Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-07-17 / 51. szám
705 frt. 73 kr., kiadása 635 frt 92 kr. Maradvány 69 frt 81 kr. Befizettetlen hátralék 52 frt 89 kr. 15. A megyei tisetviselői nyugdíjalap. A bevétel főösszege 88,673 frt 15 kr. Kiadás 75792 fft 42 kr. Maradvány 12.881 frt 03 kr. Vagyona pénzmaradvány, hátralékok s koronajáradék kötvényekben 75,000 frt. — Az 1893. évben nyugdijat élvezett 15 egyén 4324 frt 34 kr összegben. 16. A megye székház épiíési alap. A bevétel összege 28,693 frt 27 krt. Kiadás 28,476 frt 92 kr. Maradvány 216 frt 35 kr. Ezen alap tartozik: a katonai beszállásolási alapnak 20,378 frt 13 kr. s a közigazgatási lap alapnak 8118 frt 23 krral. 17. A községi állategészségügyi pénzalap. Összes bevétele 524 frt 31 kr. Kiadás nem volt. 18. Az 1879. évben az Ínség enyhítésére az útalap terhére fölvett kölcsön. Az állam kincstárból felvett, s 16 év törlesztendő kamatnélküli 100,000 frtos kölcsönbe 1882- 1893. években éven- kint 6250 írtjával törlesztetett összesen 68,750 frt. Maradt tehát tartozás: 31,250 frt. 19. A megyei mértékhitelesitő hivatal alapja. Ezen alap 1893-ban a befizetett bérösszegből és kamatból 61 frt 69 krra szaporodott. 20. A megyei monográfia megírására szolgáló alap. Összes bevétele 5701 frt 15 kr. Kiadása 2715 frl 70 kr. Pénzmaradvány 3045 frt 45 kr. 21. A megyei laktanyák építésére szolgáló \_/ alap. Összes bevétel 14.871 frt 91 kr. Kiadás 6000 frt. Maradvány 8871 frt 91 kr. 22. Megyei ebadó alap. Bevétel 11,372 frt 34 kr. Kiadás 3001 frt 66 kr. M iradvány 8370 frt 68 kr. Az »lap vagyona, a pénztármaradvány és kintlevö hátralékokkal együtt 9127 frt 20 kr. P 23. A megyei ipariskolai pénzalap. Bevétel 'S 1359 frt 13 kr. Kiadás 595 frt 72 kr. Maradvány 763 frt 41 kr. 24. A megyei pénztárban 1893. évben számadásilag kezelt pénzek és értékek összege: Maradvány 1892. évről : 1.074,336 frt 37 kr. Bevétel 1893-ban: 1.232,102 frt 857* kr. Összes pénz : 2.306,438 frt 221/.2 kr. — Kiadás 1.062,735 frt 43 kr. Maradvány 1893 végén : 1,243,703 frt 79»/a kr. A bocsi fegyveres betörés. — Újabb részletek. — — Saját tud ősit ónktól. — Eger, július 16. A bocsi fegyveres betörésről lapunk múlt számában közölteket tudósitónk a következő újabb részletekkel egészíti ki: Kronovetter Károly cs. és kir. őrnagy' özvegye Meleg P.aulina úrnő háza Bocson, annak délkeleti részén egészen elszigetelten áll a község többi házaitól s nincs is bekerítve. Belül mindössze két kis szoba, egv előszoba s konyha helviségből áll. Az épület előtt az összes lakosságnak el kell haladnia ha a mezőre, vagy a ház hátsó részétől 85—40 lépésnyire levő temetőbe akar eljutni. Ide jött ki nyaralni ezelőtt négy hónappal özv. Mezey Eleonóra Egerből, egy 76 éves, béna — hordszékben tud csak ülni — s gyönge elméjű úrnő. A házban a szintén gyenge és elaggott Kronnvetterné és özv. Mezey Eleonórán kívül még ketten laknak, egv 15 jéves cselédleány és özvegy Mezey Eleonóra ápoló- néja Barta Ferenczné, kinek férje mint kocsis szolgál özv. Kronovetternénál s ennek a háztól mintegy 80 lépésnyire levő istáló- jában lakik. Özv. Mezev Eleonóra amint a melegebb napok beállottak, rendesen a ház elé vitette magát s azzal töltötte el idejét, hogy egy kis láda alakú