Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-07-17 / 51. szám
8 szellemben igyekeznek azt mind jobban és jobban megvalósítani. — Ma már hat angolkisasszony bir polgári iskolai képesítés: el, — elemivel valamennyi; a helyiségek jól felszereltek; ez évben mintaszerű nyári és téli tornahelyiség állíttatott; a polgári és felsőbb leányiskola taneszközeinek beszerzése folyamatban van. Szóvai nagy előny Egerre e kitűnő tanintézet és méltán megérdemli a közönség pártolását. Hatvanban az elemi iskolák államosításáról szóló szerződésben az állami polgári fiúiskola felállítása is biztosítva van, ennek I. osztálya az 1894—95. tanévben megnyiltatik. Gyöngyös város is telt kötelező ajánlatot az iránt, hogy az állami polgári leányiskola számára megfelelő helyiséget állít, az igazgatónő részére lakásról gondoskodik, téli és nyári tornahelyiséget ad, ellálja a tantermeket és hivatalos helyiséget butorzallal, évenként 12 öl tűzifát szolgáltat. A városnak ezen ajánlatát a miniszter szintén elfogadta és a polgári leányiskola I. osztálya az 1894 —95 , tanévben itt is megnyílik. Pásztó község, Heves és Tisza-Füred a fentebbiekhez hasonló áldozatok meghozatalára szintén késznek nyilatkozol!. A közigazgatási bizottság határozata szeiint ezen három községben egy-egy állami jellegű polg. fiúiskola szervezése iránt 1894. év folyamán lesz a közokl. miniszterhez indokolt felterjesztés intézve. Kisdedóvás. Az ovodakötelesek és tankötelesek együttes összeírása az 1893/94 tanévre a kiadott miniszteri szabályok szerint megyeszerte kellő időben megtörjént. Össze lelt pedig irva ösz- szesen 16,410 ovodaköteles. Ezek közül a községek-bevallása szerint gondozatlan 5119, vagyis az összesnek 31°/0-a. A gyöngyösi áll. segélyzetf közs. kisdedovo- ilában állandó gyermekmenedékházat vezető nők képzésére félévi tanfolyam volt lartva, a melyen 10 nő V’ It részt, kik mindannyian képesítést nyertek. A tanfolyam költségeire 500 frt államsegély engedélyeztetelt. Eger rend. tan. város egyszerre három községi kisdedovodát állított s azokat 1892. őszén meg is nyitotta. Ezek fentartása összesen 3210 frtba kerül : a kisdedovodák feszerelésére 500 frt fentartásukra 500 frt évi államsegély engedélyeztetett. A város ezen kisdedovodák állandő és a törvény kívánalmainak megfeleö elhelyezésére 10 ezer frtot fordít. A három közs. kisdedovodát összesen 393 kisded látogatta. Ezenkívül van míg Egerben egy alapítványi és egy róm. kath. felekezeli kisdedovoda, mindkettő irgalmas nővér vezetése alatt Gyöngyös rend. tan. város 1893. év tavaszán két községi jellegű kisdedovodát, állított. Ezek fentartása 2140 frtba kerül. A város a felszerelésekre 500 frt, a fentartásra évi 500 frt államsegélyt nyert. A kisdedek száma 271. A város 1894. évben mindkét ovoda számára uj helyiséget építtet. Ven még Gyöngyösön egy róm. kath. felekezeti és egy magán jellegű ovoda. A nép kasztokra van felosztva, úgy, mint Indiában vagy Egyiptomban. Az első kasz'hoz tartoznak a királyok és gyermekeik. A másodikhoz tartoznak az ország nagyjai, kiknek gyermekei a hadseregnél és az államnál a legfőbb méltóságokat bírják, valamint az istenek körüli szolgálatokat teljesitik, érdemre való tekintet nélkül. Mert a mi előttünk