Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-07-17 / 51. szám

— 5 — ... — Az egri Bükkosztály közgyűlése. A követ­kező sorok közzétételére kérettünk fel: Meg­hívó. A Kárpát egyesület egri Biikkosztályának f. 1894. évi julius hó 20-án, azaz pénteken d. u. 5 órakor Egerben, a városház nagy lenné,ben tartandó közgyűlésére a tagtárs urakat tiszte­lettel meghívom és a tömeges megjelenésre fel­kérem. Kelt Egerben 1894 juli 14 Dr. Pásztor Bertalan ügyvivő alelnök. — Elkészült Kossuth képek. Az egri kaszinó s az egri izraelita hitközség által megrendelt Kossuth képeket Kiss Alajos akad. festőművész már teljesen elkészítve át adta tulajdonosainak. A gyönyörű festményekről legközelebb részle­tesebb ismertetést fogunk hozni. — Katonai utóállitás. A julius havi rendes katonai utóállitás julius hó 20-án, pénteken fog megtartatni Hevesmegye ősz szes járásaira nézve a megye székházának nagytermében. — Hivatal vizsgálatok. A mátrai járásban pénteken, az egri járásban pedig szombaton vizsgálta meg a szolgabirói hi­vatalt Zalár József, Hevesmegye alispánja, Klasánszky László dr. megyei aljegyző kíséretében s mind a két helyen a legna­gyobb rendet konstatálta. — Kossuth Lajos Budapesten fölállítandó szobrának előállítási költségeihez Kapácsy Dezső 349. számú megyei-gyüjtöivén szives ado­mányaikkal újabban következő lelkes honfiak és honleányok járultak : Ludányi Antal 20 frttal, — Szmreesányi Lajos 10 frttal, — Altorjay Sándor, Dutkay Pál, özv. Vrabélyi Mártonné, egri gőzmalom, Hám Ignácz (Nagy-Becskerekröl), Graefl Jenő (Po­roszlóról), dr. Kánitz Gyula, Weisz Fiilöp és Geb­hardt Sándornó 5—5 frttal, — Brünauer Emil és dr. Brünauer Ambró 3—3 frttal, — Pavleties Béla, Berzeviczy Kelemen (Szent-ErzsébetröD, N. N., Ká­nitz Dezső, Gröber és fiai, Radinovics Gábor, Feny- vesy Sándor,, S.irk János, Fischer Simon és Babies László 2—2 frttal, — Fischer József 1 frt 50 kr. — Szentkirályi Irén, Kelemen Lajos, Konn Aranka, Kandra Kabos, Grünbaum Ignácz, Fekete Lajos, Marosi Izidor, Borbás Sándor, Lestál Ágost, Dankó Adorján, Öreg pap, Kállay Ákos, Tatarek János, özv. Pollák Etelka, Torjay Károly, Remenyik Ká­roly, Piacsek Géza, Kiss József, Grünbaum József, ‘Werner Gyuláné (Nagy-Enyedröl), özv. Lévay Já­nosné, Tóth Sándor, Blay István, Czeizler Mór, Tóth Ágoston, Goldstein Dezső, Berger Vilmos, Károly Károly, Kováeh Ferdinand, Hangonyi és Kajdaesi, Sárgay Tamás, Kapácsy János, Kiss Alajos, Pon- csák Lajos, Horánszky István, Fehér Ignácz, Sághi Endre, N. N., dr. Werner Adolf és Butellai Endre 1—1 frttal, — Szepesi Sándor, Bávlé György, Ber­ger Pál, Csáka Róbert, Füry Árpád, Herczfeld Ká­roly, Grünvald Ferencz, Hilinger Dezső, S F. és P. F. 50—50 krral, — vagyis : 74-en 147 frt 50 kr- ral, — mely összeget hozzá adva a 67 egyéntől már előbb begyült s lapunk 40 és 47 számaiban nyugtázott 262 frt 50 krhoz, a fennebb említett számú megyei gyüjtöiven 141 egyén által össze­sen aláíratott s befizettetett: 410 frt. Ezen összeg az 1318. számú »Betéli-könyv« tanúsága szerént — mely könyv fennebb nevezett gytijtö által, mint ezt a 809. közig, letét számú nyugta igazolja, a gyüjtőivvel egygyütt megyei pénztárnak adatott át, — »az, egri Kereskedelmi és Ipar-hitelintézet« pénztárában van kamatozás czéljából elhelyezve. — Palóczország közbiztonsága. Hevesmegye északi részét, az erőkoszorus hegy-völgyes palócz-országot közbiztonság tekintetében korántsem lehetne mintául választani. Az ott lakó szegény, jámbor palócznép kedélyét nagyon sokszor felizgatják a körében sűrűn előforduló lopások s ama körülmény, hogy a tettesek a legtöbbször »ismeretlenek« s azok is maradnak — örökre. Hogy miért van ez igy? Könnyű rá a felelet: nincs kellő számú csendőr ezen a vidéken s igy a felü­gyelet nagyon is gyönge lábon áll. Az egész felvidéket csak két csendőrörs, az egri és a pétervásári látják el közbiztonsági szolgála­tokkal, ezek pedig egymástól 30 kilométernyi távolságban vannak s a megye legészakibb fekvésű községétől Szilvástól, az egri Örs 28, a pétervásári pedig 30 kilométernyi távol­ságra van. Csoda-e tehát, hogy annyi bűntény történik s marad felderittetlenül ezen a nagy földterületen? Mindenesetre igen kívánatos lenne, ha a központon, például Bátorban még egy csendőrőrs állíttatnék fel, azt a jó palóczok igen megérdemelnék és megkö­szönnék. — A párbajozó tanító. Fejér Ber­talan gyöngyösi községi tanítót, — mirt gyöngyösi levelezőnk Írja — párviadal mi­att a vallás- és közokialásligyi miniszter ál­lásától felfüggesztette. Ellenőr választás a városházán. Hajdú Zsigmond halálával Eger város fo­gyasztási adópénztáránál az ellenőri állás megüresedvén, erre a választás holnap, kedden délelőtt fog megejtetni. — Tábori ezéllövés A belybeu ál­lomásozó honvéd csapatok f. hó 19, 20 és 21 én nagy tábori ezéllövészetet fognak tar­tani a Tövises völgyben. — Léprekerült csatorna-tolvaj. A gimnázi­um- és Csiky Sándor-utczai pinczepásztor már régebb idő óta panaszkodott ,i rendőrségnél, hogy e két ntezában levő borházakról a bá­dogtól készült eresz-csatornákat valaki ellop­kodja Legutóbb is id. Simonyi Károly egri és Schvartz Henrik budapesti borháztulajdo­nosok pinezéiröl tűntek el ily módon a bádog csatornák. A rendőrség természetesen azonal megindította a nyomozást s a tettest szeren­csésen ki is puhatolta R u s s z ó Károly isme­retes, rovott múltú egri egyén személyében, kinek ujonan épül> Sándor-utczai házán a fö­dél alá alkalmazva meg is találták az ellopott csatoi nákat. A jómadár eleinte tagadta a dől got s azt mondta, hogy ő a csatornákat egy ezelőtt 2 évvel elhunyt, építőmestertől vette, de a rendőrség azzal a bádogossal, aki készí­tette, megvizsgáltatta a csatornákat s az a saját munkájára ismert bennük. Russzónál még egy másik bádogcsatorna is találtatott, mely szintén lopott portéka, de a tulajdonosa en­nek eddigelé még ismeretlen. A csatorna a város közházánál megtekinthető. — Az .,abslag.“ Nagy volt az öröm szom­baton délután a Szarvas-kaszárnyában. A julius 1-ére fegyvergyakorlatra behívott ta­nítók ugyanis tizenhárom napi fegyvergya­korlat után ekkor tették meg védkötelezett- ségük legkedvesebb aktusát, a »leszerelést,« és oszoltak szét a szélrózsa minden irányában, hogy a vakáczió csendes örömeiből kiki a saját otthonában vehesse ki részét a még hátralevő másfél hónapon át. — A szétrobbant hordó. Folyó hó 12-én délután Weisz Izsák gimnázium-utezai pinezéje előtt egy üres borszeszes-hordó robbant fel iszo­nyú dörejjel s majdnem végzetes szerencsét­lenséget okozott. A robbanást Weisz Izsák se­gédje Kornhauser Miksa idézte elő, a ki egy égő gyertyát tartott be az üres hordó alsó nyilasán, hogy meggyőződjék, vájjon tiszta-e a hordó belseje. A hordóban meggyülemlett gáz azonban lobbot vetett az égő gyertyától s a beállott légnyomás nemcsak a hoiódt rob­bantotta szét, hanem a mellette álló segédet is oly erővel lökte be a nyitott pinczetorokba, hogy arczán és mellén kisebb sérüléseket szen­vedett. Sz renesére komolyabb baj nem tor­ién!, mert a hordó szétroncsolt szilánkjai nem érték a fiatalembert. A rendőrség, miután vét­kes gondatlanság esete nem forog fenn, már be is szüntette ez ügyben a megindított vizsgálatot — Kritikus