Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-05-15 / 34. szám
I. évfolyam. Eger, 1894. évi május hó 15 34. szám. Szerktsztöség : Eger. Jókai-ntcza 2. szám I. em. Kéziratok hétfőn és csütörtökön d. n. 4 óráig fogad tati.ak el. Kéziratok n adatnak vissz l(iadóhlv..tal: Eger, Piacz-utiva 4. szám Hirdetések hétír- és csütörtökön d. u 4 óráig fogadtatnak el. Előfizetési ár: egész é r ö ti , félévre 3 írt, negyedévre 1 In 50 kr. Egy- szám ára 6 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER: KEDDEN és PÉNTEKEN. A feltámasztott halott. — Egy fővárosi lap — reáliskolánkról — Eger, május 17. Midőn négy hónappal ezelőtt a sárga ház vörös termében megásták a sirt az elhunyt. megbukott egri állami f ő r e áliskola eszméjének s január 30-án a városi képviselőtestület többsége, a kegyetlen munkához éppen nem illő papisegédleMel rá tette a szemfödelet reáliskolánk jövő kifej lesztésének reményére: mélyen megrendülve állottunk ott akkor a koporsónál, elszorult szívvel néztük a hideg kegyetlenséggel ki végzett s porda snjtott nemes eszmél, mely nekünk oly kedves, oly nagyon kedves, gyermekünk volt, — de meg kellett hajolnunk a többség akarata előtt s meg kellett nyugodnonk a sors szomorú intézkedéseiben Azóta azonban nagyot fordult a világ. Az eszmék, a nézetek tisztázódtak, a megholtnak s ölökre eltemetettnek hitt főre- á 1 i s k o 1 a eszméje újból akutjelleget öltött s ott él, ott lelkesít a szivekben és a — sajtóban. Egy tekintélyes fővárosi tanügyi lap, a közkedveltségnek örvendő .Nemzeti iskola“ újabban hasábokat szentelt ennek a mi kedves, megsiratott de feltámadt, s életre jogosított eszmének, az egri állami fő reáliskola eszméjének. Ide iktatjuk lapunk élére egész terjedelmében a fent nevezett lap legutóbb, május 13 áu megjelent számának e tárgyra vonatkozó czikkét s melegen ajánljuk az abban foglaltakat az illetékes körök figyelmébe : A Nemzeti Iskola Ifi. számában megemlékezett az egri állami reáliskola kiegé sziiésének az ügyéről,*) mely az egri czisz- terezda gimnáziumi igazgató és tanárok (éktelen izgatásai és az intézetükbe járó tanulók szüleinek meg nem engedett eszközökkel való terrorizáló'a következtében egyelőié zsákutezába került. A mily szégyent' es, ép oly sajnálatos ez a dolog, és mi, bármennyire ismerjük is ezen ügy felháborító részleteit, nem szólnánk többé róla, ha az egri állami reáliskolának föreáliskolává való fejlesztése ügyében lefclyt mozgalmakban és harezok- ban oly elvi, helyesebben tanügy politikai szempontokat nem fedeznénk fel, melyeket nem hagyhat ink szó nélkül. Az egri állami alreáliskola tanulóinak a sz.lma. fennállásának negyedik évében, a folyó tanév elején 178-ra emelkedőt és ezért I osztályát párliuzamositani kellett. A tanulók rohamosan emelkedő szónna folytán mozgalom indult meg Egerben a tőreáliskolává való kifejlesztés ügyében, mely a legszebb reményekkel kec egtetett. A közoktatási miniszter Eger város kérelmére *) Ezt a csikket lapunk április hó 17 én megjelent 25-ik számának közoktatásügyi rovatában mi is közöltük szósz i int. megbízta a tankerületi főigazgatót, hogy a város megbizottaival a városi hozzájárulás arányát illetőleg tárgyalásokat kezdjen, a maga részéről a teljes kifejlesztés teltételéül uj épületet és évi 10.