hihetetlen, az ama barbároknál hagyományos szokás: hogy a kaszt vagy születés többre becsültetik, mint minden más érdem. A harmadik kaszthoz tartoznak az alsóbbrangu tisztviselők, kézművesek, kereskedők, katonák, pásztorok és földművelők, Szintúgy á művészek, tudósok és az alpapság. A negyedik kasztot képezik a jobbágyok vagy rabszolgák, kiket ép úgy el lehet adni vagy ajándékozni, mint bármely házi állatot Azonban némely nemzetségeknél, melyek eredeti vadságukból részi.en már kivetkőztek, a negyedik és utolsó kaszt hiányzik ; ép úgy találhatni némely nemzetségeket, hol jó fejedelmek, átlátván az országnagyok erőszakoskodásait, törvényeket esek az országtanács beleegyezésével szabnak, mely országtanács az összes kasztok választottéiból van alkotva. Thule államaiban a királyok majdnem örökös harezban élnek egymással. A gyengébbeknek csak az erősebbek egymás közötti irigykedése nyújt biztonságot. De a hol az erősebbek ilyetén féltékenykedése megszűnik, ott ezek jól-rosszúl kigondolt ürügyek alatt a gyengébb államokat támadják meg és megosztoznak rajtok. Ezért azután „igazságos“ oknak, a »hon atyja-inak, vagy »hös» öknek czi- meztetik magokat, a mint efféle hiú czimek általában a barbároknál mindig és mindenütt kedveltelek. De valahányszor az alsó kaszt, érvényesítve Hatvanban szintén f. év tavaszán nyílt meg a községi kisdedovoda. Fentartása 1160 frtba kerül; felszerelésre 150, fentartásra évi 100 forint államsegélyt, nyert. 130 kisded látogatta. Pásztó községben 1893. óv őszén nyílt meg a községi kisdedovoda, amely czélra a község egy értékes belsőségét épületekkel engedett át s azt átalakíttatta. Az évi fenntartás, helyiség ás óvónői lakáson kívül, 596 frtba kerül. Felszerelésre 300 frt államsegély engedélyeztetett. Csányban ugyancsak ez év őszén róm. kalh. felekezeti kisdedovoda állíttatott. Tisza-Füreden ez évben 7294 frt költséggel uj kisdedovoda helyiség épült a község áldozat- készségéből. Ugyancsak a község két menedékház helyiségéről gondoskodott. Poroszlón és Horthon már 1892. évtől kezdve ki van vetve a 3°/0-os kisdedovoda pótadó s mindkét helyen 1896-ban a kisdedovoda fel fog állíttatni. Szakiskolák. Könyves Teréz képesített mun- kamesternö engedélyt nyert arra, hogy Egerben női kézimnnkaiskolát állítson, a melybe 12 évet betöltött leánytanulók vehetők fel. Az iskola 4 évi fenállása alatt mindinkább beigazolta, hogy szükséget pótol; —most már a város is anyagilag támogatja. Lányi Ernő zenetanár — a vall.- és közokt. miniszter engedélye folytán Egerben zeneiskolát nyitott, a melyben zongora, hegedű, cello, ének, zeneelmélet, összhangzattan, és zene történelem adatik elő. A város az intézet számára helyiséget adott. Tiszafüreden a kereskedelmi miniszter a miskolezi iparkamara és a város hozzájárulásával f. évben kosár- és gyékényfonó tanfolyam nyittatott, melyben különösen az ismétlő tankötelesek oktattatnak egy erre kirendelt szakerő által. Árvagyám és gondnoksági ügy. Az árvák létszáma volt 1892. év végén 17798, 1893. évben szaporodott 1393-mal s igv összesen volt 19191. Ezek közül nagykorúság és férjhez- menetel által a gyámság alól töröltetett 3785 ; meghalt 352. Maradt árva az 1893. év végén 15054. — Az árvák vagyona 1893. év végéig: kötvény- és pénzértékben, pénztári könyvekben 590448 frt 321/2 kr. ingatlanokban 2293473 frt, ingóságokban 109224 frt 04 kr., drágaságok- és értékpapírokban 53156 frt 05 kr, összesen : 3,046, 301 frt 411/2 kr. Ezen összegből az árvatári tartalék- alapot illeti 26993 frt 23 kr. 1893. évben a gyámság alól kikerült árvák részére kiutalványoztatott 223039 frt 05V2 kr. — Az elintézetlen hagyaték száma 699. Megyei pénztárak. 