltál egyedül ? Ki ez az úr ? . . . Fiatal úr (föláll, zavartan hebeg): Én .. én.. bocsánat... én Kerekes Márton vagyok s a főnököm megbízásából jöttem a nagyságos úrhoz, a ki nincs itthon, egy kis számlával . . . kocsikenyöcsért . . . M i c z i k. (fölkiállt, ájulás környezi s Völgyi Andor kebelére borul). (Függöny.) időszerint már rendkívül elmérgesedett, úgy, hogv a versengések nagy hullámverése a mai közgyűlés alatt a megye gyűléstermében is szenvedélyes vitákra szolgáltatott alkalmat. Mikor az előadó az állandó választmány javaslatát elfogadásra ajánlotta, mely a következő volt : Verpelét nagyközség nagyközségi jellegének fentartása mellett, Szt-Maria kisközség is részt vehet a jegyző- választásban, úgy azonban, hogy mig Verpelét nagyközség képviselőtestülete össszes szavazatát érvényesítheti, addig Szt-Maria csak annyi képviselőt küldhet a választásra, a milyen arányban járúl a jegyző fizetéséhez. (A fizetés igy viszonyul: Verpelét ad 1032 frtot, Szt-Maria pedig 300 irtot, tehát az arány 1-4.) — a tárgyhoz azonnal hozzászólásra jelentkeztek: Mártonffy László tiszti ügyész, Szentkirályi Ödön, Szimáczius Gusztáv, Alföldi Dávid dr., Liszkav Lajos és Baranyay István. A szenvedélyek e beszédek alatt valósággal felkorbácsoltattak. Aliig lehetett szót érteni a roppant zajban, mig végre is 20 megyebizottsági tag kérelmére az ügy névszerinti szavazásra került, mely alkalommal az állandó választmány javaslata 23 szóval 19 ellenében élvettetett s ugyancsak egy másik névszerinti szavazással azon indítvány emeltetett határozattá 21 szóval 7 ellenében, hogy Szt-Maria község képviselőtestülete Verpelét nagyközség képviselőtestületének hatodrész arányában részt vehet a leendő jegyző megválasztásában. A közgyűlés délután egy negved kettőkor ért véget. Délután folytattáka gyűlést. Az utolsó út. — Emberölés az országúton. — — Saját tudósitónktól. — Eger, julius 23. Egy szegény gjöngyös-tarjáni fuvaros vérét itta be a gyöngyös-halászi ut, melyet egy csősz puskagolyója ontott ki egy nyaláb lekaszált bükkönyért. Csak egy kevés száradó takarmányt tett fel a jámbor ember a kocsijára a máséból s azzal fizetett meg érte, a mi legdrágább volt neki; — az életével. A véres történet részletei a kővetkezők: A század bolondja. Irta : Zshokke Henrik. 10. Az „E g r i Újság“ számára fordította : Dienes József. IV. Az ész csatája. — Eddig voll. — Szólt Oliver a könyvet letéve az asztalra s egy kérdő tekintetet vetett reám — Jó erős s mondhatnám kíméletlen hangon van írva — feleltem mosolyogva a kérdő tekintetre. — Körülbelül igy beszélhetett volna a régi görög bölcs a korabeli ázsiai népekről, ha ezeket meglátogatta s szokásaikat és erkölcseiket tanulmányozta volna. De hát engedj meg barátom, én előttem nagyon gyanús ez a könyv s nem hiszem, hogy ez valódi fordítás lenne, mert tudtommal Pytheastól nem bírunk egyebet, mint... Olivier hangos kaczagása félbeszakított; — Oh, te méltö fia vagy a tizenkilencze- dik századnak. Te is csak a dolog külsőségein rágódsz, a magvát pedig elejted s csak a látszattal bajlódó!, de a dolog lényegébe soha be nem hatolsz : hát nem látod snem veszed észre, hogy Thule polgára te magad vagy ?! — Mit ? Ázsia ? Tirólatok, mostani „modern“ emberekről beszélt volna a görög bölcs igy, ha titeket a maga idejében meglátogathatott volna! — Igazad van Olivier; de nem engedted, hogy szaviamat bevégezhessem. Azt akrtam még mondani, hogy az általad felolvasott