ÜC0 forintnyi hoz zájárulást kötve ki. A várisi megbízót iák készségesen felajánlották az uj épületet és évi 6000 Irinyi segélyt. Csak a városi kép viselőtestület jóváhagyása volt még hátra, de ez elmaradt, mert a váro-i képviselőtestület a cziszteiczita gimn. igazgató és la- tanárok féktelen izgatásai következtében a város megbízottai és a minisztérium képviselője kö/.ti megállapodásokat elvetette és a további anyagi segélyt a reáliskolától megtagadta lí helyett, azon kérelemmel fordult a minisztériumhoz, hogy a város zilált anyagi helyzetére tekintettel a felső osztályokat állítsa fel teljesen az állam- pénztár terűére. Nem szenved kétséget hogy a város álláspontjának van jogosultsága. Jogosult ezen álláspmt tanügy-politikai szempontból és Eger város helyzetét és specziális viszonyait. tekintve. Tanügypolitikai tekintetekből teljésen jogosult, mert, itt az ideje, hogy ne csak nemzetiségi vidékeken állítson a kormány középiskolákat, hanem a tiszta magyar vidékekre is jutlason, és jogosult a tanulók roppant számát tekintve, a kiknek továbbképzésére reális irányban meg kell adni a lehetőséget. Annál jogosuhabb e kivánalom, mivel az egri állami alreáiiskolának, fennállásának negyedik évében 178 tanulója van. Oly szám ez. melyhez hasonlóval az ország főreáliskolája és egyetlen alreáliskoAz Egri Újság tárczája. <§cjij uácjaj écjetl . . . — A2 „Egri Újság“ eredeti tárczája. — őiyíj, vácpj. égeti |o f vj ton- a a&iwmet: Szeretni a fit ni fáivij.fia, tíqed! SJLcm égeti a 8í,aficua fiomotrját a ■nap, e vágg mint engem éget. (Sim entgfiiti a puszta jottó fásAt 8s,ez,efnte> cr&effo ftvioös ásja . . S a&egéttg, y&ive-xn, e* a -fofíogtafan s»iu, S&eictmedet fiiá&a -uátja ! Hantik József. Eltávozott. Irta: Allais Alphonse. — Azt hiszem, ma megint későn jön haza. Miután a szegény férj uram kétségbeesésének egy sóhaj alakjában adta jelét, visszatette óráját zsebébe, ami különben egészen felesleges munka volt, mert a következő perezben már megint előrántotta s hogy múljék az idő még egyszer ismétlő: — Azt hiszem ma megin! későn fog haza jönni. Hogy kicsoda, azt hiszem, nem igen kell mondanom, mert a férj csak a feleségéről beszélhet kétségbeesve. Az óra már elütötte a nyolezat, a vacsorához már föl volt teritve az asztal, de az asszony még nem volt honn. Egy éve, hogy mint férj és feleség együtt élnek. Egy év, hogy elröppen az idő! A férj még mindig azt hiszi, hogy a pap előtt állnak s a nő fehér, moll ruhájában gyönyörű menyasszonyi koszorújával fején, csinos kis pisze, pikáns orrocskájával, rózsa-piros szájával ott áll férje karjába karját kulcsolva. Mikor a templomból kiléptek, a gonosz asszony-nyelvek rebegesgették, hogy nagyon kihivő a nö kinézése, ábrázatja. Merő irigység volt az egész ráfogás! Lakodalmuk bámulatos körülmények közt jött létre. Barátunk, Constant Lejeune egy harmincz éves fiatal ember, aki biztositó inlézeti hivatalnok volt, már régóta állandóan egy lakáson lakott. Ennek a háznak volt egy házmesternöje, nóv- szerint Madame Alary Golade, igen becsületes asszonyság, kinek egy 18 éves Helén nevű leány kája van. Constant nem sokat törődött a fiatal Helén- neJ, sőt mondhatni, rá se hederitett, gyerekkorától ismerte, meg-megezirógatta, néha-néha arczát meg- csipdeste, fessnek mondta s ennyi volt az egész viszonya Helónhez. Amint egyszer hazajött Constant az irodáböl, kissé pajzánabb kebvében, odaszói a házmesterének, ami különben szokása is volt: — Jó estét, madame Alary, nem jött levelem? — Nem jött. Lejeune uram, de valami komoly, fontos közlendőm van az ön számára. Constant bement a házmesteréhez s meghallgatta a fontos közlendőt. Lejeune egyszerre meg-’ változott, Heléne szerelmes volt belé, halálos szerelmes. Hat hétre rá férj és feleség lettek. Változtatták a lakásukat, már csak azért is, nehogy madame Alary Golade egy személyben legyen házmesterné és anyós. A házasság kezdete, a mézeshetek nagyon jól folytak. Egyedül Helénnek volt egy hibája, rendesen késön szokott haza jönni. Késésének mindig meg volt a jó oka-foka, egyszer ezt, másszor azt hozta fel az asszonyka, de mindig kimentette