1. A megyei házipénztár. A pénztár maradványa 1892. év végén 7 frt 9272 kr, 1893. évi bevétel 92,803 frt 58 kr.. összes bevétel jobb belátását a felső kasztok aránytalan előnyei ellen kikel, a többi államok összes fejedelme és felsőbb kasztja félreteszi az egymásközötti viszál- kodásokat és — néha a legönzetlenebb módon — egyesül, hogy az idegen országban a régi rend helyreállittassék. Ily háború a barbároknál mindig szentnek tartatik, mert azt hiszik, hogy a királyokat és kasztokat az istenek adták és osztották be. A közköltségek között a fényes udvarok fentartá- sáé a legnagyobb, ezután — béke idején is — legfontosabb a hadseregek fentartására szükséges kiadások. A nép oktatására, a földművelésre és mindenre, mi a közjóiét elömo ditására szolgál, legkevesebbet költenek. Thule legtöbb tartományában, hol legtöbb kötelessége de legkevesebb joga az iparü/.ö osztálynak van, ez fedezi adójával az összes közköltségeket. A mi e barbár népek vallását ilieti, azt állítják ugyan, hogy mindnyájok vallása ugyanegy s azzal dicsekednek, hogy e vallás alapitója is ugyan egy. Azonban istentiszteletük módja sokféle, valamint sokféle vallásalapitójuk személye felöli véleményük is. Ezért a pártok elkeseredett harezot vívnak egymással. Üldözik és gyűlölik egymást. Általában sok babonát találni minden egyes pártnál, mely babonát a papok még szítanak. A legfőbb lényről méltatlan fogalmaik vannak, még emberi szenvedélyeket is tulajdonítanak neki. És ha a királyok a népeket háborúba vezetik, a papoknak mindkét részről meghagyatik, miszerint a legfőbb lényt segítségül hívják és kérjék, hogy elleneiket megsemmisítse. Kivívott győzelem után hálát mondnak neki az ellenségeiknek okozott romlásért. Folyt. köv. 92,811 frt 50V2 kr ; a kiadás összege 92,871 frt t - 29 V2 kr. Pénztári maradvány 21 kr. 2 A megyei útalap-pénztár. Pénztár ma- maradvánv a múlt év végén 50 032 frt 9lV2 kr. 1893. évi bevétel 146,113 frt 52 kr. összes bevétel 196,146 frt 43V2 kr.; a kiadás összege 145504 frt 46 kr. Pénzmaradvány 50,641 frt 97 ]/s kr, melyből 671 frt 9772 kr készpénz, 50,000 frt pedig a mátrai vasúti részvényeken fekszik. 3 A megyei törzsragyon. Pénztármarad- \ány 1892. óv végén 22.526 frt 97 kr., bevétel 1893-ban 5,439 frt 99 kr, összes bevéte’ tehát 57,966 frl 96 kr; a kiadás 5211 frt 71 kr; Pémz- L tári maradvány 52,755 frt 25 kr, melyből 5000 frt értékpapírokban van elhelyezve, 44,742 frt 17 kr. magánosoknál van kihelyezve, takarékpénztárban gyümölcsözik 3013 frt 08 kr. 4. A megyei betegápolási-alap. A múlt évi hálralék 2362 frt ]9 kr., 1893. évi járandóság 26,483 frt 85 kr.; összes járandóság tehát 28846 í frt 04 kr. Erre befizettetett az év folyamán 21769 frt 73 kr., a hátralék tehát az év végén 7076 frt 31 kr. A betegápolási alap tényleges bevétele volt 