szekrénykét maga mellé téve abból összes vagyonkáját, mely 4 drb együttvéve 6000 frtot érő takarékpénztári könyvecskéből és 1535 frt készpénzből állott, ki és be rakosgatta s rendkívül örült, ha az arra járó-kelők az ő pénzét megbámulták. Természetesen igv csakhamar hire ment a községben, hogy az öreg egri nőnek rendkívül sok pénze van. A meleg nyári éjszakák beálltával a két öreg nő nyitott ajtók és ablakok mellett aludt és pedig úgy, hogy Kronovetterné a valamivel tágasabb belső szobában, Me- zeyné ellenben a kisebb külsőben, az ápolónőjével együtt, a ki az ágy előtt egv keskeny szalmazsákon feküdt. A szobákban teljes sötétség soha sem volt, mert Kronovetterné szobájában égy kis éjjeli lámpa szokott égni, mely a nyitott ajtón átvilágított Mezeyné szobájába is. E hó 8. és 9-e közötti éjjel úgy 12 óra tájban özv. Mezeyné az előszobából lépéseket hallott. A szegény öreg azt hitte, hogy talán az ápolónője akar kimenni, oda szólt hozzája: — Már ismét magamra hagysz ? . . . De ebben a pillanatban egy magas, bekormozott arczu térti lépett a szobába, ki feszes magyar nadrágot s rövid kabátot viselt és azonnal becsukta a vele szemben levő ajtót, mely özv. Kronovetterné szobájába vezetett. Azután odament Mezeyné ágyához és az öreg a;szonv arczához egy kétcsövű pisztolyt tartott. Az ajtócsukásra azonban felébredt az öreg asszony ápolónője s midőn a szobában volt közös kályha lál- nyilásán a szomszéd szobából átderengő lámpavilágnál meglátta a bekormozott arczu férfit, egy nagyot sikolytott. A rabló a si- kolvra hozzá fordult s mellének szegezve a pisztolyt, mély, dörgő hangon odakiáltá : — Hallgass! . . . Erre a zajra felébredt Kronovetterné is. Felugrott az ágyból s kinyitotta az ajtót, de mikor meglátta a feléje háttal álló rablót, az ajtót hirtelenül berántotta maga után s s ráfordítva a kulcsot, elkezdett segélyért kiáltozni. A rabló a kiáltozásokat hallva, gyorsan a Mezeyné ágya mellett levő széken elhelyezett ládácskához lépett s azt felkapva, elhagjda a szobát. Kronovetterné kiáltozásaira felébredt a konyhába alvó cseléd leány is, és ijedtében kimászott az ablakon, egy a ház előtt álló fa alá futott, épen akkor, midőn a rabló a ládával az előszobából kilépett és a Mezeyné ablaka előtt álló alacsony bő parasztgatyás emberrel együtt gyorsléptekkel a temető felé elmenekült. Ez alatt Kronovetterné segélykiáltásaira a kocsis és még több más férfi is elősietett, de mikor a fánál álló leánytól meghallották, hogy a rablóknál fegyver van, nem merték őket üldözőbe venni. A rablók tehát háboritlanul mehettek keresztül a temetőn és az utána következő dombon, melyen mikor áthaladtak, a dombtető túlsó oldalán leültek s fél pakli gvufa- szál világítása mellett a szekrényke összes pénztartalmát s a benne levő két arany fülbevalót kivették. A ládácskát másnap reggel megtalálta két pásztor gverek a domboldalban, csak a négy takarékpénztári könyvecske volt benne s körülötte fél pakli elégetett gyufa.... Előfizetési felhivás. Lapunk julius elején féléves pályafutását fejezte be. Hogy milyenek voltunk eddig s miként feleltünk meg kitűzött program- munknak, azt nem szükséges ecsetelnünk, azt legjobban olvasóink tudják megítélni; arra pedig hogy milyenek leszünk a jövőben csak e