dolog, a „lettres persannes“-nek egy neme. Mirólunk Ludányi Antal gyöngyos-tarjáni fuvaros egy nőt Gyöngyős-Tarjánból s három férfit Gyöngyös- Orosziból a hevesi vásárra akart szállítani f. hó 15-én hajnalban. Mikor úgy hajnali 4 óra tájban a gyöngyöshalászi határba értek, Ludányi Antal megállitá lovait 8 leszállt a kocsiról, hogy az utmentén lekaszálva volt bükkönyből egy ölrevalót a kocsijára tegyen. A bükköny már a kocsin volt s ö éppen felszállni akart, midőn “a kocsitól minlegy 20 -25 lépésnyire levő kukoriczásból Lipcsik József gyöngyös-halászi csősz előlépett s rákiáltott a kocsira ülni készülő emberre : — Tedd le azt a bükkönyt, hé,mert mindjárt agyonlőlek ! . . . De ebben a perczben el is dördült a fegyver a csősz kezében s Ludányi Antal oldalt, a lágyékán találva lebukott a kocsi hágcsójáról a ko- csi-utra, hol kis idő múlva meghalt. Midőn a gyilkos csősz az áldozatot lebukni látta a kocsiról, elfutott a helyszínéről, de később mikor arról értesült, hogy a fuvaros meghalt, bement Gyöngyösre s önként jelentkezett az ottani kir. járásbíróságnál. Ludányi véres hulláját pedig a négy vásárra készülő utas hazaszállította Gyöngyös -Turjánba, honnan csak ne í rég jöttek el életvidoran a közeli halált nem is sejtve. A bocsi bűn, — A megkerült 1535 frt. — — Saját tudósítónktól. — Eger, julius 23. Ma egy hete kimerítő részleteket közöltünk a bocsi fegyveres rablásról, melyet egy bekormozott arczú betörő követett el Kronovetter Károly csász. és kir. őrnagy özvegye, Meleg Paulina úrnő házánál tartózkodó özv. Prokovics Vilmosné, Me- zey Eleónóra kárára, kinek összes- vagyonát, — mely egy ládácskába elhelyezett négy drb. takarékpénztári könyvecskéből (összesen 6000 frt értékben) két arany fülbevaló s 1535 frt készpénzből állott — elrabolta. Említettük, hogy mikor a bekormozott arczú rabló e hó 8 és 9-e közötti éjjel benyitott a szobába, hol Mezey Eleonóra s ápolónéja, Barta Fe- rencznével aludt és pisztolya csövét előbb a szegény öreg, beteges Mezey Eleonóra homlokának, van szó benne Az igazság találó és félreismerhetetlen. — Én téged, mesterséges ember, csak félig éltelek. Nemde, te a szerző müvét birálod, vájjon eltalálta-e az igazságot ? Vagy azt akarod mondani, hogy az igazság téged talált? — Mind a kettőt barátom. — De azt mondtad, hogy ez a felolvasott dolog valami rendkívül nagy befolyást gyakorolt reád. Te egy jávorfa árnyékában pihenve olvastad ezt; beszélj kérlek, mi történt tovább. —- Tehát igen. A könyvet, mikor e fejezetét elolvastam, letettem s elmélázva bámultam a végetlen kék messzeségbe. Istenre gondoltam, ki betölti e nagy mindenséget hatalmával és jóságával, szeretetével és fönségével. Majd létem örökkévalóságáról kezdtem gondolkodni és lelkem, a magasztos fölemelkedés e szent pillanatában jobban kezdé érteni Krisztusnak azon szavait, melyekkel lelkűnknek az Istenséghez való viszonyát kinyilatkoztatta: „Az én mennyei atyám házában sok lakóhely van.“ Vagy : „Ha nem lesztek olyanok, mint a kisdedek“ stb. Vagy: „A ki tanítványom akar lenni, az megtagadván a mai világ balgaságait, vegye magára a keresztet és kövessen engem.“ És soha sem láttam bt Krisztusnak isteni voltát fényesebben, mint akkor. Eszembe jutott az emberi nem elfajulása; szinte láttam, mint tér el évezredről-évezredre a természet boldogító igazsága s egyszerűségétől, hogy ehhez az állatias, mesterkélt s őrült mostani élethez jusson. Lelkem visszaröpűlt az ősvilágba, az emberiség