napok. Julius 17. és 18-ára, tehát holnap és holnaputánra harmadrangú kritikus napokat jósolt Falh Rudolf, a csal­hatatlan viharpróféta. Kíváncsian várjuk az eseményeket, — Vasúti menetrend. Egerből Füzes­abonyba indul a személyvonat: éjfélután 2 óra 2d perczkor, reggel 8óra53percz- kor, délután 4 órakor és éjjel 11 óra 05 perczkoi. — Füzesabonyból Egerbe ér ke- z i k éjfélután 1 óra 56 perczkor, reggel 5 óra 18 perez és 8 óra 27 perczkor, délben 12 óra 32 perczkor és délután 6 óra 26 perczkor. — Mai mellékletünk. Lapunk mai számával mellékelve küldjük a debreczeni kereskedelmi akadémia szervezetének rövid kivonatát s igy olvsókőzönségünknek alkalma nyílik ezáltal be­pillanthatni e kitűnő tanmtézet szervezetébe, melyet ezúttal is melegen ajánlunk olvasóink figyelmébe. Ipar és kereskedelem. Eger, julius 16. Villamos munkagép kiállítás. A mis­kolczi kereskedelmi és iparkamara titkári hivatalától a következő értesítést vettük: A Budapesten rendezett villamos munkagépek kiállításának megtekintése végett a miskolezi kereskedelmi és iparkamara Radvány István kir. tan. kamarai elnök vezetése mellett egy kirándulást tervez, a melyen a kamara te­rületéről minden iparos résztvehet. Indulás Miskolczról f. hó 21-én (szombaton) délután a 3 óra 26 perczkor induló vonattal s csat­lakozhatni a közben eső állomásokon is. 22-én reggel 9 órakor a kiállítás, a nap folyamán a Feszty-féle körki p s más látni­valók megtekintése van programmukba véve. — Rendkívüli közös ülés. A kereskedelmi- és iparkamara f. évi julius hó 19-én (csütör­tökön) d. u. 3 órakor rendkívüli közös ülést tart a következő napirenedel: Elnöki előter­jesztések. — Irodai jelentés. — Kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter lerata Pásztó köz­ség vásárainna'k áthelyezése tár­gyában. — Ugyanazon miniszter leirata a ka­marai ház építésének jóváhagyása és építésére felveendő kölcsön engedélyezése iránt. — Ugyanazon miniszter leirata a villamos erővel hajtott kisipari munkagépek kiállításának meg­tekintése tárgyában. — A fővárosi iparoskör megkeresése a lembergi országos kiállításra való kirándulás tárgyában. — A hatvani ipar- testület megkeresése a létesíteni kívánt betégse- gélyzö pénztár alapszabályainak véleményezése iránt. — Esetleges indítványok. Egri értesítők. Eger, julius 16. II. Az ipariskola értesítője. Egerváros alsófoku iparos tanoncz-isko- lájának ez évi értesítője egyszersmind jubi- láris emlékfüzetnek is tekinthető, mert a sablonszert évi jelentéseken kivűl megvan benne mind az, ami az iparosiskola fennál­lásának 10 éves történelmében mint neve­zetesebb momentum kiemelkedik. Már a czime is elüt az iskolai értesítők rendes for­májától, szakavatott összeállítója, Sándor Ferencz ipariskolai igazgató ugyanis a követ­kező czimet adta neki: „Eger város alsófokú iparos tanoncz-iskolájának múltja és jelene. 1883-84—1893-94.“ És a 88 oldalra terjedő munka csaknem teljesen és kizárólag a múlt s a jelen időszakok egybehasonlitásával fog­lalkozik. Mindjárt legelői, az első közlemény is, Egerváros iparos-tanoncz iskolájának meg­alakítását, szervezését, fqkozatos fejlesztését és történelmét tárgyalja kimerítő tárgyilagos­sággal s hangya szorgalommal egybegyüjtött adatok s okmányok alapján, »Tizenegy év története« czimen. Az írója ennek, szintén Sándor Ferencz, ipariskolai igazgató. E 47 oldalon keresztül húzódó történelmi adatok­ból megtudjuk, hogy Egerváros ipariskolá­jának felállítását Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter által 1882. évben kiadott s az iparos-tanoncziskola szervezeté-

Next

/
Thumbnails
Contents