négy szóval felelünk: olyanok, mint eddig voltunk. Azért tehát; az Egri Újság azon tisztelt megrendelőit, kik a lap előfizetési árát mindezideig be nem küldték, arra kérjük, hogy azt beküldeni szíveskedjenek. A julius hó 1-ével megnyíló harmadik negyedévre előfizetéseket elfogad a kiadóhivatal és minden postahivatal. Régi előfizetőinket arra kérjük, hogy előfizetési dijaikat kellő időben beküldeni szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésénél fen- akadás ne támadjon. Az uj előfizetők az előfizetési pénzeket legalkalmasabban postautalványon küldhetik. Az Egri Újság kiadóhivatala. HÍREK. Eger, julius 16. — Személyi hírek. Halász Ferenez kir. tan. Hevesmegye kir. tanfelügyelője tegnap üdülés végett Igló-Füredre utazott. — Sam ass a József dr. egri érsek írja délelőtt savnyiki kastélyába (Szepes in ) utazott. honnét rövid időmülva Tátrafüredre megy. — Kende Péter volt orsz. gyűlési képviselő, jelenleg Ungmegye alispánja szombaton délután városunkba érkezett. — Aranymisés kanonok. Említettük már egy ízben, hogy Pánthy Endre, az egri főszékes egyház nagyprépostja, olcliini val. püspök, monostori apát e hú 26-án fogja megtartani 50 éves áldozársága emlékére aranymiséjét, az általa építtetett folyási templomban. A 2A éves főpap aranymiséjének megünneplésére azóta nagyban folynak az előkészületek. Az ünnepség napján, e hő 26-án reggeli 5 órakor egy külön-vonat fogja elszállítani Egerből a meghívott 200—250 főre tehető vendégeket, kik között ott lesz S a m a s s a József dr. egri érsek is. Az arany misén az egri dalkör legjobbjai, számszerűit 12-en fognak énekelni Lányi Ernő székesegyházi karnagy vezetése mellett. A diszebédet Folyáson egy budapesti vendéglős fogja felszolgálni, a mi igen díszesnek ígérkezik, mert — mint halljuk — egy , teríték 8 írtba kerül. — A gyüjtökirály 410 forintja. Lapunk más helyén olvashatják olvasóink Kapácsy Dezsőnek, az ismert jeles költő s nomesszivü emberbarátnak legújabb gyűjtéséről szóló nyilvános nyugtázását, melyből kitűnik, hogy a fáradhatatlan és szép eredményeket produkáló „gyűjtő-király“, — a legnehezebb viszonyok között, midőn úgyszólván, mindenkinek gyűjtőivé van, — 410 frtot tudott összehozni — a legtöbbet városunkban, — Kossutli Lajos Budapesten felállítandó szobrának előállítási költségeit e. Ez a tény ndndennél legjobban beigazolja, hogy Kapácsy Dezső nemcsak 30 éves költői pályáján ért el kiváló sikereket, hanem mint „gyűjtő-király“ is tud hatni az érző szivekre, még akkor is, ha ezen érző szivek minden oldalról igénybe is vannak véve. De hát a „gyűjtő-királynak“ jogai vannak s az érző szivek meghódolnak előtte. Gyűjtött már Kapácsy máskor is, többet is enné!, hazafias, irodalmi és humánus czélokra, gyűjtésének ösz- s/.ege közeljár a 12,000 írthoz, de soha nem találkozott olyan nehézségekre, mint most, midőn hazafias érzelmeinek legszentebb halvává nya, Kossuth Lajos szobrára gyűjtött. És azért mégis az övé — eddigolé legalább — az elsőség Hevesül 'gyében az összes e czélra gyűjtök között, mert a legmagasabb gyűjtött összeg 410 frt az — övé. Szinte büszkének érezhetnek magunkat Kapácsyért, mert ö róla mondatott hogy: Sok olyan várost, mint Eger és sok olyan hazafit, mint Kapácsy Dezső, a hazának !