1893-ban 67,811 frt 52x/a kr. kiadása 67808 frt 74V2 kr A pénztári készlet tehát 2 frt 81 kr. 5. A megyebeli községi- és körjegyzők • nyugdij-alapja. Az összes bevétel volt különböző czimeken 93743 frt 70 kr; a kiadás 13496 frt 17 kr; maradt az év végén az alap vagyona 80,247 frt 63 kr., melyből a takarékpénztárilag kezelt készpénz 5247 frt 63 kr., magyar korona-já- radékötvényekben pedig 75,000 frt. — De van ez alapnak még kintlevő követelése is. így a községeknél 217 frt 39 kr, a jegyzőknél 2036 frt 85 kr. Ezzel együtt az alap törzsvagyona 82,501 frt 87 kr. — A múlt év folyamán nyugdijat élvezett 35 egyén; a kifizetett nyugdijak összege 8820 frt 80 kr. 6. Katonabeszállásolási kártalanítási alap. Az 1892. évi pénzmaradvány 41, 016 frt 25l/2 kr. az 1892 évi hátralék 13,535 frt 32 kr, 1893. évi kivetés 30,160 frt 98 kr., igénybevehető volt tehát, 84,712 frt 55l/2 kr. Az előző évi hátralék és folyó évi kivetésből befolyt 31,0457, frt 58V, kr. Hátralékban maradt 12650 frt 7172 kr. Laktanyák utáni bérösszegből befolyt 22,274 frt 6072 kr. Kölcsönökből visszafizettetett 5000 frt. Különfé lékből bevétett 1591 frt O9V2 kr. Az igy befolyt Összegből a katonai beszállásolással terhelt községeknek kifizettetett 11,509 frt 147, kr. Laktanya- építési költségekre 5775 frt 85 kr. Kölcsöntör- lesztésre 19673 frt 25 kr. Laktanyák fentartására 3636 frt frt 99 kr. Az egri lövöldéi ut költségeire 5362 frt 20 kr. A megyei ut- és székház építési alapnak kölcsön 40,050 frt. Különfélékre 1619 frt 43 kr. maradt készletben 14300 frt 07 kr. A készlet és hátralék összege 25951 frt 38 kr. Ezen alapnak a megyei ut és székház épitési-alap 35o50 írttal tartozik. Az alapot terheli a laktanyák építésére felvett kölcsön törlesztetten részletében 925,104 frt 33 k r. 7. A közigazgatási letét pénztár. Múlt évi maradvány 130,249 frt 81 kr. 1893. évi bevétel 315, 852 frt 38 kr. Összesen 446,102 frl 19 kr. C.---A kiadás 198,797 frt 67 kr. Maradt 1893. év végén 347,304 frt 52 kr. 8. A megyei gyámpénztár. A múlt évi maradvány és 1893. évi bevétel együtt 956,301 frt 9972 kr. Kiadás 312,697 frt 6l72 kr. Maradvány 643,604 frt 38 kr. 9. A megyei nyomtatványalap. Összes bevétele 4951 frt 19 kr. volt. Kiadása 3451 frt 74 kr. Pénztármaradvány 1499 frt 45 kr. Az alap követelése: a gyámpénztári tartalékalap helyett előlegezett 193 frt 70 kr..s a Tárná meder tisztogatási költségeiben előlegezett 400 frt. Összesen 593 frt 70 kr. 10. A megyei közigazgatási lapok alapja. Összes bevétel 1893-ban s a múlt évi pénzmaradvány együtt 10,114 frt 75 kr. Kiadás 8860 frt 53 kr. Pénzmaradvány 1253 frt 92 kr. Ezen — alap vagyona a pénztármaradvány, a községeknél kint levő hátralék s a megye székházának építésére szolgáló alap részére adott kölcsönnel együtt 9632 frt 29 kr. 11. A megyei házipénztári tartalékalap. Összes bevétel 694 frt 47 kr., kiadás ugyanannyi. 12. A megyei levéltár rendezési alap. Ősz- szes vagyon 26 frt 57 kr. Kiadás az évfolyamán nem történt. 13. A megye erdőtiszti fizetésének alapja. Bevétel 1915 frt 68 kr. Kiadás 1575 frt 92 kr. 1 Maradvány 339 frt 76 kr. Befizetetlen hátralék 564 frt 40 kr. 14. A megyei erdőőrök fizetési alapja. y I Ezen alap csak 1893-ban keletkezett. Bevétele volt
